BH 2000.1.2 A bűncselekmény elkövetésére történő felhívással megvalósul az emberölés előkészülete, ha az elkövető - anyagi előny kilátásba helyezésével - mást megbíz azzal, hogy a vele üzleti viszonyban álló sértettet ölje meg [Btk. 18. §, 166. § (3) bek.].

A megyei bíróság az 1998. március 17. napján kelt ítéletével a vádlott bűnösségét emberölés előkészületének a bűntettében állapította meg, ezért őt 1 évi - végrehajtásában 2 évi próbaidőre felfüggesztett - börtönbüntetésre ítélte.

A megállapított tényállás lényege a következő.

A vádlott érettségizett, katonai szolgálatot mint határőr teljesítette, ingatlanvagyona egy családi ház fele-részben, illetve egy öröklakás fele-részben. Büntetve nem volt. A vádlott nős. A korábbi házasságából származott, jelenleg 8 éves kiskorú gyermeke után havi tartásdíjat fizet. A vádlott ügyvezetője a H. Kft.-nek, havi jövedelme 30.000-40.000 forint.

1992. augusztus 27-én alakult meg a H. Kft. három taggal; a cél benzinkút létrehozása és üzemeltetése volt.

1992. december 7-én a sértett kft-tagsági viszonya megszűnt, ezt követően a sértett és a vádlott között a viszony megromlott.

Ilyen előzmények után 1997. januárjában a vádlott felkereste B. T.-t. A vádlott közölte vele, hogy tudna munkát ajánlani neki, valakit el kellene tenni láb alól, ezért 250.000 forintot fizetne. Közölte a vádlott, hogy másnap találkozzanak, és akkor adjon választ. Ezen a találkozáson B. T. közölte, hogy nem vállalja, de keres valakit, aki végrehajtja a cselekményt.

Ezt követően B. T. találkozott O. L.-lel, akivel közölte, hogy tudna egy munkát a számára. B. T. közölte O. L.-lel, milyen munkát ajánlott a vádlott, melyért 250.000 forintot fizetne. O. L. közölte, hogy ez az összeg kevés, 500.000 forintot kér a vádlottól. A vádlott előadta, hogy hajlandó az összeget felemelni a kért 500.000 forintra.

Másnap O. L. és B. T. együtt keresték fel a vádlottat, akkor közölte a vádlott a kérdéses személy kilétét, akit a megjelölt összegért meg kell ölni. O. L. közölte, hogy van egy embere - nem nevezte meg, kiről van szó -, aki végrehajtja a cselekményt. A vádlott ekkor közölte azt is, hogy néhány nap múlva 100.000 forintot ad át előlegként.

O. L. ismerte a sértettet, felkereste őt az üzletében, és elmondta neki, hogy a vádlott mire készül ellene.

A sértett erről értesülve beszélt a rendőr ismerősével. Később találkozót beszélt meg egymással a sértett és O. L., ez alkalommal O. L. azt ajánlotta, hogy forduljon a rendőrséghez, a sértett pedig kérte O. L.-t, hogy látszólag vállalják el, amire a vádlott kérte.

Ezt követően O. L. közölte a sértettel, hogy másnap fogja a vádlott átadni neki a 100.000 forint előleget, melyről a sértett értesítette a rendőrséget.

B. T. és O. L. megállapodtak, hogy az előleg átvétele után - a pénz megtartása mellett - semmilyen olyan cselekményt nem követnek el, amelyre nézve a vádlottal megállapodtak.

A megbeszélt találkozón B. T. megjelent, a vádlott is megérkezett, O. L. azonban nem volt ott, ezért a közelben levő telefonfülkéből B. T. felhívta. O. L. közölte, hogy P.-n volt, hazafelé tart, az M.-i elágazónál találkozzanak. Erre azonban már nem került sor, mert a rendőrök a vádlottat és B. T.-t a helyszínen elfogták, a vádlott kabátzsebében 5.000 forintos címletekben 100.000 forintot találtak, a pénztárcájában külön 29.600 forintot.

Az elsőfokú ítélet ellen a vádlott és a védő elsősorban bűncselekmény hiányában, másodlagosan bizonyíték hiányában való felmentés végett jelentett be fellebbezést.