BH 1982.1.2 A kifogástalan életvitelű, igen enyhe alkoholos befolyásoltság állapotában a város gyér forgalmú közterületén gépjárművet vezető vádlott esetében büntetés kiszabása helyett a próbára bocsátás is kellően szolgálja a büntetés céljának elérését [Btk. 72. §, 188. § (1) bek.].

A járásbíróság a vádlottat ittas járművezetés vétsége miatt tárgyalás mellőzésével hozott végzésével pénzbüntetéssel sújtotta és 1 évre a járművezetéstől eltiltotta. A vádlott kérelme alapján megtartott tárgyaláson a korábbi végzését hatályában fenntartotta.

A megállapított tényállás lényege a következő.

A vádlott a vádbeli napon a város külterületén 19 óra körüli időben 0,83 ezrelékes véralkoholszintnek megfelelő, enyhe fokú. ittas állapotban közlekedett személygépkocsijával.

A megyei bíróság a végzés felülvizsgálata során arra a megállapításra jutott, hogy az első fokú bíróság a megalapozott tényállás alapul vételével helyesen állapította meg, hogy a vádlott elkövette a Btk. 188. §-ának (1) bekezdésébe ütköző ittas járművezetés vétségét.

Az első fokú bíróság a vádlottal szemben a javára fennálló büntetlen előélete, átlagot meghaladó munkateljesítménye és kedvező életvezetése ellenére azért szabott ki pénzbüntetést és járművezetéstől eltiltás mellékbüntetést, mert az ilyen jellegű bűncselekmények az utóbbi időben a megye területén elszaporodtak.

Kétségtelen, hogy az ittas járművezetés viszonylag gyakori a megyében, ámde emellett a vádbeli cselekmény tárgyi súlya csekély, a büntetőjogi felelősség megállapíthatóságának alsó határához egészen közelálló alkoholfogyasztásról van szó. Az esti órákban, a város külterületén, csekély forgalmi viszonyok mellett, mintegy másfél kilométeres vezetésből állt a vádlott terhére rótt bűncselekmény.