A Debreceni Ítélőtábla Pf.20327/2008/6. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 217. §, 251. §, 252. §, 253. §, 7/2002. (III. 30.) IM rendelet (Üdr.) 5. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §] Bírók: Cogoiné dr. Boros Ágnes, Csikiné dr. Gyuranecz Márta, Urhegyi Béla

DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA

Pf.I.20.327/2008/6. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Debreceni Ítélőtábla a korábban ... hozzátartozó, majd Dr. ... pártfogó ügyvéd (...) által képviselt felperes neve, címe felperesnek - a Dr. Birk Csaba ügyvéd (3433 Nyékládháza, Kossuth u. 116.) által képviselt alperes neve, címe alperes ellen kártérítés megfizetése iránt indított perében a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság 6.P.20.625/2007/18. sorszámú ítélete ellen a felperes részéről 19. és 33. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

ítéletet:

Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 nap alatt 120 000 (Egyszázhúszezer) forint másodfokú perköltséget.

A felperest képviselő pártfogó ügyvéd díját 3 600 (Háromezer-hatszáz) forintban állapítja meg, melyet az állam visel.

Megkeresi az ítélőtábla a Debreceni Ítélőtábla Gazdasági Hivatalát, hogy Dr. ... (...) részére a fenti pártfogó ügyvédi díjat utalja ki.

Ez ellen az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

Indokolás:

A jelen per alperese 5 047 000 forint megfizetése iránt kezdeményezett eljárást a jelen per felperesével és meghatalmazott képviselőjével szemben. Az eljárás a ... Megyei Bíróságon .../2006. szám alatt folyamatban van.

A felperes módosított kereseti kérelmében 5 000 000 forint nem vagyoni kártérítés, valamint 4 200 000 forint kártérítés és azok kamatai megfizetésére kérte kötelezni az alperest arra hivatkozással, hogy a ... Megyei Bíróság előtt folyamatban lévő .../2006. szám alatti ügyben az alperes valótlanul állította azt, hogy tartozna neki kölcsön-, illetve vállalkozási szerződés teljesítése jogcímén és ezt a kijelentését nemcsak a peres eljárás során, hanem magánszemélyek előtt is fenntartotta. A vagyoni kártérítés tekintetében arra hivatkozott, hogy a meghatalmazott hozzátartozója az ügyvezetője a gazdálkodó szervezet1-nek, amely gazdasági társaság megbízta az alperest szakértői vélemény elkészítésével. A szakértői díjelőleg 480 000 forint összegben úgy került átadásra az alperes részére, hogy a felperes, az édesanyja és sógornője a tulajdonukban lévő ékszereket zálogba adták és ezt az összeget adták át a gazdálkodó szervezet1. részére, hogy a szakértői díjelőleget ki tudják fizetni. A szakvélemény nem készült el, pénz hiányában a zálogba adott vagyontárgyak kiváltására nem került sor, ezért azok elvesztéséből 4 200 000 forint kára keletkezett.

Az alperes a keresetet jogalapjában és összegszerűségében is vitatva annak elutasítását kérte.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította és arra kötelezte, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 450 000 forint perköltséget. Határozatának indokolásában kifejtette, hogy a hatóság előtti eljárás kezdeményezése, ekként egy per megindítása vagy büntetőeljárás kezdeményezése önmagában nem valósítja meg a személyiségi jog sérelmét. A peres eljárás során tett nyilatkozatok akkor sem alkalmasak a személyhez fűződő jog megsértésének megállapítására, ha utóbb a kijelentések a bizonyítási eljárás tükrében nem minősülnek valónak, feltéve, hogy a tényállítások indokolatlanul nem sértőek, bántóak, illetve durván sértő kifejezést nem tartalmaznak. Ilyenre egyébként a felperes sem hivatkozott, illetve az általa becsatolt okirati bizonyítékok sem tartalmaznak ilyen tartalmú kijelentéseket. Ezek az okiratok, levelezések a felek közti peres eljárásra vonatkoznak.

Mellőzte a felperes által felajánlott tanúk meghallgatására irányuló bizonyítási eljárás lefolytatását, mert a felperes sem állította, hogy az alperes bántó kifejezést használt volna. Önmagában az az állítása, hogy a felperes neki tartozik, illetve az, hogy polgári peres eljárást kezdeményezett a személyiségi jog sérelmét nem alapozza meg. A vagyoni kártérítés vonatkozásában kifejtette, hogy a felperes előadása szerint is az alperes, mint szakértő a gazdálkodó szervezet1-vel állt kapcsolatban, ekként a jogviszony nem a felek között keletkezett.