A Fővárosi Törvényszék G.41095/2007/43. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 4. §, 78. §, 121. §, 141. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 6. §, 205. §, 339. §, 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 2. §, 4. §, 11. §, 21. §, 86. §, 88. §, 96. §] Bíró: Zsitva Ágnes

Fővárosi Bíróság

Gazdasági Kollégiuma

Budapest II. Varsányi I. u. 40-44.

1535 Bp. Pf. 887.

14.G. 41095/2007/43.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

A Hernádi és Kovács Ügyvédi Iroda (dr. Kovács A. József ügyvéd - címe) által képviselt

- felperes neve felperesnek (címe, cégjegyzékszáma),

a Faludi Wolf Theiss Ügyvédi Iroda (dr. Tóth János ügyvéd - címe) által képviselt

- alperes neve alperes (címe, cégjegyzékszáma) ellen

kártérítés iránt indított perében a Fővárosi Bíróság a 2009. október 28. napján megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta a következő

ÍTÉLETET:

A bíróság a keresetet elutasítja.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 2.939.870,- (Kétmillió-kilencszázharminckilencezer-nyolcszázhetven) Ft perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, amelyet a Fővárosi Bíróság Gazdasági Kollégiumánál kell 3 példányban benyújtani.

A bíróság tájékoztatja a feleket, hogy a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálhatja el a fellebbezést, ha fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére és összegére vonatkozik, a teljesítési határidővel vagy részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, avagy a fellebbezés csupán az ítélet indokolása ellen irányul, illetve ha a felek ezt kérték. A fellebbező fél fellebbezésében kérheti tárgyalás megtartását. A jogi képviselővel eljáró felek a határozat ellen benyújtott fellebbezéshez mellékelt közös kérelemben indítványozhatják, hogy az anyagi jogszabály megsértésére alapított fellebbezést közvetlenül a Legfelső Bíróság bírálja el. Vagyonjogi ügyekben a felek akkor indítványozhatják a Legfelső Bíróság eljárását, ha a fellebbezésben vitatott érték az 500.000,- Ft-ot meghaladja. A fellebbezésben új tényre, bizonyítékra hivatkozni nem lehet, a fellebbezést tárgyaláson kívül, a felülvizsgálati eljárásra irányadó szabályok alkalmazásával bírálják el.

Indokolás:

A H. gépjárművek gyártója a HMC (HMC) disztribútori megállapodást kötött 2001. január 1-én a H. A. H. Kft.-vel. A szerződés alapján a H. A. H. Kft. volt jogosult Magyarország területén a HMC által gyártott H. gépjárművek kizárólagos forgalmazására, valamint a gépjárművek szervizhálózatának kiépítésére. A H. A. H. Kft. e körben 2001. december 14-én kötött a felperessel megbízási szerződést a H. gépjárművek garanciális és garancián kívüli szervizelésére.

Magyarországnak az Európai Unióhoz való csatlakozására tekintettel a 2004. november 1-től alkalmazandó 1400/2002. EK rendelet (MVBER) miatt 2003. június 23-án a HMC és a H. A. H. Kft. megállapodtak, hogy a disztribútori megállapodásuk az MVBER hatálybalépésével megszűnik és rögzítették, hogy a HMC-nek az MVBER hatálybalépése után egy új disztribútori megállapodást és új szervizmegállapodást kell kötnie, amelynek érdekében a felek minden tőlük telhetőt megtesznek. 2004. augusztusában azonban a HMC közölte a H. A. H. Kft.-vel, hogy nem kívánja vele megkötni az új disztribútori szerződést. A HMC 2004. november 23-án egyszemélyes társaságként megalapította az alperesi társaságot, amely 2005. február 8-án került bejegyzésre. A HMC az alperessel kötött a H. gépjárművek kizárólagos magyarországi forgalmazására és szervizhálózat felépítésére vonatkozó szerződést, amely 2004. novembertől 2007. július 1-ig volt hatályban. Az alperes 2007. július 16-tól végelszámolás alatt áll. 2007. júliusától a HMC-vel kötött szerződés alapján a H. H. H. K.. jogosult a H. gépjárművek kizárólagos magyarországi forgalmazására, és a szervizhálózat fenntartására.

