A Kúria Pfv.21615/2015/3. számú precedensképes határozata kapcsolattartás újraszabályozása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 206. §, 1952. évi IV. törvény (Csjt.) 1. §]
A határozat elvi tartalma:
A lakáshasználat újra rendezésének van helye, ha a korábban elrendelt osztott lakáshasználat mindkét peres fél (szülő) hibájából, konfliktusai miatt a közös kiskorú gyermekek számára elviselhetetlen lelki terhet ró és emiatt a gyámhatóság már a gyermeknek a családból történő kiemelését helyezte kilátásba. A konkrét ügyben a Kúria a gyermekek feletti felügyeletet gyakorló szülő jogosította fel a kizárólagos lakáshasználatra. 1952. IV. Tv. 1. § (2), 1952. IV. Tv. 31/B. §, 1952. III. Tv. 206. § (1)
Kapcsolódó határozatok:
Budaörsi Járásbíróság P.21865/2013/62., Budapest Környéki Törvényszék Pf.20171/2015/4., *Kúria Pfv.21615/2015/3.*
***********
A Kúria
mint felülvizsgálati bíróság
í t é l e t e
Az ügy száma: Pfv.II.21.615/2015/3.
A tanács tagjai:
a tanács elnöke
előadó bíró
bíró
A felperes:
A felperes képviselője:
Az alperes:
A per tárgya: Kapcsolattartás újraszabályozása, lakáshasználat újrarendezése
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél:
Felperes
A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma:
Budapest Könyéki Törvényszék 14.Pf.20.171/2015/4.
Rendelkező rész
A Kúria a jogerős ítéletet a felülvizsgálattal támadott részben - az elsőfokú bíróság ítéletére is kiterjedően - hatályon kívül helyezi és a Sz., D. út alatti ingatlan kizárólagos használatára a felperest jogosítja fel. Kötelezi a felperest, hogy 60 napon belül fizessen meg az alperesnek 2.500.000 (kettőmillió-ötszázezer) forint lakáshasználati jog ellenértéket. Kötelezi az alperest, hogy a fenti összeg megfizetésével egyidejűleg az ingatlanból személyes ingóságaival együtt költözzön ki.
Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 25.400 (huszonötezer-négyszáz) forint felülvizsgálati eljárási költséget, valamint 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.
Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.
I n d o k o l á s
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A jogerős ítélet felülvizsgálattal érintett tényállása szerint a peres felek házastársak voltak, házasságukból 2005. április 16. napján T. és 2006. szeptember 23. napján Á. utónevű gyermekeik születtek. A házasság felbontása és járulékai iránti peres eljárás alatt az illetékes gyámhivatal - a szülők közötti feszült helyzet miatt - elrendelte a gyermekek védelembevételét. A Budaörsi Városi Bíróság 10.P.20.878/2009/87. sorszámú ítéletével - többek között - a két kiskorú gyermeket a felperesnél helyezte el és a peres felek egyenlő arányú közös tulajdonát képező Sz., D. út alatti ingatlan osztott használatát rendelte el. A Budapest Környéki Törvényszék 2012. november 22 napján kelt 1.Pf.23.873/2011/29. sorszámú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét részben - a felülvizsgálati tényállásban nem érintett körben - megváltoztatta, ezt meghaladóan a kapcsolattartás szabályozására, illetve az utolsó közös lakás osztott használatára vonatkozó ítéleti rendelkezést azzal hagyta helyben, hogy a peres felek a lakás meghatározott helyiségeit 15 nap alatt kötelesek egymás birtokába adni. A Kúria Pfv.II.20.350/2013/6. sorszámú ítéletével a jogerős ítélet felülvizsgálattal támadott - az utolsó közös lakás használatára is vonatkozó - rendelkezéseit hatályában fenntartotta. A Kúria - többek között - megállapította, hogy a fennálló, egyre jobban elmérgesedett helyzet mindkét fél magatartására visszavezethető és az alperes egyes személyiségjegyei, illetve viselkedése ellenére nem nyert bizonyítást olyan magatartása, amely - még a kiskorú gyermekek kiemelt érdekére figyelemmel sem - az ingatlanból való eltávolítását, tulajdona használattól való megfosztását megalapozta volna. Ami pedig a felperesnek az alperes elmeállapotára vonatkozó állításait illeti, az alperes esetében 2012-ben elmeállapotának tartós megfigyelésére is sor került, a perben beszerzett többi szakértői vélemény, valamint a megfigyelés alatt a büntetőügyben keletkezett elmeorvosi szakvélemény szerint bizonyítást nyert, hogy az alperes nem szenved elmebetegségben.
[2] A jogerős ítéletet követően a kiélezett, napi konfliktusokkal terhelt helyzet nem változott, a felek között a kommunikáció gyakorlatilag megszűnt. A gyámhivatal a gyermekek védelembe vételét a folyamatosan fennálló veszélyeztetettségre figyelemmel fenntartotta, az eljárás során a családgondozó egyedi gondozási, nevelési tervet készített, amelyben előírta a szülők között a kapcsolattartás rendezését, a kommunikációjuk javítását és a gyermekek pszichológiai megsegítését. A családgondozói eljárás sikertelen volt, a gyermekeknél krízishelyzet alakult ki. 2013 februárjában a gyámhivatal figyelmeztette a szülői felügyeleti jogot gyakorló felperest, hogy a gyermekek veszélyeztetettségét - akár elköltözésükkel is - oldja meg, mert a fennálló helyzet a gyermekek nevelésére nem alkalmas. 2013. április 6-án a szülők között újabb atrocitás történt, a felek kölcsönösen büntető feljelentést tettek. A gyámhivatal - az elsőfokú eljárás időtartama alatt - 2013 szeptemberében 2013. október 25-i határidővel, ismételten felhívta a felperest a közvetlen veszélyeztető helyzet megszüntetésére azzal, hogy ennek hiányában a két gyermeket a családi környezetből kiemeli. A felperes a fentiek hatására a gyermekekkel 2013. október 12-én albérletbe költözött. A különköltözés óta a felperes a jogerős ítélet szerinti kapcsolattartás időtartamát és módját egyoldalúan korlátozta, kéthetente szombaton, vagy vasárnap egy-másfél órán keresztül kizárólag nyilvános helyen biztosítja.
[3] A perbeli ingatlan egy 300 négyzetméteres, félkész családi ház, jelenleg komfort nélküli, mivel a víz és a gázszolgáltatást a szolgáltatók kikapcsolták, a gázfogyasztás palackról biztosított. A lakás állaga elhanyagolt, a tetőtér építés alatt áll.
A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!
Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!