BH 2011.11.305 A perújítás esetében nem a bizonyítási eszköznek, hanem a bizonyítéknak kell újnak lennie, ehhez képest ugyanaz a bizonyíték, de más forrásból, más bizonyítási eszköz révén: nem új bizonyíték [Be. 408. § (1) bek. a) pont.].

Az ítélőtábla a 2011. március 11-én meghozott végzésével a III. r. terhelt védője által benyújtott perújítási indítványt, mint alaptalant elutasította.

Az alapügy jogerős ítélete a III. rendű terhelttel szemben társ-tettesként, folytatólagosan elkövetett csalás bűntette [Btk. 318. § (1) bek., (2) bek. a), c) pont, (7) bek. b) pont] és folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége (Btk. 276. §) miatt - halmazati büntetésként - 4 év 6 hónapi börtönbüntetést, a közügyektől 5 évi eltiltást, 100 000 forint pénzmellékbüntetést szabott ki, és 20 844 822 forint vagyonelkobzást rendelt el.

Az ítélőtábla indokai szerint a perújítási indítványhoz mellékelt, ideg-elmegyógyász főorvos által kiállított átirat nem új bizonyíték, nem alkalmas a Be. 408. § (1) bekezdés a) pontjának 1. alpontja szerinti joghatás kiváltására.

Az alapeljárásban a másodfokú bíróság előtt ugyanis a védő már csatolt orvosi iratokat és indítványozta a III. r. terhelt elmeorvos-szakértői vizsgálatát. Bizonyítási indítványát azonban a másodfokú bíróság elutasította, annak részletes indokát adta, illetve megalapozottnak tartotta az elsőfokú ítélet tényállásának a III. r. terhelt személyi körülményeit érintő részét. A becsatolt orvosi iratok alapján pedig a tényállást kiegészítette azzal, hogy a III. r. terhelt jelenleg bipoláris affektív zavar miatt orvosi kezelés alatt áll, amit enyhítő körülményként értékelt.

Mindazonáltal - az ítélőtábla szerint - a III. r. terhelt elkövetéskori elmeállapotának esetleges korlátozottsága sem jelentene perújítási okot. Az ugyanis - figyelemmel a másodfokú bíróság büntetéskiszabásnál kifejtett álláspontjára - nem eredményezné a büntetés lényeges enyhítését.

A végzés ellen az indítványozó - a III. r. terhelt védője - jelentett be fellebbezést.

Indokai szerint a perújítási indítványhoz mellékelt - 2011. január 13-i keltezésű - okirat új bizonyíték. Annak tartalma ugyanis lényegesen eltér az alapügy másodfokú eljárásában becsatolt, 2010. november 5-i keltezésű ambuláns laptól.

Az alapügy elsőfokú eljárásában nem vetődött fel a III. r. terhelt kóros elmeállapotával kapcsolatos tény, és ezirányú bizonyíték beszerzésére sem került sor. A másodfokú eljárásban becsatolt - 2010. november 5-i keltezésű - ambuláns lap folytán merült csupán fel az a tény, hogy a III. r. terhelt az elkövetéskor kóros elmeállapotú lehetett.

A 2010. november 5-i ambuláns lap, mint okirati bizonyíték azonban kizárólag annak bizonyítására volt alkalmas, hogy a III. r. terhelt az ambuláns lap kiállításakor az adott diagnózisú betegségben szenved.

A perújítási indítványhoz csatolt, 2011. január 13-i dátummal ellátott okirat, orvosi vélemény szerint viszont a III. rendű terhelt az elkövetés időszakában, 2003-2004. évben beszámítási képességet befolyásoló betegségben szenvedett. Ezt a fellebbezéshez csatolt 2011. március 17-i keltezésű orvosi irat is alátámasztja.

Következésképpen az alapügyben eljárt másodfokú bíróság nem ismerhette, így nem is értékelhette a perújítási indítványhoz csatolt, a perújítás alapját képező okirat tartalmát. Ehhez képest pedig az - szemben az ítélőtábla álláspontjával - új, az alapeljárásban nem értékelt bizonyíték.

