32005R0463[1]

A Tanács 463/2005/EK rendelete (2005. március 16.) a többek között Thaiföldről származó, egyes vasból vagy acélból készült csőszerelvények vagy -illesztések importjára alkalmazandó dömpingellenes intézkedések részleges időközi felülvizsgálatának megszüntetéséről

A TANÁCS 463/2005/EK RENDELETE

(2005. március 16.)

a többek között Thaiföldről származó, egyes vasból vagy acélból készült csőszerelvények vagy -illesztések importjára alkalmazandó dömpingellenes intézkedések részleges időközi felülvizsgálatának megszüntetéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 1995. december 22-i 384/96/EK tanácsi rendeletre (a továbbiakban: alaprendelet) (1) és különösen annak 11. cikke (3) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság által a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően benyújtott javaslatra,

mivel:

A. ELJÁRÁS

1. Az előző eljárás és a jelenlegi intézkedések

(1) A Tanács az 584/96/EK rendelettel (2) dömpingellenes vámot vetett ki a többek között Thaiföldről származó, egyes vasból vagy acélból készült csőszerelvények vagy -illesztések importjára. Egy időközi felülvizsgálatot követően az egyik thaiföldi exportáló termelő, a Thai Benkan Co. Ltd importtevékenységére vonatkozó intézkedéseket az 1592/2000/EK tanácsi rendelet (3) 2000 júliusában hatályon kívül helyezte. Ezt követően, egy lejáratkori és egy időközi felülvizsgálat befejeztével a többi thaiföldi exportáló termelőt érintő hatályos intézkedések a 964/2003/EK tanácsi rendelet (4), majd annak az 1496/2004/EK tanácsi rendelettel (5) történő módosítása értelmében továbbra is hatályban maradtak.

2. Felülvizsgálati kérelem

(2) A Thai Benkan Co. Ltd-hez kapcsolódó, dömpingtevékenységre korlátozódó részleges időközi felülvizsgálatot az Európai Unió tompahegesztéssel készült acélszerelvények iparával foglalkozó védelmi bizottsága kezdeményezte négy közösségi termelő nevében ("kérelmező"). E vállalatok az érintett termék közösségi termelésének számottevő részét képviselik.

(3) A kérelmező azt állította, hogy a Thai Benkan Co. Ltd egyes vasból vagy acélból készült csőszerelvényei vagy -illesztései hazai árának és közösségi exportárának összehasonlítása alapján dömpingnövekedés állapítható meg. Ez alapján a kiszámított dömpingkülönbözet számottevően meghaladná az előző vizsgálat kapcsán megállapított, a Thai Benkan Co. Ltd importtevékenységére vonatkozóan az intézkedések hatályon kívül helyezését eredményező dömpingkülönbözetet.

3. Vizsgálat

(4) Annak megállapítását követően, hogy a kérelmet elegendő elfogadható bizonyíték támasztja alá, a Bizottság 2004. április 21-i értesítésével (6) kezdeményezte a Thai Benkan Co. Ltd-t érintő, annak dömpingtevékenységére irányuló részleges időközi felülvizsgálatot, az alaprendelet 11. cikke (3) bekezdésével összhangban.

(5) A Bizottság hivatalosan tájékoztatta a kérelmezőt, az érintett exportáló gyártót, a közösségi ipart, valamint a thaiföldi hatóságokat az eljárás kezdeményezéséről. Az érdekelt felek lehetőséget kaptak arra, hogy álláspontjukat írásban ismertessék, valamint az értesítésben megállapított határidőn belül szóbeli meghallgatást kérjenek.

(6) A vizsgálat szempontjából szükségesnek vélt információk megszerzése céljából a Bizottság egy kérdőívet juttatott el a Thai Benkan Co. Ltd számára. A vállalat tájékoztatást kapott arról, hogy az együttműködés megtagadása az alaprendelet 18. cikkének alkalmazását vonhatja maga után. Továbbá felhívták a figyelmüket az együttműködés elmulasztásának következményeire is.

(7) A kérdőívre a megadott határidőn belül érkezett válasz. A Bizottság ellenőrző látogatást tett a vállalat telephelyén.

(8) A kérelmező írásban ismertette észrevételeit, valamint lehetősége nyílt egy meghallgatáson való részvételre is.

(9) A vizsgálati időszak 2003. április 1-jétől 2004. március 31-ig tartott.

B. AZ ÉRINTETT TERMÉK ÉS A HASONLÓ TERMÉK

(10) A jelenlegi intézkedések elrendelését eredményező vizsgálat meghatározása szerint az érintett termék egyes Thaiföldről származó, legfeljebb 609,6 mm külső átmérőjű, illesztőhegesztésre vagy hasonló célra használt, vasból vagy acélból készült (kivéve a rozsdamentes acélt) egyes csőszerelvények vagy -illesztések (kivéve az öntött illesztéseket, karimákat és menetes illesztéseket) ("érintett termék"), amelyet rendszerint az ex 7307 93 11, ex 7307 93 19, ex 7307 99 30 és ex 7307 99 90 KN-kódok alatt jelentenek be.

