BH 1995.3.193 Ha a bíróság a tényállást a felek előadásainak és a bizonyítási eljárás során felmerült bizonyítékoknak az egybevetése alapján állapítja meg, a bizonyítékokat a maguk összességében értékeli, és meggyőződése szerint bírálja el, a felülvizsgálati eljárás keretében a bíróság mérlegelési körébe tartozó ténykérdés általában nem vizsgálható, és nincs lehetőség a bizonyítás adatainak újabb egybevetésére, értékelésére. A Legfelsőbb Bíróság azt vizsgálhatja, hogy a mérlegelés körébe vont adatok megállapításánál és egybevetésénél nincs-e nyilvánvalóan helytelen, okszerűtlen következtetés [Pp. 206. § (1) bek., 275/B. §].

Az alperes az 1993. május 21-én kelt írásbeli intézkedésével a felperes munkaviszonyát az Mt. 96. §-a (1) bekezdésének a) pontjára hivatkozással rendkívüli felmondással megszüntette. Ezt azzal indokolta, hogy 1993. május 19-én a felperes a munkavégzése során súlyos gondatlansággal járt el, ezért a húsraktárból az AAT-654 forgalmi rendszámú gépkocsira a szállítólevélen diszponálttól eltérő termékek (marhavese, marhatüdő és sertésláb alá rejtve marha vastaglapocka, sertéscomb és -lapocka) kerültek felrakásra 17 286 Ft értékben.

A felperes a rendkívüli felmondás miatt - az eredménytelen egyeztetést követően - keresetlevelet nyújtott be a munkaügyi bírósághoz. A módosított kereseti kérelme a rendkívüli felmondás jogellenességének megállapítása mellett, a munkaviszonya helyreállításának mellőzésével, az Mt. 100. §-ában foglalt jogkövetkezmények alkalmazására irányult.

A munkaügyi bíróság ítéletével a rendkívüli felmondást hatályon kívül helyezte, és kötelezte az alperest az elmaradt munkabér és végkielégítés, valamint perköltség és eljárási illeték megfizetésére. A munkaügyi bíróság a döntését lényegében azzal indokolta, hogy konkrét kötelezettségszegést nem látott megállapíthatónak a felperes terhére, mert az alperes munkáltató a belső szabályzataiban nem szabályozta részletesen, hogyan kell a húsraktárosnak meggyőződnie az egyes ládákban levő tényleges áruféleségekről.

Az alperes fellebbezése folytán eljárt megyei bíróság ítéletével a munkaügyi bíróság ítéletét megváltoztatta, a felperes keresetét elutasította, és kötelezte az felperest az alperes perköltségének megfizetésére.

A másodfokú bíróság ítéletének indokolásában megállapította, hogy a munkaügyi bíróság a felek előadását, a felmerült bizonyítékokat a fontos összefüggések figyelmen kívül hagyásával értékelte, ezért a helyes tényállásból téves következtetést vont le. A megyei bíróság álláspontja szerint a felperes a munkaviszonyából eredő lényeges kötelezettségét súlyosan gondatlanul megszegte, amikor nem a diszpozíciónak megfelelő árut adta ki, holott a szakmai tapasztalatokkal ellentétes körülmények miatt erre fel kellett volna figyelnie.

A jogerős ítélet ellen a felperes felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő. Az Mt. 96. §-a (1) bekezdésének a) pontjába ütköző törvénysértésre hivatkozással kérte a jogerős ítélet megváltoztatását, az elsőfokú ítélet helyben hagyását, mert álláspontja szerint a munkaviszonyából származó kötelezettség súlyos megszegése nem állapítható meg a terhére. Kérelmét lényegében az elsőfokú ítélet megállapításaival indokolta, amelyek szerint a belső utasításokban a húsraktáros konkrét kötelezettségei nincsenek teljes részletességgel meghatározva. Ehhez képest az sem volt előírva, hogy az áru kiadása előtt köteles a láda tartalmáról tételesen meggyőződni, és az a létszámhelyzet mellett kivitelezhetetlen is lett volna. Hivatkozott továbbá arra is, hogy a rakodás időszakában más személyek is tartózkodtak a húsraktárban.

A felülvizsgálati kérelem nem alapos.