A Szegedi Ítélőtábla Pf.20610/2017/7. számú határozata szerződés létre nem jöttének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 215. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 200. §, (2) bek., 205. §, 205/B. §, 207. §, 210. §, 216. §, 237. §, 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) 213. §, 2014. évi XL. törvény (DH2. törvény) 37. §, 2014. évi XXXVIII. törvény (DH1. törvény) 3. §, 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet 100. §] Bírók: Bálind Attila, Szeghő Katalin, Zanóczné dr. Ocskó Erzsébet

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA

Pf.II.20.610/2017/7-I. szám

A Szegedi Ítélőtábla a dr. Csitos Eszter ügyvéd által képviselt felperesnek - a dr. Bohács Zsolt ügyvéd által képviselt alperes ellen szerződés létre nem jöttének megállapítása és egyéb követelés iránt indított perében a Szegedi Törvényszék 2017. május 26. napján kelt 6.P.20.066/2017/11. számú ítélete ellen a felperes részéről 12., és az alperes részéről 13. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés alapján lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő

í t é l e t e t:

Az elsőfokú bíróság ítéletét az alábbiak szerint részben megváltoztatja:

Mellőzi az elsőfokú ítéletnek az alperest az opciós jog, illetve elidegenítési és terhelési tilalom törzskönyvből való törléséhez szükséges nyilatkozat kiadására kötelező rendelkezését.

A felperes által fizetendő elsőfokú eljárási illeték összegét 113 698 (száztizenháromezer-hatszázkilencvennyolc) Ft-ra, az alperes által fizetendőt 64 424 (hatvannégyezer-négyszázhuszonnégy) Ft-ra felemeli.

Ezt meghaladóan az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 73 500 (hetvenháromezer-ötszáz) Ft másodfokú perköltséget, valamint az állami adóhatóság felhívására a Magyar Államnak 217 180 (kétszáztizenhétezer-száznyolcvan) Ft fellebbezési eljárási illetéket.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s

Az alperes jogelődje, a (alperesi jogelőd neve) Zrt. (a továbbiakban: alperes) és a felperes 2009. július 28. napján deviza alapú kölcsönszerződést kötöttek egymással az (gpjmű frg.rszm.-a). forgalmi rendszámú AUDI (D) Audi A3 Katalisator típusú gépjármű vételárának finanszírozására, amely alapján az alperes 1 560 000 Ft kölcsönt nyújtott a felperesnek. A felek az egyedi szerződésben rögzítették a havi törlesztőrészletek összegét és esedékességét, az összes törlesztőrészlet összegét (2 714 760), a törlesztőrészletek számát (72 hónap) és a teljes hiteldíjmutatót (24,07 %). A mértékadó devizanemet svájci frankban határozták meg (7. pont), a kamat- és az árfolyamváltozás elszámolási módjaként pedig az ún. normál devizakonstrukcióban állapodtak meg (8. pont).

A kölcsönszerződés részét képezte az alperes gépjármű hitelezési tevékenységére vonatkozó (Üsz.1. jelölése) számú üzletszabályzata (a továbbiakban: Üsz.), amely egyebek között az alábbi - a jelen jogvita és a fellebbezés elbírálása szempontjából releváns - rendelkezéseket tartalmazza:

I.6.: "Normál deviza konstrukció: Amennyiben a mértékadó devizanem nem forint, a Kölcsönbevevő a kamatváltozás I. és II.-t a Kölcsönbeadó Hirdetménye szerint köteles megfizetni."

I.17.: "Mértékadó devizanem: Az egyedi kölcsönszerződésben meghatározott devizanem. Amennyiben a mértékadó devizanem forint, úgy értelemszerűen a kamatváltozás II.-re és a kamatváltozás III.-ra vonatkozó rendelkezések nem kerülnek alkalmazásra."

I.18.c): "Mértékadó kamatláb: Amennyiben a mértékadó devizanem egyéb, úgy a mértékadó kamatláb a londoni bankközi piacon a mértékadó devizanemben 3 havi időtartamra jegyzett, a Reuters Monitor megfelelő oldalán naponta közzétett kínálati referenciakamatláb (3 havi LONDON InterBank Offered Rate- LIBOR)."

I.22.: "Árfolyam: A Takarékbank Zrt. átlal a mértékadó devizanemre, "MTB Deviza árfolyamon" jegyzett hivatalos, forintban kifejezett árfolyam."