(11) A vizsgálat rámutatott, hogy a Thaiföldről a Közösségbe exportált érintett termék és a Thaiföldön előállított, majd hazai értékesítésre kerülő, vasból vagy acélból készült csőszerelvények vagy -illesztések ugyanazokkal az alapvető fizikai és technikai jellemzőkkel, illetve funkcióval rendelkeznek. Ezért hasonló termékeknek tekintendők az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében.

C. DÖMPING

1. Rendes érték

(12) Az alaprendelet 2. cikke (2) bekezdésével összhangban először annak vizsgálatára került sor, hogy a vállalat által folytatott, hasonló termékre vonatkozó hazai értékesítés reprezentatív-e, vagyis az ilyen jellegű értékesítés eléri-e a gyártó teljes közösségi export-értékesítésének 5 %-át. A vizsgálat arra a következtetésre jutott, hogy a hazai értékesítés reprezentatívnak minősül.

(13) A rendes érték meghatározásának céljából az alaprendelet 2. cikke (1) bekezdésével összhangban a Thai Benkan Co. Ltd egyik kapcsolódó vállalata részére hazai piacon történt értékesítéseit nem vették figyelembe.

(14) Ezt követően sor került a vállalat által független hazai felvásárlók számára értékesített hasonló terméktípusok azonosítására, amelyek azonosak, vagy közvetlenül összehasonlíthatók azokkal a típusokkal, amelyeket a közösségi export során értékesítenek.

(15) Valamennyi olyan, az exportáló gyártó által hazai piacon értékesített típus esetében, amelyről bebizonyosodott, hogy a közösségi export során értékesített típussal közvetlenül összehasonlítható, megállapításra került, hogy a független felvásárlók részére történő hazai értékesítés az alaprendelet 2. cikke (2) bekezdésének alkalmazásában megfelelően reprezentatívnak minősült-e. A hasonló termék egy adott típusának hazai értékesítése megfelelően reprezentatívnak minősült, amennyiben a vizsgálati időszak során az adott típus teljes hazai értékesítése elérte, vagy meghaladta a Közösségbe exportált, érintett termékhez hasonló típusú termék teljes értékesítésének 5 %-át. A terméktípusok többségének esetében a hazai értékesítés reprezentatívnak bizonyult.

(16) Ezt követően megvizsgálták, hogy a fenti, (14) preambulumbekezdésben azonosított terméktípusok a kérdéses terméktípus nyereséges értékesítési arányának meghatározásával szokványos kereskedelmi forgalomban értékesített termékeknek tekinthetők-e. Amennyiben a kiszámított előállítási költségekkel megegyező, vagy annál magasabb nettó árú terméktípus értékesítési mennyisége meghaladta az adott típus teljes értékesítési mennyiségének 80 %-át, és amennyiben ennek a típusnak a súlyozott átlagára megegyezett az előállítási költséggel, vagy meghaladta azt, a rendes értéket a tényleges hazai árra alapozták, amelyet a kérdéses típus vizsgálati időszak során történt összes hazai értékesítésének súlyozott átlagára alapján számítottak ki, tekintet nélkül arra, hogy ezek az értékesítések nyereségesek voltak-e vagy sem. Amennyiben a terméktípus nyereséges értékesítési mennyisége az ilyen típusú teljes értékesítési mennyiség 80 %-át, vagy annál alacsonyabb értéket tett ki, illetve amennyiben e típus súlyozott átlagára nem érte el az előállítási költséget, a rendes értéket a tényleges hazai árra alapozták, amelyet kizárólag e típus nyereséges értékesítésének súlyozott átlaga alapján számítottak ki, feltéve, hogy ezen értékesítések elérték, vagy meghaladták e típus teljes értékesítési mennyiségének a 10 %-át. A terméktípusok túlnyomó többségének esetében lehetőség nyílt a rendes érték hazai árak alkalmazásával történő megállapítására.

(17) Olyan esetekben, amikor a független felvásárlók részére történő hasonló típusú hazai értékesítésre nem került sor, illetve a nyereséges értékesítés mennyisége nem érte el a terméktípus teljes értékesítési mennyiségének 10 %-át, az adott típus értékesítési mennyisége nem bizonyult elegendőnek ahhoz, hogy a hazai ár megfelelő alapot biztosítson a rendes érték meghatározásához. E tekintetben az alaprendelet 2. cikke (3) bekezdésével összhangban megállapított számtanilag képzett rendes érték került alkalmazásra.

