BH 2015.9.258 I. A Cstv. szigorú sorrendet ír elő a hitelezői igények kielégítésére, ezért a kielégítési sorrendben előbb álló hitelezőnek nincs a felszámolási eljárás szabályai szerint figyelembe vehető jogi érdeke egy olyan kifogás benyújtására, amelyben a felszámolónak egy a kielégítési sorrendben hátrább álló hitelezői igény elfogadására, illetve besorolására vonatkozó intézkedését támadja.

Kapcsolódó határozatok:

Kúria Gfv.30414/2014. (*BH 2015.9.258*), 3093/2017. (IV. 28.) AB végzés

***********

II. A hitelezők támadhatják a felszámoló tevékenységét kifogással a saját kielégítési kategóriájukhoz képest a sorrendben előbb álló kategóriába sorolt más hitelező követelésének elfogadása és besorolása, illetve a saját kategóriájukba sorolt más hitelező követelésének elfogadása és besorolása miatt, ha a saját kategóriájukon belül nincs kielégítési sorrend [1991. évi XLIX. tv. (Cstv.) 49/A. § (5) bek., 49/D. § (1) és (3) bek., 51. § (1) és (3) bek., 57. § (1) bek., 1959. évi IV. tv. (Ptk.) 256. § (1) bek.].

[1]Az adós felszámolásának kezdő időpontja 2012. február 22., felszámolóként a bíróság az S. Zrt.-t rendelte ki.

[2]A felszámoló az adós vagyonát képező pelletgyárat öt alkalommal kísérelte meg értékesíteni nyilvános pályázat útján, azonban az értékesítések eredménytelenek voltak. 2013. október 31-én kelt levelében tájékoztatta a kifogást előterjesztő hitelezőt, hogy az adós felszámolási eljárásában alakult hitelezői választmány kezdeményezte, az utolsó pályázat eredménytelensége esetén ne újabb pályázatot írjon ki a felszámoló, hanem a vagyont a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 49/A. § (5) bekezdése alapján a vagyontárgyra zálogjoggal rendelkező hitelezők részére ajánlja fel értékesítésre, becsértéken.

[3]A felszámoló meghatározta, hogy a vagyontárgyak együttes becsértéke 802 123 308 Ft. Tájékoztatást nyújtott arról, hogy amennyiben több zálogjogosult hitelező is vételi ajánlatot tenne, úgy a zálogjogosultak milyen sorrendben élhetnek a zálogjog biztosította jogosítványaikkal. A kifogással élő zálogjogosult hitelező az első és a második ranghelyen szerepelt, míg a C. Kft. zálogjogosult hitelező az utolsó, 5. ranghelyen.

[4]A kifogást előterjesztő hitelező a C. Kft. (továbbiakban: kifogással érintett hitelező) hitelezői igényének - a felszámoló levelében közölt - besorolására vonatkozó felszámolói intézkedés megsemmisítését kérte és a felszámoló kötelezését arra, hogy a C. Kft. által bejelentett hitelezői igényt a Cstv. 57. § (1) bekezdés h) pontja szerint sorolja be. Állította, hogy a kifogással érintett hitelező a dr. R.-V. G. tulajdonos-ügyvezető tagi kölcsönből eredő hitelezői igényét szerezte meg, ezért az igény nem sorolható a Cstv. 49/D. §-ában szabályozott kielégítési sorrendbe.

[5]Álláspontja szerint a követelést azért sem lehet a Cstv. 49/D. §-ába sorolni, mert a jogerős fizetési meghagyás alapján elrendelt végrehajtás során a végrehajtónak a végrehajtási jog bejegyzésére irányuló kérelme ugyan még a felszámolás kezdő időpontja előtt érkezett a földhivatalhoz, azonban a C. Kft. végrehajtási joga az ingatlan-nyilvántartásba csak a felszámolás kezdő időpontja után került bejegyzésre.

[6]A felszámoló és a kifogással érintett hitelező a kifogás elutasítását kérte. A felszámoló állította, hogy megvizsgálta a hitelezőiigény-bejelentést, és csak a hitelező által nyújtott kölcsönt fogadta el hitelezői igényként, amelyet - a végrehajtási jog bejegyzése miatt - biztosított hitelezői igényként vett nyilvántartásba.

[7]A kifogással érintett hitelező előadta, hogy ő nyújtotta a kölcsönt, és a végrehajtási jog - a kérelem földhivatalhoz érkezésére visszamenőleges hatállyal - a bejegyzéssel létrejött.

[8]Az elsőfokú bíróság a felszámolónak a kifogással érintett hitelező követelésére vonatkozó, 2013. szep­tember 10-én kelt hitelezőiigény-besorolását megsemmisítette, és új intézkedésként a hitelezői igény ismételt besorolását írta elő.

[9]A kifogással érintett hitelező fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatva a kifogást elutasította.

[10]Utalva az EBH 2010.2154. számú eseti döntésben kifejtettekre elsőként megállapította, hogy a Cstv. 51. § (1) bekezdése szerint a felszámoló intézkedése ellen a sérelmet szenvedett fél élhet kifogással, a kifogás alapja pedig az, hogy a felszámoló intézkedése befolyásolja a saját igényének kielégítését. Hivatkozva a Cstv. 49/D. § (1) bekezdésére, 49/A. § (5) bekezdésére, 57. § (1) bekezdésére és 51. § (3) bekezdésére, arra az álláspontra jutott, hogy a kifogást előterjesztő és a kifogással érintett hitelező nem egy sorba tartozó hitelezői igénnyel rendelkezik, hanem őket a felszámoló azonos kielégítési kategóriába sorolta.

[11]A Cstv. 49/D. §-a szerinti kategóriába sorolt hitelező tekintetében az állapítható meg, hogy a kifogással élő hitelező a kielégítési sorrendben mögötte álló hitelező követelésének besorolását támadja, így a Cstv. 51. § (1) bekezdése alapján sérelmet szenvedett félnek nem minősíthető, hiszen az érintett hitelező besorolása nem befolyásolja saját igényének kielégítését.

[12]Miután a kifogást előterjesztő hitelező által sérelmezett felszámolói intézkedés megsemmisítése a kifogást előterjesztő hitelezőnek a kielégítési sorrendben elfoglalt helyzetét nem érinti, és ezért a felszámolói intézkedés megsemmisítésére nem kerülhet sor, a Cstv. 51. § (3) bekezdése alapján nincs arra lehetőség, hogy a bíróság csak megállapító rendelkezést hozzon, és abban foglaljon állást arról, hogy a felszámoló intézkedése jogszerű-e.