A Győri Ítélőtábla Pf.20374/2009/8. számú határozata sajtó-helyreigazítás tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 206. §, 253. §] Bírók: Ábrahám Éva, Lezsák József, Vass Mária

Kapcsolódó határozatok:

Zalaegerszegi Törvényszék P.21395/2009/8., *Győri Ítélőtábla Pf.20374/2009/8.*, Kúria Pfv.20502/2010/5.

***********

Győri Ítélőtábla

Pf.I.20.374/2009/8.szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

A Győri Ítélőtábla dr. Baracz Vilmos jogtanácsos által képviselt felperesnek a Lackner Ügyvédi Iroda ( ügyintéző: dr. Lackner Melinda ügyvéd) által képviselt alperes ellen sajtó-helyreigazítás iránt indított perében a Zala Megyei Bíróság által 2009. szeptember 14. napján meghozott 15.P.21.395/2009/8. számú ítélet ellen a felperes részéről 12., 13. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t :

Az ítélőtábla a megyei bíróság ítéletét helybenhagyja.

Köteles a felperes 15 napon belül megfizetni az alperes részére 20.000 (Húszezer) Ft másodfokú perköltséget.

A feljegyzett fellebbezési eljárási illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s :

A megyei bíróság az ítéletével a felperes keresetét elutasítva kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 47.000 Ft perköltséget azzal, hogy a feljegyzett kereseti illetéket az állam viseli.

Ítéletének indokolásában kiemelte, miszerint a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján megállapíthatónak látta, hogy "B" munkavédelmi felügyelő és "A" az ellenőrzést végző bizottság vezetője telefonon beszéltek, azonban gyakorlati kérdésben a jegyzőkönyvet nyomtatott (legépelt) formában történt megküldéséről egyeztettek, a munkaügyi ellenőrzés során feltárt hiányosságokról, szabálytalanságokról megbeszélést, egyeztetést nem folytattak, csupán egy-két kérdést érintettek felületesen.

Ekképpen "B" munkabiztonsági felügyelő és "A" az ellenőrzést végző bizottság vezetője között a munkaügyi ellenőrzésen tett megállapításokat illetően érdemi egyeztetés nem folyt.

Tényként rögzítette azonban, hogy a felperes a munkaügyi ellenőrzésen készített jegyzőkönyvekben rögzített hiányosságok, szabálytalanságok miatt fegyelmi eljárás indítását kezdeményezte a megyei rendőrfőkapitány, a városi rendőrkapitányok és további rendvédelmi vezetői ellen az ORFK-nál. E felperesi levél és indítvány indította el, hogy az ORFK a 2009. július 17-én kelt levélben felhívta a megyei rendőrfőkapitányt a felperes által végrehajtott ellenőrzés során készült jegyzőkönyvek és az azokhoz kapcsolódó iratok betekintés céljából történő megküldésére. Ennek a ... Megyei Rendőr-főkapitányság eleget tett. Ezt követően pedig az ORFK a 2009. július 21-én kelt levelében a megyei rendőrfőkapitányt vizsgálat lefolytatására, és annak eredményéről tájékoztatás adására hívta fel a munkaügyi ellenőrzés kapcsán megfogalmazott - a levélhez mellékelt felperesi átiratban írt - hiányosságok, szabálytalanságok kapcsán. Erre készült el a saját vizsgálat, a felperesi munkaügyi ellenőrzésen kézzel írt jegyzőkönyvek áttanulmányozása és a ORFK-tól kapott levélben foglaltak összevetése alapján az a 12 oldal hosszúságú válaszirat, ami 2009. október 27-én került postázásra az ORFK felé.

A fentiek fényében megalapozottnak látta a cikkben "C" megyei rendőrfőkapitány azon nyilatkozatát, hogy a "megállapításaikat illetően még vannak nézetkülönbségek a vezetés és az érdekképviselet tisztségviselői között, de zajlik az egyeztetés".

Az ORFK ugyanis a 2009. július 21-én kelt levelében kért vizsgálat lefolytatása és annak eredményéről adandó tájékoztatás kérésével a felperes munkaügyi ellenőrzésén tett megállapításait és a ... Megyei Rendőr-főkapitányság részéről lefolytatandó vizsgálat és eredménye megállapításait kívánta ütköztetni, ezáltal feltárni az azonosságokat, a nézetkülönbségeket, vizsgálni a megállapítások helytállóságát. Ez a folyamat - a vizsgálat lefolytatása és annak eredményéről a tájékoztatás adása - egy egyeztető folyamatnak tekinthető, amelynek épp az volt a célja, hogy a felperes munkaügyi ellenőrzésén feltárt hiányosságokkal és szabálytalanságokkal kapcsolatos megállapításait a ... Megyei Rendőr-főkapitányság részéről is megvizsgálják, majd a "belső" vizsgálat alapján elkészült válasziratot az ORFK is vizsgálat tárgyává tegye.

Nem volt valótlan, illetve hamis az az tényállítás a cikkben tehát, hogy "zajlik az egyeztetés" mivel az ORFK említett levele alapján lefolytatott saját "belső" vizsgálat és annak eredményéről válaszirat elkészítése jelentette az egyeztetést a ... Megyei Rendőr-főkapitányság vizsgálati megállapításai és a felperes által lefolytatott munkaügyi ellenőrzés megállapításai között.

A "zajlik az egyeztetés" általánosan megfogalmazott állítás a cikkben, mely egy olyan folyamatra utal, amelynek során a felperes munkaügyi ellenőrzésen tett megállapításainak kivizsgálása történik meg egy saját "belső" vizsgálaton feltárt megállapítások összevetése révén, ami válasziratban megküldésre került az ORFK-nak.

A cikk utolsó mondatából nem következik, hogy az egyeztetésnek a felperes és megyei rendőrfőkapitány között kellett volna zajlania. Egyeztetésnek minősül a megyei bíróság álláspontja szerint a perben feltárt módon történt vizsgálat, az annak alapján tett megállapítások és a felperes munkaügyi ellenőrzésén jegyzőkönyvezett megállapítások egybevetése, valamint az alapján a válaszirat elkészítése.

Lényegében az ORFK a részére megküldött fegyelmi eljárást kezdeményező felperesi levelet, az annak mellékletét képező átiratot és a munkaügyi ellenőrzésen készült jegyzőkönyveket egyeztetésre átadta a ... Megyei Rendőr-főkapitányságnak, hogy a megállapításokat összevetve a saját megállapításukkal, észrevételekkel, megfelelő adatok és információk birtokába jusson a kezdeményezett fegyelmi eljárások elrendelésével kapcsolatban.