A Budapest Környéki Törvényszék Pf.20171/2015/4. számú határozata kapcsolattartás újraszabályozása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 253. §] Bírók: Fehérné dr. Gaál Tünde, Rácz Erika, Tömböly Gabriella

Kapcsolódó határozatok:

Budaörsi Járásbíróság P.21865/2013/62., *Budapest Környéki Törvényszék Pf.20171/2015/4.*, Kúria Pfv.21615/2015/3.

***********

BUDAPEST KÖRNYÉKI TÖRVÉNYSZÉK

m i n t m á s o d f o k ú b í r ó s á g

....Pf. .../2015/4. szám

A Budapest Környéki Törvényszék mint másodfokú bíróság dr. Bárándi Zsuzsanna (.) ügyvéd által képviselt felperes neve sz. ... (....) felperesnek - a személyesen eljáró alperes neve (....) alperes ellen kapcsolattartás és lakáshasználat újraszabályozása iránt a ... Járásbíróság előtt folyamatba tett perében ..., .... napján kelt .... számú ítélete ellen a felperes részéről 66. szám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta a következő

Í T É L E T E T

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezett részét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg a Magyar Államnak - a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felhívására - 48.000 (negyvennyolcezer) Ft feljegyzett fellebbezési illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I N D O K O L Á S

Az elsőfokú bíróság a Budapest Környéki Törvényszék, mint másodfokú bíróság ... számú határozatával jogerőre emelkedett ... Városi Bíróság .... számú ítéletének a kapcsolattartásra vonatkozó részét megváltoztatta. Ennek megfelelően az alperes jogosult az őszi, téli, tavaszi óvodai/iskolai szünetek második felében a kezdő nap reggel 9 órától a zárónap 18 óráig az elvitel jogával megvalósuló kapcsolattartásra, míg a nyári időszakos kapcsolattartás keretén belül a nyári szünetben jogosult 2 x 2 hét egybefüggő kapcsolattartásra, akként, hogy a kapcsolattartás első napja adott év július 1. és augusztus 1. szombatja 9 órától zárónap, szintén szombat 19 óráig. A kiskorú gyermek átadás-átvételének a ... Kulturális Központját jelölte meg. A kapcsolattartás általános szabályaiként rendelkezett a felek értesítési kötelezettségéről, az elmaradt kapcsolattartások pótlásáról. A fentieken túlmenően a felperes kapcsolattartás korlátozása, illetőleg lakáshasználat újrarendezése körében előterjesztett kereseti kérelmet, valamint az alperes gyermekelhelyezés megváltoztatása vonatkozásában előterjesztett viszontkereseti kérelmét elutasította. Rendelkezett a 18., és 54. számú ideiglenes intézkedést tartalmazó végzések hatályon kívül helyezéséről. A perköltség tárgyában az állam javára a feleket személyenként 21.000 Ft eljárási illeték megfizetésére kötelezte.

Az ítélet ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést, melyben kereseti kérelmének megfelelően kérte mind a kapcsolattartás, mind pedig a lakáshasználat újraszabályozása tárgyában az ítélet megváltoztatását. Ennek megfelelően kérte az utolsó közös lakás tekintetében az őt illető kizárólagos lakáshasználat elrendelését, ezzel együtt az alperest az ingatlan elhagyására kötelezni, lakáshasználati jog ellenértékének megfizetésével. A kapcsolattartás tekintetében kérte, hogy az alperes csak felügyelet mellett legyen jogosult a kapcsolattartási joga gyakorlására, minden páros héten szombaton 10-től 12 óráig. A fellebbezését részletesen is megindokolta, melyben az elsőfokú eljárásban előadottakat ismételte meg. Elsődlegesen utalt a Csjt. 1.§ (2) bekezdésére, a kiskorú gyermekek érdekére. Előadta, hogy az elsőfokú bíróság lényegében a keresete elutasításával az ingatlan osztott használatának fenntartásával, kizárólagos használatot biztosított az alperesnek, miután ő az ingatlanból elköltözött. Részletesen is utalt az elsőfokú bíróság által figyelembe nem vett körülményekre, a ... családi háza eladásának okaira, arra, hogy az alperes a házasság felbontását követően nem járult hozzá az utolsó közös lakásuk fenntartásához, és több mint egy évig gyermektartásdíjat sem fizetett. Részletesen is utalt a pertörténeti adatokra, kifejezetten arra, hogy a kiskorú gyermekek veszélyeztetése miatt kényszerült az ingatlanból a gyermekekkel együtt elköltözni bérelt ingatlanba, kényszerűségből bérel és fizet havi 80.000 Ft bérleti díjat, és viseli annak terheit. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság ítélete téves ténybeli alapokon nyugszik, téves annak következtetése is. Az elsőfokú bíróság kirívóan hagyta figyelmen kívül a kiskorú gyermeknek az érdekét, és azt a jogát, hogy abban az ingatlanban élhessenek tovább, ahol születtek. Álláspontja szerint lényeges körülményváltozás következett be az eltelt ítélet óta, figyelemmel arra, hogy a gyámhivatal a gyermekeket a folyamatban lévő védelembe vételi eljárás keretében ki akarták emelni a családból, és intézetbe kerültek volna. Álláspontja szerint az alperes pszichés állapota jelentősen megromlott, erre vonatkozóan pedig orvosi vizsgálat lenne szükséges. Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság az ezzel kapcsolatos bizonyítási indítványát elutasította, és így megalapozatlanul jutott arra a következtetésre, hogy az alperes pszichés állapota nem romlott az utóbbi években. Az utolsó közös lakásba épp az alperes magatartása miatt nem tud visszaköltözni, a lakáshasználati jogával nem tud élni, a gyámhatóság felhívására is figyelemmel anélkül, hogy a gyermekeket ne emelnék ki a családi környezetből. Ebből következően a fennmaradó lakáshasználati joga csupán egy kiüresedett jogosultság, az tényleges tartalommal nem bír, az alperes lakhatása pedig megoldott lehet, kezdetben a lakáshasználati jog ellenértékének a megfizetésével, majd a közös tulajdon megszüntetésével járó megváltási árral. Lényeges változás az is, hogy már nem laknak egy fedél alatt az alperessel, így a kapcsolattartást sem tudja figyelemmel kísérni. Nincs rálátása arra, hogy az alperes hogyan viselkedik a gyermekekkel, nem tud közbelépni, és az alperes nem figyel a gyermekekre. Álláspontja szerint a kapcsolattartás tekintetében sem tehette volna meg az elsőfokú bíróság a szakértő mellőzését. Végül utalt arra, hogy az alperes és a közöttük keletkező büntető ügyeket az együttlakásból adódó konfliktusok idézték elő, és amelyek közül jogerősen csak az alperes büntetőjogi felelőssége került megállapításra.