A Budapest Környéki Törvényszék Pf.20211/2017/3. számú határozata közös tulajdon megszüntetése tárgyában.
Kapcsolódó határozatok:
Gödöllői Járásbíróság P.20685/2015/18., *Budapest Környéki Törvényszék Pf.20211/2017/3.*, Kúria Pfv.20204/2018/9.
***********
..................... Törvényszék
mint másodfokú bíróság
......Pf.................
A ................ Törvényszék, mint másodfokú bíróság a ................... Ügyvédi Iroda (.............) által képviselt ............. (....................) felperesnek - dr. ................. pártfogó ügyvéd (.................) által képviselt .............. (..................) alperes ellen közös tulajdon megszüntetése iránt a ............... Járásbíróság előtt .....P........... szám alatt folyamatba tett perében a 20............. napján kelt ......... sorszám alatti ítélet ellen a felperes ...... és az alperes részéről ....... és ......... sorszám alatt előterjesztett fellebbezése, valamint a 20................ napján kelt ......... sorszám alatti kiegészítő ítélet ellen a felperes részéről ..... és az alperes részéről ..... sorszám alatt előterjesztett fellebbezése folytán meghozta a következő
í t é l e t e t :
A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja, mellőzi az ítélet második bekezdésének a szakvélemény 1. számú mellékletére (rajzvázlatra) történő utalását, kötelezi az alperest, hogy 20............ napjától a közös tulajdon megszüntetéséig, annak nyilvántartásban történő feltüntetéséig fizessen meg minden hónap 15. napjáig havi 26.900 (huszonhatezer-kilencszáz) forint használati díjat, és az alperes által a felperesnek fizetendő perköltség összegét 30.269.-Ft-ról 130.250 (százharmincezer-kétszázötven) forintra felemeli, egyebekben helybenhagyja.
A le nem rótt fellebbezési illetéket az állam viseli.
A felek a felmerült másodfokú költségeiket maguk viselik, azzal, hogy a pártfogó ügyvéd díját az állam viseli.
Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.
I n d o k o l á s :
Az elsőfokú bíróság ítélete tényállásában rögzítette, hogy a ............. belterületi ..... hrsz. alatti ingatlan 12/29 tulajdoni arányban a felperes, 17/29 tulajdoni arányban az alperes közös tulajdonában áll. Az ingatlanon két lakhatásra alkalmas építmény található, egy nagyobb és egy kisebb lakóépület. A két építmény a peres felek viszonylatában - tulajdoni hányadaik mértékére is figyelemmel - elvileg az osztott használatot lehetővé tenné. Az alperes 19....-19..... közötti időponttól birtokolja kizárólagosan az ingatlan egészét, lakás céljára a nagyobb házat használja, a kisebbik ház üresen áll. Az alperes a felperes tulajdonszerzésétől kezdődően elzárkózott attól, hogy a felperes az ingatlan valamely részét birtokba vegye, sem a lakóház, sem a kis lakóház használatát nem kívánta a felperesnek átengedni, ezért a felperes 20...... óta részben sem tudta birtokba venni az ingatlant az alperes elutasító magatartása következtében. Az ingatlanban az alperes különböző karbantartási, illetőleg felújítási munkálatokat végzett. ............... igazságügyi szakértő 20.........-ben készített szakvéleményében beköltözhetően az ingatlan becsült forgalmi értékét 15.000.000.-Ft-ban határozta meg. Megállapította, hogy az alperesi beruházások következtében az ingatlan akkori értéke 1.314.000.-Ft összeggel növekedett, mely százalékos arányban kifejezve 8,75%-át teszi ki az ingatlan egésze forgalmi értékének. A perben 20......-ben kirendelt ................ igazságügyi szakértő 20..........-ben kelt szakvéleményében az ingatlan beköltözhető piaci forgalmi értékét 17.795.000.-Ft-ban, míg lakott piaci forgalmi értékét 8.897.500.-Ft-ban határozta meg, az ingatlan használati joggal terhelt piaci forgalmi értékét 11.567.000.-Ft-ban. Arra az esetre, amennyiben az ingatlanon található nagy lakóház egészére holtig tartó használati jogot alapítana a bíróság, melyhez kapcsolódóan a telekhasználat szükséges, ennek célszerűen indokolt mértékét a szakvéleménye 1.sz. mellékletét képező szakértői rajzvázlatban tüntette fel. Az ingatlan egészének használati díját havi bontásban határozta meg 20........... napjától 20................ napjáig ............., illetve ............... igazságügyi szakértők által megállapított használati díjak havi összegeiből számított számtani átlagok összegében, míg 20............ napjától 20............... napjáig terjedő időtartamra ............. szakértő megállapításait rögzítette, mivel .............. szakértő 20.........-ben elkészített szakvéleménye a jövőre nézve megállapítást ilyen távlatra nyilvánvalóan nem adott.
A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság az ingatlanon fennálló közös tulajdont - az alperes használati jogának feltüntetése mellett - szüntesse meg oly módon, hogy a felperest jogosítsa fel az alperes tulajdoni illetőségének megváltására 6.178.043.-Ft megváltási ár ellenében azzal, hogy változatlanul elfogadta az alperesi beruházások szakértő által megállapított 1.314.000.-Ft-os összegét, azonban beszámítani kérte a megváltási ár összegébe az őt megillető többlethasználati díj összegét. Kérte kötelezni az alperest 20......... napjától kezdődően a jövőre nézve is többlethasználati díj megfizetésére, melynek összegszerűségét a szakértő szakvéleményében foglaltakkal megegyezően tartott fenn. Másodlagosan a kis ház birtokba adását kérte, valamint a birtokba adás időpontjától kezdődően havi 25.000.-Ft összegű többlethasználati díj megfizetésére tartott igényt.
Az alperes a felperes keresetének elutasítását kérte, ellenezte a közös tulajdon megszüntetését, annak bármelyik formáját elfogadhatatlannak tartotta, akként nyilatkozott, hogy a közös tulajdon megszüntetése esetén sem költözik ki az ingatlanból. Vitatta a felperes által megjelölt forgalmi értéket és az egyéb összegszerűségeket is.
Az elsőfokú bíróság ítéletében a perbeli ingatlan vonatkozásában a tulajdonközösséget oly módon szüntette meg, hogy az alperest megillető 17/29 arányú tulajdoni illetőséget 6.178.043.-Ft megváltási ár megfizetése ellenében a felperes tulajdonába adta az alperes bentlakása mellett. Az alperes javára az ingatlan tekintetében holtig tartó használati jogot alapított, melynek terjedelmét az ítélet mellékletét képező ............. igazságügyi szakértő által 20.......... napján elkészített szakvélemény 1.sz. melléklete (rajzvázlat) rögzíti méretarányosan. Kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 90 napon belül 6.178.043.-Ft összegű megváltási árat. Az ítélet jogerőre emelkedését követően megkereste a földhivatalt, hogy a megváltási ár megfizetésének igazolását követően a perbeli ingatlan vonatkozásában az alperes javára bejegyzett 17/29 arányú tulajdoni illetőséget törölje és a felperes javára közös tulajdon megszüntetése jogcímén jegyezze be, egyidejűleg az ingatlan egészét érintő teherként jegyezzen be az alperes javára holtig tartó használati jogot. Kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 30.269.-Ft perköltséget, ezt meghaladóan mindegyik fél viseli a maga költségét. Megállapította, hogy az alperesi pártfogó ügyvéd díját és költségeit az állam viseli.
A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!
Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!