A Veszprémi Törvényszék K.700932/2021/12. számú határozata. [1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 45/A. § (1) bek., 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) 18. § (1) bek., 2016. évi CL. törvény (Ákr.) 101. § (1) bek.] Bíró: Kéry Beáta

Veszprémi Törvényszék

11.K.700.932/2021/12.

A Veszprémi Törvényszék a személyesen eljáró Felperes1 (Cím1) felperesnek a Szabó Beáta főosztályvezető által képviselt Veszprém Megyei Kormányhivatal (Cím2) alperes ellen bontási kötelezettség elrendelése tárgyú közigazgatási perében meghozta az alábbi

í t é l e t e t:

A bíróság a keresetet elutasítja.

Kötelezi a bíróság felperest, hogy külön felhívásra fizessen meg a Magyar Államnak 30.000,- (harminc-ezer) forint feljegyzett eljárási illetéket, míg alperesnek 15 napon belül 12.000,- (tizenkettő-ezer) forint perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s

A bíróság a peres felek nyilatkozatai és a megelőző eljárás iratanyaga alapján a perben az alábbi tényállást állapította meg:

Az ügy előzménye, hogy alperes a Helységnév1 Hrsz1 hrsz.-ú ingatlanon folytatott építkezéssel vonatkozó bejelentésre 2021. július 1. napján hatósági ellenőrzést tartott a felperes, mint építtető jelenlétében. Megállapítást nyert a helyszíni ellenőrzés alkalmával, hogy a földhivatali ingatlan-nyilvántartásban gazdasági épületként nyilvántartott épület déli oldala felől az építtető egy három méter széles, hat méter hosszú medencét épített. Az építtető a jegyzőkönyvben azt a nyilatkozatot tette, hogy a medence építése 2021. tavaszán történt.

Felperes a megelőző eljárás során nyilatkozatot a jegyzőkönyvben foglaltakon felül nem tett.

Ilyen előzmények után alperes a Iktatószám1. ügyiratszámú végzésével építésrendészeti eljárást indított az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (IX.8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rend.) 67. § (2) bekezdés b) pontjára hivatkozással. Alperes az eljárás folyományaként a 2021. július 27. napján kelt VE/51-ETDR/3851-2/2021. számú határozatával felperest kötelezte, hogy a Helységnév1 Hrsz1 hrsz.-ú ingatlanon megépített medencét bontsa el a határozat véglegessé válását követő hat hónapon belül.

Az alperesi döntés indokolásában az előzmények ismertetését követően alperes az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 48/A. § (5) bekezdésére, a 48. § (1) bekezdés a), b), c) pontjaira, 48. § (2) bekezdés a) pontjára, 48. § (5) bekezdésére hivatkozott. A Rend. 68. § (1) bekezdése alapján rögzítette, hogy az építtető személye tisztázódott, így az eljárást felperessel szemben folytatta le, majd a Rend. 58. § (4) bekezdésére történő hivatkozást követően megállapította, hogy a perbeli ingatlan a Helységnév1 Község Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2012. (III.2.) Önkormányzati rendeletének helyi építési szabályzata és szabályozási terve (a továbbiakban: HÉSZ) alapján az MK-1 kertes mezőgazdasági terület övezeti besorolásba tartozik. A HÉSZ 18. § (6) bekezdése alapján megállapította, hogy ezen besorolású területen medence nem építhető. A Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Matrt.) 84. § (2) bekezdés e) pontjára hivatkozással rögzítette, hogy kertes mezőgazdasági terület övezetben medence nem helyezhető el. Megállapította, hogy a felperes által épített medence a HÉSZ-el ellentétes, így szabálytalan. A határozat rendelkező részében foglalt kötelezést alperes az Étv. 48/A. § (2) bekezdés a) és b) pontjára, továbbá a Rend. 67. § (3b) bekezdésére alapította.

