A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20597/2017/4. számú határozata képmáshoz való jog megsértése tárgyában. [2010. évi CIV. törvény (Smtv.) 4. §] Bírók: Hercsik Zita, Kovács Éva, Spiegelbergerné dr. Pofonka Mariann

Fővárosi Ítélőtábla

2.Pf.20.597/2017/4/II.

A Fővárosi Ítélőtábla az SBGK Ügyvédi Iroda (címe; ügyintéző: dr. Bajkai István ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek a dr. Bodolai László ügyvéd (címe) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen képmás- és hangfelvételhez való jog megsértése miatt indult perében a Fővárosi Törvényszék 2017. március 21. napján kelt 22.P.25.776/2016/6. számú ítélete ellen a felperes részéről 7. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja és megállapítja, hogy az alperes azzal, hogy az általa üzemeltetett ... internetes portálon ... napján megjelent "..." című cikkében a felperesről készült videofelvételt hozzájárulása nélkül felhasználta, megsértette a felperes képmáshoz és hangfelvételhez való jogát.

Az alperest a további jogsértéstől eltiltja.

Kötelezi az alperest, hogy 5 napon belül 15 napra a fenti hírportálon tegye közzé az alábbi közleményt:

"Hírportálunk a "..." című cikkében ...-án közzétett videó engedély nélküli nyilvánosságra hozatalával megsértette felperes neve felperes képmáshoz és hangfelvételhez való jogát. A történtekért elnézést kérünk."

Kötelezi az alperest, hogy 5 napon belül távolítsa el a videofelvétel azon részeit, melyeken a felperes látható és hallható.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 45.000 (negyvenötezer) forint + áfa első- és másodfokú perköltséget, valamint a Magyar Államnak külön felhívásra 84.000 (nyolcvannégyezer) forint együttes kereseti és fellebbezési illetéket.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s

Az alperes által üzemeltetett ... internetes hírportálon ...-án "..." címmel cikk jelent meg, melyben a ... ... című műsorának előzeteseként egy videomelléklet is közzétételre került.

Módosított keresetében a felperes annak megállapítását kérte, hogy az alperes a fenti videofelvétel felhasználásával, nyilvánosságra hozatalával megsértette a képmáshoz és hangfelvételhez fűződő személyiségi jogát. Kérte az alperes eltiltását a további jogsértéstől, kötelezését a videofelvétel jogsértő részeinek eltávolítására, valamint elégtételadásra, az általa megfogalmazott, a jogsértést elismerő és elnézést kérő közlemény honlapon történő megjelentetése formájában.

Az alperes a kereset elutasítását kérte. Hivatkozott arra, hogy a felperes közszereplő, a ..., közbeszerzésekben érintett. A tárgybeli felvételen az újságíró olyan közügyekkel kapcsolatos kérdéseket intézett hozzá, melyeknek a középpontjában áll.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 38.100 forint perköltséget, valamint az államnak külön felhívásra 36.000 forint illetéket.

A felperes kereseti kérelmét a Ptk. 2:42. § (1)-(2) bekezdésében, a 2:43. § g) pontjában, a 2:44. §-ában, a 2:48. § (1) bekezdésében és a 2:51. § (1) bekezdésében foglalt szabályozásra figyelemmel, a Pp. 346/A. § rendelkezései alapján bírálta el.

Nem vitatott tényként rögzítette, hogy az alperes honlapján ... napján közzétett, a ... műsorának előzetesét tartalmazó videofelvétel a mai napig megtekinthető, a felvételen a felperes is látható és hallható.

A kereseti kérelem és az alperes védekezése alapján abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy az alperes a videofelvétel felhasználásával megsértette-e a felperes képmáshoz és hangfelvételhez fűződő jogát, a felperes közéleti szereplőnek minősül-e, a videofelvétel felhasználására a közügyek szabad vitatását biztosító alapjogok gyakorlása érdekében került-e sor, illetve a videofelvétel a felperes képmáshoz és hangfelvételhez való jogát a szükséges és arányos mértékben, az emberi méltóság sérelme nélkül korlátozta-e.

Kifejtette, hogy jogszabályban rögzített fogalommeghatározás hiányában az adott konkrét eset vonatkozásában szükséges megítélni az érintett személy közéleti szereplői minőségét. A felperes Magyarország ... a hozzátartozója, korábban tulajdonosként, igazgatósági tagként közbeszerzésekben résztvevő és azokat elnyerő cégekben volt érintett. A sajtó számos cikket jelentetett meg a miniszterelnök lányával való házasságát érintően is, de főként az üzleti életben való részvételével, az állami pénzekhez, közbeszerzésekhez, állami cégekhez való kapcsolatával összefüggésben, nagy volumenű ingatlanberuházásokkal kapcsolatosan tudósított. A sajtóérdeklődés középpontjába azáltal került, hogy nevét és személyét kastélyvásárlásokkal, ingatlanvásárlásokkal hozták összefüggésbe.

Mindezek alapján arra a meggyőződésre jutott, hogy a felperes nem minősül politikai közszereplőnek, önmagában azáltal sem válik közéleti szereplővé, hogy Magyarország ... a hozzátartozója, illetve hogy üzletemberként a gazdasági életben tevékenykedik. Ugyanakkor a fent részletezettek okán összességében azt állapította meg, hogy a felperes mind a rokoni kapcsolat által, mind pedig a gazdasági életben való szerepvállalása, illetve a közpénzekhez kapcsolódása okán közérdeklődésre számot tartó személy. Közszereplői minőségét nem zárja ki az, hogy nem saját döntése folytán került az érdeklődés középpontjába. A gazdasági életben való részvétele, a közpénzekhez kapcsolódása, a jelentős ingatlanvásárlásokban, ingatlanberuházásokban fennálló érintettsége, továbbá családi kapcsolatai okán számolnia kell azzal, hogy a sajtó és a közvélemény fokozott figyelemmel kíséri ez irányú tevékenységeit. Mindebből következően tűrnie kell, hogy az emberi méltóságának sérelme nélkül a szükséges és arányos mértékben a személyiségi jogait korlátozzák a közügyek szabad vitatását biztosító alapjogok gyakorlása során.

A perbeli videofelvétel alapján rögzítette, hogy a felperest a riporter nem magánjellegű, hanem közérdeklődésre számot tartó kérdésekről faggatta. A ... műsora ingatlanvásárlásokról, kastélyvásárlásokról és a felperesnek ezen vásárlásokhoz való kapcsolódásáról szólt. A közvélemény tájékoztatása céljából közérdeklődésre számot tartó kérdés az, hogy Magyarország régi kastélyait, nagy értékű ingatlanait kik és milyen célból vásárolják meg, azoknak mi lesz a sorsa. E körben a közvéleményt érdekelheti az is, hogy a ... milyen módon kötődik az ingatlanvásárlásokhoz, a vevő cégekhez, cégtulajdonosokhoz. A videofelvételből nem derül ki, hogy a felperes a kastélyvásárlásokkal milyen kapcsolatba hozható, azonban a közvélemény tájékoztatásául szolgálhat az az információ is, miszerint az erre vonatkozó kérdésekre nem kívánt válaszolni, illetőleg kitérő válaszokat adott és magánjellegű kérdéseket intézett a riporterhez. A felvétel felhasználása a felperes emberi méltóságát nem sértette, őt nem ábrázolta rá nézve sértő módon. A téma bemutatását szolgálja az, hogy a felvételen a felperes látható, hallható, ez a szükséges és arányos mértéket nem lépte túl és a felperesnek a riporter kérdéseire adott válaszreakcióját illusztrálja.