BH 2003.9.377 A perfeljegyzés tárgyában a bíróságnak az erre irányuló kérelmet tartalmazó keresetlevél benyújtását követően nyomban - a perindítás hatályának beállta előtt - intézkednie kell. Ha a feltételek fennállnak, a per feljegyzése érdekében a földhivatalt meg kell keresnie [1997. évi CXLI. tv. (Inytv.) 17. § (1) bek. j) pont, 64. § (1) bek. b) pont, Pp. 103. § (2) és (5) bek., 121. § (1) bek. b) pont, 124. § (2) bek., 128. §, 130. § (1) bek. i) és j) pont, 157. §].

A felperes előadásából, valamint a keresetlevélhez csatolt szerződésekből megállapítható, hogy a felperes tulajdonában állnak a körzeti földhivatalnál 3372/3., a 3273/6., a 3276/1. és a 3419-es hrsz. szám alatt nyilvántartott ingatlanok. A peres felek 2001. április 9-én megállapodást kötöttek, amely szerint 30 hónapon keresztül együttműködnek a fenti ingatlanok hasznosításában, fejlesztésében és értékesítésében; az ingatlanok hasznosításából, valamint az értékesítéséből származó bevételeket pedig egymás között a szerződésben írtak szerint megosztják. Ezt követően a felperes mint kötelezett és az alperes mint jogosult 2001. december 17-én opciós szerződést kötöttek. Ebben rögzítették, hogy a felperesnek mint kötelezettnek az alperessel mint jogosulttal szemben 5 000 000 USD tartozása áll fenn. Megállapodtak abban, hogy a kötelezett a jogosult részére a szerződés 1. pontjában megjelölt, a körzeti földhivatal ingatlan-nyilvántartásában 3273/6., 3276/1., 3372/3. és 3419-es hrsz. alatt nyilvántartott ingatlanokra vételi jogot enged, amelynek végső határidejét 2003. május 15-ében; az opciós vételárat pedig 1 400 000 000 Ft-ban határozták meg. A felsorolt ingatlanokra a vételi jogot a körzeti földhivatal az ingatlan-nyilvántartásba az alperes javára bejegyezte. A felek a szerződéskötés napján egy közös nyilatkozatot is tettek, amely szerint ha az említett ingatlanok az opciós jog gyakorlása folytán az alperes tulajdonába kerülnek, úgy ezzel az egymással szemben fennálló valamennyi tartozásukat rendezettnek tekintik.

A felperes többirányú keresetet terjesztett elő. Elsődleges keresetében az alperessel 2001. december 17. napján kötött, a vételi jog alapítására vonatkozó szerződés, valamint az ugyanezen a napon kötött közös nyilatkozat semmisségének a megállapítását kérte arra hivatkozással, hogy a szerződés érthetetlen, lehetetlen, ellentmondó feltételeket tartalmaz. Másodlagos kereseti kérelmében tévedés címén megtámadta az opciós szerződést, harmadlagos kereseti kérelmében a semmisség megállapítását azért kérte, mert állítása szerint az opciós szerződés jó erkölcsbe ütközik.

Kérte továbbá, hogy a bíróság az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) 64. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján rendelje el a per megindításának az ingatlan-nyilvántartásba történő feljegyzését.

Az elsőfokú bíróság a 2002. március 26-án kelt végzésével elrendelte a jelen pernek a felsorolt ingatlanok vonatkozásában az ingatlan-nyilvántartásba történő feljegyzését, és annak foganatosítása végett megkereste a körzeti földhivatalt.

A végzés ellen az alperes fellebbezett, amelyben előadta, hogy a felperes által benyújtott keresetlevél a Pp. 121. §-ában írt legminimálisabb követelményeknek sem felelt meg, ezért kérte a keresetlevél idézés kibocsátása nélkül történő elutasítását, az elsőfokú bíróság perfeljegyzést elrendelő 5. számú végzésének hatályon kívül helyezését, és a körzeti földhivatal megkeresését a feljegyzés törlése végett. A fellebbezés kiegészítésében sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság 5. számú végzését azt megelőzően hozta meg, hogy részére a keresetlevelet kézbesítette volna. Az 5. sorszámú végzést a keresetlevéllel egyidejűleg kapta kézhez. Állította, hogy a keresetlevélnek olyan hiányosságai voltak, amelyek miatt az elsőfokú bíróságnak a Pp. 130. §-a (1) bekezdésének j) pontja alapján idézés kibocsátása nélkül el kellett volna utasítania. A felperes jogi képviselője által csatolt ügyvédi meghatalmazás az alperes szerint nem jogosítja fel a jogi képviselőt a jelen perben való részvételre; a keresetlevél nem tartalmazza sem az alperes, sem pedig a felperes képviselőjének a nevét; a felperes bizonyítékait csak részben terjesztette elő. Annak alapján sem a perfeljegyzést elrendelő végzés meghozatalának, sem a hiánypótlás elrendelésének nem volt helye. Hivatkozott arra, hogy nem állnak fenn a perfeljegyzésnek az Inytv. 64. §-a (1) bekezdésének b) pontjában írt feltételei. A felperes ugyanis az ingatlanok tulajdonosa, aki továbbra is birtokon belül van, és akinek tulajdonjogát semmi nem sérti. Az opciós szerződés alapján az alperes nem szerezte meg az ingatlanok tulajdonjogát, a szerződés kizárólag a felperes tartozásának biztosítása érdekében jött létre.

Tekintve, hogy az alperes a vételi jogát kizárólag abban az esetben gyakorolhatja, ha a felperes a tartozását nem egyenlíti ki, a vételi jog gyakorlásának feltételei a perfeljegyzés elrendelése időpontjában nem, csak később valósulhatnak meg, így a végzés meghozatala időpontjában már csak ezért sem álltak fenn a perfeljegyzés alapjául szolgáló, az Inytv. 64. §-a (1) bekezdésének b) pontjában írt feltételek. Kérte ezért a perfeljegyzést elrendelő végzés megváltoztatását, és a felperes kérelmének elutasítását.

Másodsorban a felhozott eljárásjogi szabálysértésekre tekintettel az elsőfokú bíróság végzésének hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróságnak a kérelem tárgyában történő újabb határozat hozatalára való utasítását kérte.

A felperes észrevétele az elsőfokú bíróság végzésének helybenhagyására irányult. Állította, hogy a fellebbezési határidőn belül az alperes fellebbezési kérelmet nem terjesztett elő.

A fellebbezés nem alapos.