A Fővárosi Ítélőtábla Gf.40157/2017/4. számú határozata felmondás érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 321. §] Bírók: Buglyó Gabriella Éva, Kurucz Zsuzsánna, Sándor Ottó

Fővárosi Ítélőtábla

14.Gf.40.157/2017/4/II.

A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Léhmann György ügyvéd által képviselt I. rendű és II. rendű felpereseknek a dr. Kapa Mátyás ügyvéd által képviselt alperes ellen felmondás érvénytelenségének megállapítása iránt indult perében a Fővárosi Törvényszék 2017. január 11. napján kelt 31.G.42.489/2016/9. számú ítélete ellen a felperesek által előterjesztett fellebbezés folytán indult másodfokú eljárásban meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felpereseket, hogy 15 napon belül egyetemlegesen fizessenek meg az alperesnek 10.000 (tízezer) forint + áfa másodfokú perköltséget.

A feljegyzett 48.000 (negyvennyolcezer) forint fellebbezési illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperesek módosított keresetükben elsődlegesen annak megállapítását kérték a régi Ptk. 198. § (1) bekezdése, 209. §-a, 209/A. §-a alapján, hogy a felek által 2008. július 18-án kötött kölcsönszerződés semmis a hátrányukra alkalmazott árfolyamrés költségként való feltüntetésének hiánya miatt. Ezzel kapcsolatban a kölcsönszerződés érvényessé nyilvánítását kérték azzal, hogy a deviza vételi és eladási árfolyam közötti eltérés mint költség 1 %. Állították továbbá, hogy az alperes egyoldalú szerződésmódosítását lehetővé tevő szerződési feltételek érvénytelenek, ezért kérték az alperest kötelezni az ellenszolgáltatás nélkül maradt szolgáltatás visszatérítése jogcímén 1.100.000 forint megfizetésére. Másodlagosan ugyanezen jogcímen annak megállapítását kérték, hogy a kölcsönszerződésnek a keresetlevélben megjelölt szövegezésű, tartalmában alperes egyoldalú szerződésmódosításra, kamatváltoztatásra vonatkozó jogát érintő rendelkezései semmisek. Ennek az a jogkövetkezménye, hogy ezek a feltételek és a semmis alperesi szerződésmódosítás az adósokra nézve nem jelentenek kötelezettséget, továbbá az alperes 2011. május 4-i szerződést felmondó nyilatkozata érvénytelen, aminek szintén kérték a megállapítását.

Az elsőfokú bíróság az 1.100.000 forint megfizetése iránti kereseti kérelem tekintetében a felperesek elállása miatt a 31.G.40.273/2013/21. számú, az elsődleges és a másodlagos kereseti kérelemből az egyoldalú szerződésmódosítási feltételeket lehetővé tevő szerződési rendelkezések tisztességtelenségének megállapítása iránt előterjesztett kereset vonatkozásában a 31.G.42.489/2016/6-I. számú jogerős végzésével megszüntette a pert.

Az alperes a fennmaradó kereseti kérelem körében annak elutasítását és a felperesek perköltségben marasztalását kérte. Arra hivatkozott, hogy a felmondásnak két indokát is megjelölte, az egyik a fennálló felperesi tartozás, amely a szerződés felmondásának időpontjában 15.245,28 svájci frank volt, a másik a biztosítékul lekötött ingatlanra indult végrehajtási eljárás a perbeli szerződés 6/A.2a), 6/A.1a), 6/A.1c) alpontjai alapján. Mindezekre tekintettel a felmondási nyilatkozata érvényes, az nem ütközik a felperes által állított jogszabályi rendelkezésekbe.

Az elsőfokú bíróság az ítéletében a keresetet elutasította és kötelezte a felpereseket, hogy 15 napon belül fizessenek meg az alperesnek egyetemlegesen 25.400 forint perköltséget. Megállapította, hogy a felperesek költségmentessége folytán feljegyzett kereseti illetéket a Magyar Állam viseli.

