BH 1997.11.534 A végrendeleten a tanúk lakáscímének feltüntetése nem tekinthető végrendelkezési helynek [Ptk. 629. § (1) bek.].

A jogerős ítélet megállapította, hogy B. D. örökhagyó 1982. november 1-jén kelt írásbeli magánvégrendelete a keltezés helyének hiánya okából a perben álló felek egymás közti viszonyában érvénytelen. Indokolásában megállapította, hogy az örökhagyó a saját kezűleg írt és aláírt végrendeletén a keltezés helyét nem tüntette fel. A Ptk. 629. §-ának (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel ez olyan kötelező alaki kellék, amelynek hiánya a végrendelet érvénytelenségét eredményezi, és a végrendeletnek ez a hiányossága bizonyítással sem pótolható.

A jogerős ítélet ellen az alperes felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, és az ítélet megváltoztatásával a kereset elutasítását kérte. Azzal érvelt, hogy a bírói gyakorlat szerint a keltezés megjelölésének hiánya önmagában a végrendeletet nem teszi érvénytelenné, ha a végrendelkezés körülményeiből annak helye megállapítható. A végrendeleten pedig - bár a tanúk lakcímeként - szerepel az "E.-ben" helység megjelölése, s ezt mint az okiraton szereplő helymegjelölést figyelembe kellett volna venni, függetlenül attól, hogy ezt a szót nem az örökhagyó írta. Az örökhagyó életkörülményeiből pedig következik, hogy a végrendeletet csak E.-ben készíthette el. Hivatkozik arra is, hogy egy formai hiányosság nem lehet akadálya az örökhagyói akarat érvényesülésének.

A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott.