A Fővárosi Törvényszék K.31219/2007/6. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (VERSENYÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 8. §, 78. §] Bíró: Kopinja Mária

Fővárosi Bíróság

1055. Budapest, Markó u. 27.

11.K. 31.219/2007/6.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A bíróság Vitári Ügyvédi Iroda (cím ügyintéző: dr Vitári Jenő ügyvéd) által képviselt felperes (cím.) dr. László Ildikó ügyvéd által képviselt Gazdasági Versenyhivatal (cím.) alperes ellen verseny ügyben hozott - Vj-120/2006/22. - versenyügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében meghozta a következő

Í T É L E T E T :

A bíróság felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a bíróság felperest, hogy a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt 16.500.- (tizenhatezer-ötszáz) forint kereseti illetéket az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal illetékes szervének külön felhívására a Magyar Állam javára fizessen meg.

Kötelezi a bíróság felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg alperes részére 50.000.- (ötvenezer) forint perköltséget, amely összeg már az általános forgalmi adó összegét is tartalmazza.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, amelyet a Fővárosi Ítélőtáblához címzetten, 3 példányban jelen bírósághoz kell benyújtani.

I N D O K O L Á S :

Az alperes a Vj-120/2006/22.számú határozatával megállapította felperes terhére, hogy 2006. május 2-a, és 28-a között a fogyasztók megtévesztésére alkalmas magatartást tanúsított "a djuice kártyás +" tarifacsomag bevezető reklámkampánya során. Egyidejűleg felperest 40.000.000.-Ft bírság megfizetésére kötelezte. Felperes viszonylatában a Tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 8 §-ában foglalt rendelkezés sérelmét állapította meg. Ennek keretében határozatában rögzitette, hogy felperes 2003-ban vezette be a "djuice kártyás" tarifacsomagot, majd 2006. május 2-án az "djuice kártyás +" csomagot. Ezen tarifacsomag népszerűsítését 2006. május 2-tól május 28-ig integrált kommunikációs kampány keretében végezte, mely felölelte a TV reklámokat, mozi reklámokat, internetes bannereket, a nyomtatott sajtót, kül- és beltéri kommunikációs eszközöket, eladóhelyi reklámokat és a direkt marketing az integrált kampány része volt.

Ezt követően kommunikációs eszköz csoportonként bemutatta határozatában azokat a területeket, ahol a jogsértés gyanúja merült fel. Határozatának V. fejezetében 10-22. pontok alatt részletesen foglalkozott a reklám kampány részét képező egyes reklámokkal, valamint a VIII. fejezetben kifejtette álláspontját a jogsértésekre vonatkozóan (határozat 57-92.) Határozatának 57. pontjában rögzitette, hogy "djuice kártyás +" kampány az új tarifacsomaggal való telefonálás kedvezőbb percenkénti költségeire és az "ajándék" SMS-ekre kivánta felhivni a potenciális fogyasztók figyelmét, amely üzenetet az integrált kommunikációs kampány eszközét használva számos kommunikációs csatornán keresztül juttatta el a fogyasztókhoz.

A jogsértést a határozat 89. pontjának a, b és c) alpontjaiban foglalt magatartás és közlés útján állapította meg. Átfogóan rögzitette határozatának 89. pontjában, hogy megtévesztésre az a tájékoztatás alkalmas, amely a szolgáltatás ellenértékével vagy a szolgáltatás valamely lényeges tulajdonságával kapcsolatos összefüggő információ- halmazból egyes elemeket közöl, miközben másokat mellőz, vagy olymódon kommunikál, hogy az nem észlelhető a reklám címzettje számára.

A 89. pont a) pontjában rögzitette, hogy a hirdetéssel biztosított 17.-Ft/perc elérésének három konjuktiv feltétele közül egy igen nehezen észlelhető volt a leporellón. A leporelló 6. oldalán jól olvasható nagybetűs tájékoztató szerepel, mely szerint "csupán 17 Ft-os percdijon hivhatsz "MINDEN BELFÖLDI MOBIL ". Ettől a közléstől elhelyezésében elszakitva található az a tartalmilag szorosan kapcsolódó információ, hogy mely időszakban kell ennyit fizetni egy perc időtartamú beszélgetésért. "A feltüntetett percdij hétköznap 16 és 8 óra között, illetve egész hétvégén érvényes" szöveg az utolsó oldal legalján apró betűvel lábjegyzetszerűen szerepel sok más információval.

Az alperes a leporellón közzétett tájékoztatással megvalósított magatartást minősiti jogsértőnek, egyrészt a hiányos tájékoztatást a feltételekről, ugyanis a csúcsidőn kivüliség igen nehezen észlelhető és részben valótlan is, tekintettel arra, hogy a reklámban megadott időpont 16 és 8 óra közötti időszakról informálva a valóság az, hogy 16 és 6 óra között lehetett 17 Ft-os percdijjal telefonálni.

A b) pont szerinti jogsérelem úgy valósult meg az alperes szerint a reklámokon való feltüntetéssel, hogy a "belföldi" helyet "minden mobil hálózatban" történt a feltüntetés. Ugyanis ezeken a reklámhordozókon "16 óra után minden mobilhálózatba irányuló hivás" percdijanként került feltüntetésre a 17 Ft, azonban ez megtévesztésre alkalmas, nem informálja a fogyasztót arról, hogy csak azokat a csúcsidőn kivüli hivásokat számlázzák a kedvezőbb 17 Ft-os percdijjal, ahol a hívott fél belföldi személy. "Minden mobilhálózatba" fordulat viszont az alperes álláspontja szerint nélkülözi annak külön megjelölését, hogy az adott percdij csak és kizárólag belföld viszonylatában elérhető. A mozi reklámok pedig olyan szempontból is a fogyasztók megtévesztésére alkalmasak, hogy a percenként 17 Ft-os tarifa még két további feltétele szerepel, a csúcsidőn kivüliség és a mobi hálózti irány igen nehezen értelmezhető.

A határozat 89. c) alpontja szerint pedig a Tv útján történt reklámozáskor mind a három feltétel, amely a tájékoztatással szemben elvárásként fogalmazódik meg, hiányzik. Ugyanis a megcélzott fogyasztó nem szerzett tudomást arról, hogy csak belföldi hivás lehet kedvező percdijas, a mobil-hívásirányról sem szerezhetett tudomást, valamint a csúcsidőn kivüliségről mint feltételről sem.

Ennek függvényében a határozat 91. pontja szerint az alperes a 89. pontban leírt mindegyik tájékoztatást a fogyasztók megtévesztésére alkalmasnak minősítette, mivel azok a reklámozott szolgáltatás ellenértékével vagy a szolgáltatás valamely lényeges tulajdonságával kapcsolatban összefüggő információval egyes elemeket közöltek, míg másokat mellőztek vagy oly módon kommunikáltak, hogy az nem volt észlelhető a reklám címzettjei számára. A kedvező percdij oly módon történő reklámozása, melyből nem derül ki, hogy csak három feltétel egyidejű teljesülése esetén lehet a kedvezőbb percdíjat igénybevenni, az alperes álláspontja szerint a Tpvt 8 § (2) bekezdés a) pontjába ütköző magatartás, mivel alkalmas a fogyasztók megtévesztésére.

Az alperes felperessel szemben 40.000.000.-Ft bírságot szabott ki a határozat 89. pont a, b és c. pontjaiban foglalt jogsértésekkel kapcsolatosan. A birság tekintetében határozatában részletesen levezette a birság mértékének megállapitását, valamint feltüntette a bírság alapjául szolgáló súlyosbitó és enyhitő körülményeket (határozat 93-97. pont).