A fellebbezés szerint az ítélőtábla tévesen hivatkozik az alapügy másodfokú ítéletében és perújítási indítványt elutasító végzésében is arra, hogy az alapügy másodfokú eljárásában előterjesztett és elutasított indítvány bizonyítási indítvány volt. A nyilvános ülés eljárási rendje szerint ugyanis a tárgyalástartás iránti kérelmet megelőzően bizonyítási indítvány nem tehető.

Az alapügyben eljárt másodfokú bíróság a nyilvános ülésen a tárgyalás tartása iránti indítványt, egyben a bizonyítás felvételére irányuló indítványt utasította el. Tehát nyilvános ülésen folytatta le az eljárást, bizonyítást nem vett fel; viszont a Be. 352. § (1) bekezdés a) pontjára hivatkozással kiegészítette az elsőfokú ítélettel megállapított tényállást. A kiegészítés Be. 352. § (1) bekezdés a) pontja szerinti feltételei azonban nem álltak fenn, az jogszabállyal ellentétes, így kérdéses, hogy a másodfokú bíróság nyilvános ülést vagy tárgyalást tartott.

Ehhez képest a nyilvános ülés keretei között maradva a másodfokú bíróság a 2010. november 5-i keltezésű okirati bizonyítékot - mivel bizonyítást nem vett fel - nem okirati bizonyítékként kezelte, hanem csupán a tárgyalástartás iránti kérelmet alátámasztó iratként értékelte. Ítéletében mégis mint bizonyítékra hivatkozott, tartalmát enyhítő körülményként értékelte.

A fellebbezés szerint mivel a felhozott bizonyítéknak csupán valószínűsítenie kell a perújítási törvényi célját, így az ítélkezési gyakorlattal, valamint a Be. 408. § (1) bekezdés a) pontjával ellentétes az a megállapítás, hogy a III. r. terhelt kóros elmeállapota a másodfokú bíróságnak a büntetés kiszabás körében kifejtett álláspontja miatt nem eredményezhetné büntetése lényeges enyhítését.

A Legfőbb Ügyészség átiratában - egyetértve az ítélőtábla indokaival és jogi álláspontjával - a fellebbezést alaptalannak tartotta és a megtámadott határozat helybenhagyását indítványozta.

Kifejtette, hogy az alapügyben az ítélőtábla elutasította a védő tárgyalás tartása és bizonyítás felvétele iránti indítványát, melyek alátámasztását szolgálta okirati bizonyítékként a 2010. november 5-i ambuláns lap.

A Be. 352. § (1) bekezdés a) pontja pedig nem zárja ki, hogy a bíróság a terheltet kihallgassa, és az ítélkezési gyakorlattal sem ellentétes a terhelt személyi körülményeire vonatkozó, bírósághoz becsatolt okirat, irat nyilvános ülésen történő felolvasása.

Következetes ítélkezési gyakorlat viszont az is, hogy a bizonyítás kiegészítése iránt előterjesztett és elutasított indítvány szerinti bizonyíték a perújításban nem új bizonyíték.

A fellebbezés nem alapos.

Az ítélőtábla a perújítási indítványban foglaltakat részletesen megvizsgálva, alapvetően helytálló érvekkel fejtette ki, hogy az indítvány indokai miért nem adnak alapot a Be. 408. § (1) bekezdés a) pontjának 1. alpontja szerinti perújítás elrendelésére.

Ez okból akkor rendelhető el a perújítás, ha az alapügyben akár felmerült, akár fel nem merült tényre vonatkozó olyan új bizonyítékot hoznak fel, amely valószínűvé teszi, hogy a terheltet fel kell menteni, lényegesen enyhébb büntetést kell kiszabni, vagy büntetés helyett intézkedést kell alkalmazni, illetve a büntetőeljárást meg kell szüntetni.

Ehhez képest a cselekményt elbíráló jogerős ítélettel szembeni ténybeli kifogásnak - a megállapított tényállás vitatásának - akkor van helye, ha

- új bizonyítékot hoznak fel; a bejelentett bizonyíték akkor új, ha az alapügyben nem merült fel, vagy felmerült, de az eljárt bíróság nem értékelte;

- az ekként újnak tekintendő bizonyíték a Be. 75. § (1) bekezdése értelmében vett bizonyítandó tényre vonatkozik, és alkalmas ilyen tény jogerős határozattól eltérő, vagy abból hiányzó megállapítására, s végül