A Kúria Bfv.1096/2020/7. számú határozata csalás bűntette tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 271. § (1) bek.] Bírók: Somogyi Gábor, Székely Ákos, Székely Gabriella

A határozat elvi tartalma:

Sem a csalás tényállási elemeinek hiánya, sem a tévedés, illetve kóros elmeállapot ellenében történt elítélés kifogásolása nem alapítható a jogerős ítéleti tényállásban nem szereplő, illetve azoktól eltérő tényekre. A csalás megvalósul, ha a terhelt ellehetetlenül anyagi helyzetét és azt eltitkolva, hogy a hasonló cselekmények miatt ellene folyamatban lévő más ügyben személyi szabadságát korlátozó kényszerintézkedés hatálya alatt áll, sorozatban, összesen több tízmilliós értékben vesz át összegeket valótlan, általa is tudottan nem elérhető befektetési lehetőségekre hivatkozással, a visszafizetés lehetősége, és ekként szándéka nélkül.

***********

Kúria

végzése

Az ügy száma: Bfv.II.1.096/2020/7.

A határozat szintje: felülvizsgálat

A tanács tagjai: Dr. Somogyi Gábor, a tanács elnöke

Dr. Székely Gabriella, előadó bíró

Dr. Székely Ákos, bíró

Az eljárás helye: Budapest

Az eljárás formája: tanácsülés

Az ülés napja: 2021. március 12.

Az ügy tárgya: csalás bűntette

Terhelt (ek): ... terhelt

Első fok: Zalaegerszegi Járásbíróság 5.B.437/2015/91., ítélet, tárgyalás, 2017. november 9.

Másodfok: Zalaegerszegi Törvényszék Bf.55/2018/5. , ítélet, nyilvános ülés, 2018. március 23.

Harmadfok: -

Az indítvány előterjesztője: a terhelt védője

Az indítvány iránya: a terhelt javára

Rendelkező rész

A Kúria a csalás bűntette miatt ... terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt védője által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Zalaegerszegi Járásbíróság 5.B.437/2015/91. számú, valamint a Zalaegerszegi Törvényszék mint másodfokú bíróság Bf.55/2018/5. számú ítéleteit hatályában fenntartja.

A Kúria végzése ellen fellebbezésnek vagy felülvizsgálatnak nincs helye, és ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.

I n d o k o l á s

[1] I. 1. A Zalaegerszegi Járásbíróság 2017. november 9. napján kihirdetett 5.B.437/2015/91. számú ítéletében a terheltet 8 rendbeli - egy esetben folytatólagosan elkövetett - csalás bűntette [Btk. 373. § (1) és (2) bekezdés bc) alpont és öt esetben (5) bekezdés b) pont, 3 esetben (4) bekezdés b) pont] miatt halmazati büntetésül 4 év 6 hónap szabadságvesztésre, 180 napi tétel, napi tételenként 2000 forint, összesen 360.000 forint pénzbüntetésre és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte. A szabadságvesztés végrehajtási fokozatát börtönben állapította meg azzal, hogy a terhelt legkorában a szabadságvesztés-büntetés kétharmad részének a kitöltését követően bocsátható feltételes szabadságra.

[2] A terhelt és védője által bejelentett fellebbezések folytán eljárt Zalaegerszegi Törvényszék mint másodfokú bíróság 2018. március 23. napján meghozott Bf.55/2018/5. számú ítéletében a terhelt 5 rendbeli csalás bűntetteként [Btk. 373. § (1) bekezdés, (2) bekezdés bc) alpont, (5) bekezdés b) pont] értékelt cselekményeiből 3 rendbelit, míg a 3 rendbeli folytatólagosan elkövetett csalás bűntettének [Btk. 373. § (1) bekezdés (2) bekezdés bc) alpont, (4) bekezdés b) pont] értékelt cselekményeiből 1 rendbelit kísérletnek minősített, és a terhelttel szemben kiszabott szabadságvesztés tartamát 4 évre enyhítette. Egyebekben azonban az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