Határozata indokolásában tényként rögzítette, hogy a peres felek 2008. július 18-án kölcsönszerződést kötöttek, amelyet 2008. augusztus 6-án foglaltak közjegyzői okiratba. A szerződésben az alperes arra vállalt kötelezettséget, hogy az I. rendű felperes részére 77.400 svájci frank összegű deviza hitelt tart rendelkezésre, és legfeljebb 10.000.000 forint összegű kölcsönt folyósít. A kölcsönszerződés azonnali hatályú felmondásának eseteit a 6/A. pont tartalmazza. A kölcsön biztosítékaként a peres felek két ingatlanra alapítottak jelzálogjogot. A jelzálogjog bejegyzését követően erre a két ingatlanra több végrehajtást kérő javára különböző összegekben végrehajtási jogok kerültek bejegyzésre.

Az alperes a kölcsön összegét folyósította, az I. rendű felperes azonban egy idő után a törlesztési kötelezettségének nem tudott eleget tenni. Az alperes 2010. július 8-án kelt levelével a felpereseknek felmondás előtti utolsó fizetési felszólítást küldött, amelyben arról tájékoztatta őket, hogy amennyiben a hátralékos tartozásukat nem fizetik meg és az ingatlanokra bejegyzett végrehajtási jogokat nem töröltetik, úgy a szerződés azonnali hatállyal történő felmondásától nem tud eltekinteni. Az alperes 2011. május 4-én kelt közjegyző okiratba foglalt nyilatkozatával azonnali hatállyal felmondta a kölcsönszerződést, mivel az I. rendű felperes a fizetési kötelezettségével késedelembe esett és a biztosítékul lekötött ingatlanra végrehajtási eljárás indult.

A 2015. május 2-án kelt levelében az I. rendű felperessel közölte, hogy a tisztességtelenül felszámított összeg 3.518,77 svájci frank, amelyet teljes egészében elszámolt a tartozására, ezért az elszámolás felülvizsgáltnak minősül.

Az elsőfokú bíróság az ítélet jogi indokolásában rögzítette, hogy a permegszüntetésekre tekintettel kizárólag a felmondás érvénytelenségének megállapítása iránt előterjesztett keresetet kellett érdemben elbírálnia. Utalt a Pp. 123. §-ára és kifejtette, hogy a megállapítási kereset előterjesztésének a feltételei hiányoznak, mivel nincs olyan jogvédelmi érdek, amely ezt indokolná. A felperesek a felmondás érvénytelenségének megállapítására vonatkozó jogukat az ellenük a szerződésből eredő hátralék megfizetésére irányuló perben érdemi védekezésük részeként érvényesíthetik, a tartozás végrehajtása esetén az általuk hivatkozott okból végrehajtás korlátozása vagy megszüntetése iránti keresettel élhetnek.

Amennyiben a megállapítási kereset feltételei fennállnának, úgy azt kell vizsgálnia, hogy a két felmondási ok valós-e, azok bármelyike alapján a szerződés felmondható-e, illetve a közölt felmondással kapcsolatban fennáll-e valamely, a felperesek által megjelölt érvénytelenségi ok. A hátralékos fizetési kötelezettséggel összefüggő felmondási ok kapcsán annak volt jelentősége, hogy a törvény erejénél fogva tisztességtelen egyoldalú szerződésmódosításra, illetve árfolyamrés alkalmazására irányuló szerződési feltételek figyelmen kívül hagyásával a felperesek törlesztési kötelezettsége hogyan alakult volna. Ehhez képest az általuk teljesített törlesztés alapján túlfizetésben vagy elmaradásban voltak-e a szerződés felmondásának pillanatában. Amennyiben az lenne megállapítható, hogy a tisztességtelen szerződési feltételekre tekintettel a felmondás időpontjában egyáltalán nem volt hátralékuk, úgy erre az okra alapított felmondás érvénytelen, ennek hiányában azonban a felmondás érvényesen közölhető volt a felperesekkel. Rámutatott az elsőfokú bíróság arra, hogy az I. rendű felperes egy idő után az eredeti törlesztőrészleteket sem fizette. A másik felmondási ok alapját képező szerződésszegés tényét a csatolt iratokból kétséget kizáróan meg tudta állapítani az ingatlanra bejegyzett végrehajtási jogok alapján. A felperesek egyéb hivatkozásaival kapcsolatban rögzítette, hogy a kölcsönszerződés érvénytelenségéről nincs jogerős határozat, az ezzel kapcsolatos kereseti kérelmeknél a kötelező jogszabályi rendelkezések miatt a pert megszüntette, a felperesek egyéb érvénytelenségi okot nem jelöltek meg.