*

Felperes keresetében az alperesi döntés megsemmisítését, hatályon kívül helyezését és megváltoztatását egyaránt kérte. Megváltoztatás körében kérte továbbá, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy kerti építményt építtetett felperes, mely nem építési engedélyköteles. Hivatkozott az OTÉK 1. számú melléklet 61. pontjára, továbbá a Rend. 1. számú melléklet 21. pontjára.

Jogsérelem körében előadta, hogy a helyszíni szemlén részt vett jegyzőkönyvezők medencének minősítették a kerti építményt, melyről felperes akkor sem állította, hogy azt ő építette volna, ezt a jegyzőkönyvezők minősítették annak. A határozatban megjelölt jogszabályok a HÉSZ 18. § (6) bekezdés és az Matrt. 84. § (2) bekezdés e) pontja kifejezetten medence építését tiltja kertes mezőgazdasági területen. A határozat azonban nem tartalmazza a medence fogalmát. Hivatkozott felperes arra, hogy ő nem medencét, hanem folyadék tárolására szolgáló műtárgyat, azaz záportározót építtetett, mely kerti építménynek minősül. Az OTÉK 1. számú melléklet 61. pontjára és a Rend. 1. számú melléklet 21. pontjára hivatkozással előadta, hogy a kerti építmény építése építési engedély nélkül végezhető tevékenység, így téves a határozatban szereplő jogszabályi hivatkozás, mivel a záportározóhoz mint kerti építményhez nem szükséges engedély. A hozott határozat jogszabályellenes, mivel ez a műtárgy nem medence. A kerti építmény a jogszabályoknak megfelelően épült, így nem sértett felperes törvényt és helyi rendeletet sem.

Jogsérelem alapjául szolgáló tények körében rögzítette, hogy a záportározó kerti folyadéktározó, mely esővizet fog fel, ebből szivattyúval lehet a kertet locsolni, mely környezetkímélő megoldás. Burkolata maradék fóliából készült, baleset elkerülése végett és a karbantartás miatt készült bele lépcső. Esetleges tűz esetén oltásra is használható, hiszen a környéken két szomszédnak is felperes biztosítja a vizet a hiányzó vízvezeték miatt. A felperes háza egyebekben fából van.

*

Alperes védiratában a kereset elutasítását, felperes perköltségben marasztalását kérte, mindenben fenntartotta a határozatában foglaltakat.

Felperes keresetére nézve előadta, hogy a magyar értelmező szótár szerint a medence víz vagy más folyadék befogadására, tárolására való nagyobb, nyitott és rendszerint a földbe ásott mélyedés, illetve építmény. A definíció szerint medence megnevezésű műtárgy nemcsak úszómedence lehet, ide értendő például ülepítő, fertőtlenítő, szennyvíztározó és csapadékvíz tározó medence is. Fentiek alapján a felperes által nevezett záportározó is medence, mivel folyadék tárolására szolgál, így alperes helyesen nevezte meg határozatában a műtárgyat.

Téves az a felperesi következtetés is, miszerint, ha nem építési engedély köteles építési tevékenység történik, a hatóság nem vizsgálhatja az elkészült építmény jogszerűségét. Hivatkozott ezzel kapcsolatban az alperes az Étv. 18. § (1) bekezdésére, ebből levezetve azt, hogy a nem építési engedélyköteles építési tevékenysége esetében is be kell tartani a helyi építési szabályzatban, illetve az egyéb jogszabályokban foglaltakat. Hivatkozott a Rend. 58. § (4) bekezdésében foglaltakra. Előadta, hogy a jogszabályok megállapítják alperes hatáskörét azokban az ügyekben is, amikor nem építési engedélyköteles vagy bejelentésköteles építmények építése történik. A nem építési engedélyköteles építés esete nem azt jelenti, hogy bármit bárhová lehet építeni, mivel az Étv. leírja, hogy az egyéb jogszabályok megtartása is kötelező. Ismételten hivatkozott az HÉSZ 18. § (6) bekezdésére, továbbá az Matrt. 84. § (2) bekezdés e) pontjában foglaltakra.