I.23.: "Rendkívüli árfolyam esemény: Rendkívüli árfolyam eseménynek minősül az árfolyam szélsőséges mértékű (25 %-ot meghaladó) növekedése a mértékadó árfolyamhoz képest, vagy egyéb, a Magyar Nemzeti Bank mint jegybank által foganatosított rendkívüli intézkedés (pl. intervenciós sáv eltolása, egyéb pénzpiaci szabályok megváltoztatása), amely a forint árfolyamát a jövőben szélsőségesen befolyásolhatja."

I.24.: "Mértékadó árfolyam: A mértékadó devizanem vételi árfolyama az egyedi kölcsönszerződés létrejötte napján."

I.25.b.: "Kamatváltozás II. (árfolyamváltozás): A mértékadó árfolyam és a fizetési esedékesség napján aktuális deviza eladási árfolyam változásának függvényében az alábbi képlet szerint meghatározott kamatkülönbözet.

Kamatváltozás II. = fizetési kötelezettség x ((fizetési esedékesség napján aktuális deviza eladási árfolyam / mértékadó árfolyam) - 1)."

IV.6.: "Az esedékessé vált törlesztő részeltekre jutó kamatváltozás II-t a Hitelező utólag - a hirdetményben közzétett gyakorisággal - terheli ki, amennyiben a még ki nem terhelt valamennyi kamatváltozás II. összege legalább a hirdetményben meghatározott mértéket eléri. A szerződés megszűnésekor a Hitelező a ki nem terhelt valamennyi kamatváltozás II-t kiterheli, illetve jóváírja."

IV.8.: "Amennyiben a Kölcsönbevevő a kölcsönszerződében foglalt valamennyi kötelezettségét teljesítette, úgy a Hitelező köteles a gépjármű törzskönyvét és a korlátozó bejegyzések töréséhez szükséges nyilatkozatot kiadni."

V.2.: "A Kölcsönbevevő köteles az egyedi Kölcsönszerződésben és a kamatváltozás terhelő bizonylatokban meghatározott fizetési kötelezettségeinek legkésőbb az esedékesség időpontjában eleget tenni. Sem a számla, illetve készpénzátutalási megbízás hiánya, sem az, hogy a Hitelező az eseteges inkasszós jogával nem él, valamint az a körülmény, hogy a Kölcsönbevevő a gépjárművet nem vett át és/vagy nem helyezte üzembe, a kölcsönszerződésben meghatározott fizetési kötelezettség teljesítése alól nem mentesít, s nem módosítja az esedékesség időpontját sem."

V.5.: "Amennyiben a kölcsönszerződésben megjelölt "mértékadó devizanem" nem magyar forint (HUF), a kölcsönszerződés devizaalapú szerződés, amely esetben a Kölcsönbevevő vállalja a mértékadó devizanem és a forint közötti árfolyamváltozásból eredő kockázatokat. Az árfolyamváltozás lehetséges mértéke Euro esetében a mindenkori intervenicós sáv nagysága alapján limitálható, míg egyéb devizák esetében további kockázatot jelent az adott deviza és az Euro keresztárfolyamának változása."

VI.1.: "A Kölcsönbevevő köteles a hatósági nyilvántartásba, a gépjármű forgalmi engedélyébe és a törzskönyvébe a Hitelező javára - a Felek között létrejött szerződésnek megfelelően - a vételi jogot, vagy a jelzálogjogot és annak biztosítására az elidegenítési és terhelési tilalmat bejegyeztetni, és ennek megfelelően úgy rendelkezni, hogy a hatóság a törzskönyvet a Hitelező, mint a korlátozás jogosultja részére küldje meg."

A peres felek a kölcsönszerződés megkötésével egyidejűleg a kölcsön visszafizetésének biztosítására felfüggesztő feltétellel adásvételi szerződést kötöttek, valamint opciós jogot alapítottak a kölcsönösszegből vásárolt gépjárműre. Az opciós szerződés 5. pontja szerint az alperes a vételi jogot a szerződés aláírásától számított 5 éves időtartam alatt, de legfeljebb addig az időpontig gyakorolhatja, ameddig vele szemben a kölcsönszerződésből eredő tartozását a kölcsönbevevő maradéktalanul nem teljesítette. A felek a vételi jog biztosítására az opciós joggal terhelt gépjárműre elidegenítési és terhelési tilalmat is kikötöttek (opciós szerződés 7. pont). Az opciós szerződés 8. pontja a vételi jog gyakorlásának feltételeit rögzíti, amely szerint az alperes a vételi jogát abban az esetben gyakorolhatja, ha a kölcsönbevevő a kölcsönszerződésben megjelölt bármely esedékességi időpontban - az esedékességet követő 15 napon belül - akár részben, vagy egészben nem tesz eleget valamely fizetési kötelezettségének, továbbá ha a kölcsönszerződés bármely oknál fogva felmondásra kerül.