A Miskolci Törvényszék P.20625/2007/18. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 86. §, 164. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 75. §, 76. §, 84. §, 318. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §] Bíró: Kiss István

BORSODABAÚJZEMPLÉNMEGYEIBÍRÓSÁG

6.P.20.625/2007/18. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

A jelen per birosag Bíróság felperesi meghatalmazott neve felperesi meghatalmazott cime lakos, mint meghatalmazott által képviselt felperes neve felperes cime felperesnek, alperesi ugyved neve ügyvéd alperesi ugyved cime által képviselt alperes neve alperes cime alperes ellen kártérítés megfizetése iránti perében meghozta a következő

Í T É L E T E T:

A megyei bíróság a felperes kereseti kérelmét e l u t a s í t j a.

Kötelezi a megyei bíróság a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek tizenöt napon belül 450.000,- azaz Négyszázötvenezer forint perköltséget.

Perben felmerült eljárási illetéket a Magyar Állam viseli.

Ezen ítélet ellen a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül a Debreceni Ítélőtáblához intézett, de a jelen per birosag Bíróságon három példányban benyújtandó fellebbezéssel lehet élni.

Tájékoztatásul közli a megyei bíróság a felekkel, hogy a másodfokú bíróság az ítélet ellen irányuló fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha a fellebbezés a perköltség viselésére, vagy összegére vonatkozik, a fellebbezés a teljesítési határidővel kapcsolatos, fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul, amennyiben a felek kérték, vagy megítélése szerint az ügy eldöntése tárgyaláson kívül is lehetséges.

I N D O K O L Á S:

A megyei bíróság a peres felek nyilatkozatai, a becsatolt okirati bizonyítékok a felek kozott mas ugyszamon folyamatban levo per szama alatti ügyének iratai alapján a következő tényállást állapította meg:

A jelen per alperese 2006. április 25. napján korabbi ugyszam szám alatt kereseti kérelmet terjesztett elő a felperesi meghatalmazott, illetőleg a felperes ellen, melyben kérte nevezetteket egyetemlegesen 2.030.000,-forint kölcsön, valamint 3.017.000,-forint megtérítésére, hivatkozván arra, hogy az elsőként megjelölt összeget több részletben kölcsönadta a felperesi meghatalmazott, illetőleg a felperes részére és felhívás ellenére nem egyenlítették ki ezen tartozásukat, míg a másodrészben megjelölt összeg tekintetében a felperes és meghatalmazottja tartozása azért áll fent, mivel fenti összegben adott pénzt bútorvásárlásokra, azzal, hogy azt a felperesi meghatalmazott felújítja és értékesíti, ennek ellenére nevezett azt eladta anélkül, hogy az alperessel elszámolt volna.

A elozmenyi birosag 2006. június 03. napján jogerőre emelkedett, 2. sorszám alatti végzésével hatáskörének hiánya megállapítása mellett, a jelen per alperesének kereseti kérelmét áttette a jelen per birosag Bíróságra és az eljárás jelenleg a jelen per birosag Bíróságon felek kozott masik folyamatban levo per szama szám alatt van folyamatban.

A fenti perben a jelen per felperese az alperes kereseti kérelmének elutasítását kérte, ugyanakkor a jelen perbeli felperesi meghatalmazott, viszontkereseti kérelmet terjesztett elő a jelen per felperese ellen, kérte 20.000.000,-forint nem vagyoni kár "erkölcsi kár" megtérítésére, illetőleg 66.100.000,-forint anyagi jellegű kártérítés megtérítésére. Hivatkozván arra, hogy ezen per felperese hatósági feljelentése során jogtalan haszonszerzésre tesz szert, s azon állításával, hogy tartozik neki, megrágalmazta és erkölcsi kárt okozott, illetőleg a felperesi meghatalmazott ügyvezetése alatt álló ceg neve megrendelése elmaradása miatt fenti mértékű anyagi kár érte, tekintettel arra, hogy a fenti per felperese a cég iratait magánál tartja.

Az eljárás a felek között jelenleg is folyamatban van.

A felperes végső formában fenntartott kereseti kérelmében kérte, egyrészt 5.000.000,-forint nem vagyoni kártérítés és ezen összeg után 2006. februárjától a mindenkori jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékű kamat megtérítésére, illetőleg 4.200.000,-forint és jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékű kamatainak a megtérítésére.

A felperes kereseti kérelmében arra hivatkozott, hogy a per alperese a jelen per birosag Bíróság előtt peres felek kozott masik folyamatban levo per szama Szám alatti ügyben előterjesztett kereseti kérelem folytán valótlan tényállítást tett, miszerint az ott előadottak szerint több mint 5.000.000,-forinttal tartozik neki kölcsön, illetőleg vállalkozási szerződés teljesítése jogcímén és ezen kijelentéseit nemcsak a perben, hanem más magánszemélyek előtt is elmondta, míg a vagyoni kártérítés tekintetében a felperes arra hivatkozott, hogy a felperesi meghatalmazott ügyvezetése alatt álló ceg neve ügyvezetőjeként bízta meg a per alperesét szakértői vélemény elkészítésével, tekintettel arra, hogy alperes bejegyzett igazságügyi építész szakértő és erre vonatkozóan 480.000,-forint előleg került átadásra és ezen pénzösszeget a gazdálkodó szervezet akként tudta előteremteni, hogy a felperes, az édesanyja, sógornője a tulajdonukban lévő ékszereket zálogba adták és a zálogba adásból befolyt összeget adták át felperesi meghatalmazott, illetőleg a ceg neve részére, hogy a szakértői díjelőleget elő tudja teremteni.

A szakértői vélemény nem készült el, ugyanakkor pénz hiányában zálogba adott vagyontárgyak kiváltására nem került sor és így a tárgyak elvesztéséből eredően keletkezett a felperesnek 4.200.000,-forintos kára.

Az alperes a felperesi kereseti kérelemnek jogalapját és összegszerűségét is vitatta, kérte annak elutasítását.

A lefolytatott bizonyítási eljárás során a bíróság az alábbiak szerint találta megalapozatlannak felperes kereseti kérelmét: