62017CN0211[1]

C-211/17. sz. ügy: A Curtea de Apel Bacău (Románia) által 2017. április 24-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem - SC Topaz Development SRL kontra Constantin Juncu, Raisa Juncu, született Cernica

31.7.2017 HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 249/18

A Curtea de Apel Bacău (Románia) által 2017. április 24-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem - SC Topaz Development SRL kontra Constantin Juncu, Raisa Juncu, született Cernica

(C-211/17. sz. ügy)

(2017/C 249/28)

Az eljárás nyelve: román

A kérdést előterjesztő bíróság

Curtea de Apel Bacău

Az alapeljárás felei

Felperes: SC Topaz Development SRL

Alperes: Constantin Juncu, Raisa Juncu, született Cernica

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1) Úgy kell-e értelmezni és alkalmazni a [93/13/EGK irányelv] (1) 3. cikkének (2) bekezdését és 4. cikkének (1) bekezdését, hogy az alapeljárásban szereplőkhöz hasonló, a nemzeti ítélkezési gyakorlatra (az Înalta Curte de Casație și Justiție, Secția comercială [legfelsőbb semmítő- és ítélőszék, kereskedelmi tanács, Románia] 2011. április 18-i 1646. sz. ítélete és a Curtea de Apel Bacău [bákói fellebbviteli bíróság, Románia] által a 3364/110/2014. sz. fellebbezési eljárásban 2016. április 6-án hozott 466. polgári jogi ítélet) hivatkozó felperes-alperes által előadott körülmények között - vagyis amennyiben a felek által megkötött adásvételi előszerződés valamennyi feltétele megtárgyalt jellegének bizonyítása kizárólag abból a körülményből ered, hogy azokat a felperesek-alperesek mint fogyasztók az ingatlanközvetítő által előzetesen kidolgozott, majd később közjegyző által hitelesített előszerződés aláírásával elfogadták - főszabály szerint megdőlt, az ellenkező bizonyításával, a kereskedő által előzetesen kidolgozott feltételek meg nem tárgyalt jellegével kapcsolatos vélelem?

2) Főszabály szerint a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5-i 93/13/EGK tanácsi irányelv mellékletének d), e), f) és i) pontjában foglalt feltételek körébe tartoznak-e a felpereshez-alpereshez hasonlóan kereskedőnek minősülő ingatlanközvetítők által előzetesen kidolgozott adásvételi előszerződésekben foglaltakhoz hasonló típusú feltételek, és különösen a jogvitában érintett felek által kötött adásvételi előszerződés 3.2.2. és 7.1. pontjában foglalt azon feltételek, amelyek a negyedik fokozatú biztosítékra vonatkozó megállapodást és a kizárólag az ígérettevő-eladó javára megállapított kötbért szabályozzák?

3) Úgy kell-e értelmezni és alkalmazni a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5-i 93/13/EGK tanácsi irányelv 6. cikkének (1) bekezdését, hogy amennyiben a Bíróság a második kérdésre igenlő választ ad, nem teszi lehetővé (megtiltja) a nemzeti bíróságnak a szóban forgó tisztességtelennek tekintett feltételek oly módon történő módosítását, hogy a negyedik fokozatú biztosítékra vonatkozó megállapodás az előszerződésben foglalt kifejezett feltételektől eltérő feltételekkel lép hatályba (például összegtől függetlenül, nem bármely fizetési késedelem vagy elmulasztott fizetés esetén, hanem kizárólag bizonyos összegű, késve megfizetett vagy megfizetni elmulasztott olyan összegek esetén, amelyet a bíróság esetenként jelentősnek ítél meg), valamint hogy a kötbér összegét az ígéret címzettje-vevő által a biztosítékra vonatkozó megállapodás hatálybalépésének időpontjáig foglaló címén megfizetett összegekre csökkentse (korlátozza)? Ilyen esetben a bíróság kizárólag annak megállapítására szorítkozhat, hogy a szóban forgó feltételek az érintett fogyasztóval szemben nem alkalmazhatóak?

(1) A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5-i 93/13/EGK tanácsi irányelv (HL L 95., 29. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 2. kötet, 288. o.)