A H. A. H. Kft.-nek a HMC-vel kötött disztribútori szerződésének megszűnése után a H. A. H. Kft. először a HMC európai központja, a H. M. E. felé intézett megkereséseket a szervizek auditálása érdekében, majd 2004. december 3-án az alperest kereste meg az általa képviselt 17 pályázó nevében, az eladási és szervizelési tevékenységgel kapcsolatos elvárások és az ehhez kapcsolódó auditálási eljárás közlése iránt. Az alperes 2004. december 6-án közölte a H. A. H. Kft.-vel, hogy nem tartja helyesnek, hogy a jelentkezők képviselőjeként ő járjon el, és azt kéri, hogy minden jelentkező közvetlenül és önállóan forduljon az alpereshez. A H. A. H. Kft. 2005. január 6-án időpontot kért az alperestől és bejelentette, hogy 16 cégtől, köztük a felperestől is, meghatalmazással rendelkezik a műhelyek auditálásával kapcsolatban. 2005. február 2-án ugyancsak az auditálásra váró társaságok képviseletében bejelentette, hogy rendelkezik ezen cégektől meghatalmazással, és ismét kérte az alperesnek a jelentkezőkkel szemben támasztott elvárásainak közlését. Az alperes 2005. február 3-án megismételte, hogy minden jelentkezőnek önállóan és közvetlenül az alpereshez kell megküldenie a jelentkezési anyagát.

A felperes 2005. április 14-én - hivatkozással arra, hogy korábban megbízott képviselőjének kérésére választ nem kapott - kérte az alperest, hogy jogosítsa fel a H. Szerviz cím viselésére, vagy az ehhez szükséges feltételrendszer meglétét ellenőrizze. Miután választ nem kapott, 2005. június 3-án megismételte kérését. Az alperes 2005. június 8-án kelt válaszában közölte, hogy a jelentkezés alapján nem világos számára, hogy márkaszervizként, vagy márkakereskedőként kíván-e a felperes az alperessel együttműködni. Arra az esetre, ha márkaszervizeként jelentkezett a felperes, tájékoztatta, hogy egy előzetes műszaki auditot szükséges elvégezni, amelynek a feltételrendszere kidolgozás alatt áll, és várhatóan 30 napon belül értesíti a felperest. A felperes 2005. június 16-án közölte, hogy jelentkezése márkaszervizre vonatkozott, de az értékesítési feltételrendszer ismeretére is szüksége van, mivel az is szerepel tervei között. A felperes 2005. december 7-én sérelmezte, hogy az alperes még mindig nem válaszolt, az auditálás elvégzéséhez szükséges számlát nem küldte meg a felperesnek, valamint ismét kérte a márkaszervizzé váláshoz szükséges valamennyi információ megküldését, márkaszervizként való elismerését. Az alperesi válasz hiányában 2006. március 7-én a és 2006. augusztus 3-án a felperes megismételte a korábbi levelében írtakat. Az alperes 2006. augusztus 9-én közölte, hogy a márkaszervizként való elfogadás tárgyában a Gazdasági Versenyhivatal előtt eljárás van folyamatban, ennek befejezéséig nem áll módjában érdemben reagálni a felperes kérésére. A felperes 2006. augusztus 14-én közölte, hogy a Gazdasági Versenyhivatal eljárása nem mentesíti az alperest kötelezettségei alól. Az alperes 2006. szeptember 5-én kelt válaszában közölte, hogy a felperes bejelentéseire számos Versenyhivatali eljárás indult az alperes ellen 2005. februárjától kezdődően, amelyek közül több még folyamatban van, ezért ezek befejezéséig nem áll módjában a felperes jelentkezésével foglalkozni, és kifejtette, hogy ilyen körülmények között a jogszabály az alperes számára szerződéskötési kötelezettséget nem ír elő. 2007. április 5-én az alperes ismét visszautasította a felperes márkaszervizként való elfogadását, arra hivatkozással, hogy a felperesben a H. A. H. Kft. és V. T. jelentős mértékű befolyást biztosító tulajdoni résszel bír, így a felperes nem tekinthető a H. A. H. Kft.-től, illetve V. T.-tól független vállalkozásnak, ez utóbbiak ellen pedig a H. márkanév és logó jogellenes használatával összefüggésben több eljárás van folyamatban, és mindaddig, amíg a jogellenes magatartásuk fennáll, az alperes nem köteles a felperessel szerződést kötni.