[3] 2. A bíróság jogerős határozatában megállapított tényállás lényege szerint

a terhelt ellen a Zala Megyei Rendőr-főkapitányságon 99/2009. bü. számon csalás bűntette és más bűncselekmények miatt indult büntetőeljárás, melyben a terhelt 2010. február 23. napjától 25. napjáig őrizetben, 2010. február 25. napjától 2011. február 23. napjáig házi őrizetben, majd 2011. február 23. napjától 2012. július 4. napjáig lakhelyelhagyási tilalom hatálya alatt állt. A Zalaegerszegi Törvényszék végül a terheltet ebben az ügyben jogerősen el is ítélte.

[4] A terhelt sem a jogerős ítélet meghozatalakor, sem az ügyben terhére rótt bűncselekmények elkövetésének időpontjában az elmeműködés olyan kóros állapotában - így elmebetegségben, gyengeelméjűségben, szellemi leépülésben, tudatzavarban, a kórosság mértékét elérő személyiségzavarban - mely a cselekményei következményeinek felismerésében, illetőleg az e felismerésnek megfelelő cselekvésben korlátozná, nem szenved, illetőleg nem szenvedett. A terhelt a kórosság mértékét el nem érő, az akarati élet zavarával jellemzett személyiségzavarban szenved, mely a cselekményei elkövetésének idejében is a jelenlegivel azonos mértékben állott fenn. A kórosság mértékét el nem érő személyiségzavara a cselekményei következményeinek felismerésében, illetőleg az e felismerésnek megfelelő cselekvésben nem korlátozta.

[5] A terhelt 2010-2011. években különböző személyeket vett rá arra, hogy kölcsönt vegyenek fel, a kölcsönök fedezeteként pedig saját ingatlanjaikat ajánlják fel. A kölcsön összegeket a kölcsönfelvevők nem kapták meg, a kölcsönadók a pénzt eleve a terheltnek adták át, aki azt ígérte a kölcsönöket felvevő személyeknek, hogy a pénzt keleti, jellemzően orosz-ukrán területen befekteti, majd az üzletek realizálását követően befolyó nyereségből a kölcsönt is visszafizetik, illetve haszonra is szert tesznek. A terheltnek - részben a kényszerintézkedés, részben anyagi helyzete miatt - az átvett összegek befektetésére reális lehetősége nem volt, ez nem is állt szándékában, célja kizárólag a kölcsönösszegek jogtalan megszerzése volt.

[6] 1.) 2010. augusztusban sértett 1-et a cím 1 alatti házában felkereste régi barátja, személy 1 és az általa csak felszínesen ismert személy 2 azzal, hogy személy 2-nek sürgősen 7 millió forint kölcsönre van szüksége. Sértett 1 közölte a vendégeivel, hogy neki annyi pénze nincs, mire ők azt mondták, hogy az nem gond, akkor csak annyiban segítsen, hogy az ingatlanát megterhelhessék. Személy 2 és személy 1 közölték azt is sértett 1-el, hogy a kölcsönt a sértett által ekkor még nem ismert terhelt intézi, majd miután sértett 1 és felesége beleegyezett a segítségnyújtásba, elkísérték őket a terhelt lakóhelyére. Itt a terhelt különféle - a sértettek számára egy idő után követhetetlen - üzleti lehetőségeket vázolt fel, amelyek közös jellemzője volt a befektetések gyors, rendkívül magas haszonnal való megtérülése. A terhelt a megbeszélés során azt ígérte sértett 1 feleségének, hogy ha az ingatlanukat fedezetként felajánlják, személy 2-ék is megkapják az általuk kért pénzt, valamint a házon lévő lakáskassza felé fennálló 5 millió forintos tartozásuk is kiegyenlítésre kerül.