(18) Az alaprendelet 2. cikke (3) bekezdésével összhangban a rendes érték kialakítására az exportáló gyártó előállítási költsége, valamint az értékesítési, általános és igazgatási költségek ("SG&A-költségek") és a haszon tekintetében meghatározott ésszerű összeg alapján került sor. Tekintetbe véve a hasonló termék hazai értékesítésének reprezentatív jellegét, e számítást a vállalat SG&A-költségei alapján végezték el. A haszonkulcsot illetően az alaprendelet 2. cikke (6) bekezdésének első mondatával összhangban a hasonló termék szokásos kereskedelmi forgalomban történő értékesítéséből származó hasznot alkalmazták.

(19) Néhány SG&A-költség besorolása tekintetében a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a kérdőívre válaszoló nyilatkozat alapján nem lehetséges annak megállapítása, hogy a költségfelosztás ésszerűen tükrözte volna az érintett termék előállításával és értékesítésével összefüggő költségeket. A vállalat lehetőséget kapott arra, hogy az ellenőrző látogatás során kifejtse ezzel kapcsolatos észrevételeit, mindazonáltal képtelen volt magyarázatot adni a következetlenségekre. Ezért az alaprendelet 2. cikke (5) bekezdésével összhangban az előállítási költség meghatározásakor e költségfelosztás a forgalom alapján történt.

2. Exportár

(20) Az exportárakat az alaprendelet 2. cikke (8) bekezdésének értelmében az érintett terméknek az első független Közösségen belüli vásárlónak történő értékesítésekor fizetett vagy fizetendő ára alapján határozták meg.

3. Összehasonlítás

(21) A rendes érték és a gyártelepi árat, illetve azonos kereskedelmi szintet képviselő exportár közötti tisztességes összehasonlíthatóság biztosítása érdekében az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdése értelmében a kérelmezett és igazolt, árakat és ár-összehasonlításokat érintő különbségeket kiigazítások formájában kellőképpen figyelembe vették. A kiigazításokra, amennyiben azok alkalmazhatónak és igazoltnak bizonyultak, a szállítás, a biztosítás, valamint a kezelési és hitelköltségek tekintetében került sor.

4. Dömpingkülönbözet

(22) Az alaprendelet 2. cikke (11) és (12) bekezdésének megfelelően a dömpingkülönbözet a fentiekben meghatározott rendes érték súlyozott átlaga és a terméktípusonkénti exportárak súlyozott átlaga közötti összehasonlítás alapján került meghatározásra.

(23) A közösségi határparitási szintű CIF-érték százalékos arányában kifejezett dömpingkülönbözete kifizetetlen vám mellett nem érte el az alaprendelet 9. cikke (3) bekezdése szerint megállapított 2 %-os küszöbértéket.

D. Intézkedések

(24) Figyelembe véve a fenti megállapításokat, az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdése értelmében a jelenlegi felülvizsgálatot meg kell szüntetni, és a 946/2003/EK rendelet által kivetett, majd az 1496/2004 tanácsi rendelet által megerősített 0 %-os dömpingellenes vám a Thai Benkan Co. Ltd által a Közösségbe exportált érintett termék importjának vonatkozásában továbbra is hatályban marad.

E. KÖVETKEZTETÉS

(25) Az érdekelt felek tájékoztatást kaptak azokról az alapvető fontosságú tényekről és megállapításokról, amelyek alapján az eljárás megszüntetésének szándéka felmerült, mindemellett lehetőséget kaptak észrevételeik kifejtésére és meghallgatáson való részvételre. Valamennyi eljuttatott észrevétel figyelembevételére sor került, de ezek nem bizonyultak jelentősnek a fent említett következtetések megváltoztatása tekintetében,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A többek között Thaiföldről származó, ex 7307 93 11, ex 7307 93 19, ex 7307 99 30 és ex 7307 99 90 KN-kód alá besorolt, egyes vasból vagy acélból készült csőszerelvények vagy -illesztések importjára alkalmazandó dömpingellenes intézkedések részleges időközi felülvizsgálata a thaiföldi Thai Benkan Co. Ltd exportőr vonatkozásában megszűnik.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2005. március 16-án.

a Tanács részéről

az elnök

J. ASSELBORN

(1) HL L 56., 1996.3.6., 1. o. A legutóbb a 461/2004/EK rendelettel (HL L 77., 2004.3.13., 12. o.) módosított rendelet.

(2) HL L 84., 1996.4.3., 1. o.

(3) HL L 182., 2000.7.21., 1. o.

(4) HL L 139., 2003.6.6., 1. o.

(5) HL L 275., 2004.8.25., 1. o.

(6) HL C 96., 2004.4.21., 38. o.