A Kúria Bfv.448/2020/10. számú precedensképes határozata személyi szabadság megsértésének bűntette tárgyában. [1998. évi XIX. törvény (Be.) 173. § (1) bek., 2012. évi C. törvény (Btk.) 164. § (1) bek.] Bírók: Feleky István, Gimesi Ágnes, Sebe Mária

A határozat elvi tartalma:

A vezető védő felülvizsgálati indítványa alapján a másodfokú ítélet megváltoztatása, a vádejtésre tekintettel a könnyű testi sértés vétsége alóli felmentés és a kiszabott szabadságvesztés enyhítése

I. Az eljárás törvénysértő - jelen esetben személyi szabadság megsértésének bűntette mellett a könnyű testi sértés vétsége miatti sértetti vádejtés folyományaként - meg nem szüntetése nem eljárásjogi, hanem anyagi jogi törvénysértést eredményez, ha a bűnösség törvénysértő megállapításához vezet.

II. Közvádas bűncselekmény mellett - de csakis mellett - magánvádas bűncselekmény miatt is folyhat nyomozás, illetőleg - de akkor már csakis a vád képviseletének átvételével - sor kerülhet vádemelésre.

III. Az, hogy az ügyészség a magánvádas eljárásban a vád képviseletét az eljárásban átveheti, azt jelenti, hogy az ügyészségnek erre akkor is joga van, amennyiben az egyébként magánvádas bűncselekmény miatt nem is folyt külön magánvádas eljárás.

IV. Amennyiben az ügyészség közvádas bűncselekmény mellett az egyébként magánvádas eljárásra tartozó bűncselekmény miatt is vádat emel, az a vád képviseletének átvételét és közlését jelenti akkor is, ha kifejezetten (szó szerint) nem is közli, hogy a vád képviseletét átvette.

V. A sértettet - a korábbi Be.-hez képest többletjogosultságként - akkor is megilleti a vád ejtésének joga, ha az ügyészség tőle már átvette a vád képviseletét, és erre "bármikor", vagyis mindaddig jogosult, amíg a büntetőeljárás jogerős ügydöntő határozattal le nem zárul, tehát ejtheti a vádat a rendes, vagyis nem csupán az elsőfokú, hanem a másodfokú és harmadfokú felülbírálati eljárásban is; valamint tartalmilag a vád ejtését jelenti a sértett mindazon nyilatkozata, melynek értelmében a vádat már "nem tartja" (jelen esetben: nem kérem a megbüntetését, magánindítványom sincs vele szemben).

VI. A személyi szabadság megsértése is jogellenes támadás a sértett személye ellen, aki ezzel jogos védelmi helyzetbe kerül, és kitérési kötelezettség nem terheli.

VII. A Kúria Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozatától való eltérés miatt a 2020. július 1. napja előtt hozott jogerős ügydöntő határozattal szemben nincs helye felülvizsgálatnak - azaz ennek csak a 2020. július 1. napjától hozott jogerős ügydöntő határozattal szemben van helye.

***********

Kúria

ítélete

Az ügy száma: Bfv.I.448/2020/10.

A határozat szintje: felülvizsgálat

A tanács tagjai: Dr. Feleky István a tanács elnöke, Dr. Sebe Mária előadó bíró,

Dr. Gimesi Ágnes bíró

Az eljárás helye: Budapest

Az eljárás formája: tanácsülés

Az ülés napja: 2020. szeptember 9.

Az ügy tárgya: személyi szabadság megsértésének bűntette és más bűncselekmény

Terhelt(ek): Terhelt1

Első fok: Kaposvári Járásbíróság 10.B.145/2019/14/I. ítélet, 2019. október 10. tárgyalás

Másodfok: Kaposvári Törvényszék 1.Bf.319/2019/8. ítélet, 2020. február 26. nyilvános ülés

Harmadfok: -

Az indítvány előterjesztője: terhelt védője

Az indítvány iránya: terhelt javára

Rendelkező rész

A Kúria a személyi szabadság megsértésének bűntette és más bűncselekmény miatt Terhelt1 ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt vezető védője által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Kaposvári Járásbíróság 10.B.145/2019/14/I. számú ítéletét és a Kaposvári Törvényszék mint másodfokú bíróság 1.Bf.319/2019/8. számú ítéletét megváltoztatja:

- a terheltet az ellene társtettesként elkövetett testi sértés vétsége [Btk. 164. § (1) bekezdés, (2) bekezdés] miatt emelt vád alól felmenti,

- és a terheltet 1 (egy) év 9 (kilenc) hónap szabadságvesztésre ítéli.

Egyebekben a megtámadott határozatot hatályában fenntartja.