BH 1999.12.554 A szakmunkásképző után az érettségi vizsga letételével járó szakközépiskolai tanulmányok folyamatos végzése olyan szükséges tanulmány, amely a nagykorúvá vált gyermek tartásdíj iránti igényét megalapozza [Csjt. 60. § (2) bek., 69. § (1) bek., XXIX. PED].

Az I. r. alperes a felperes volt házastársa, a II. r. alperes a felperes és az I. r. alperes házasságából 1976. január 22-én született közös gyermek, aki után a felperes a bíróság egyezséget jóváhagyó végzése alapján havi 3.700 forint gyermektartásdíj megfizetésére köteles.

A bíróság jogerős ítéletével a felperes tartásdíj megszüntetése iránt előterjesztett keresetét elutasította. A megállapított tényállás szerint a II. r. alperes az általános iskola nyolc osztályának elvégzése után a K. L. Szakközépiskolában kezdte meg tanulmányait, ahol két ízben évismétlésre utasították, ezért az 1992-93. tanévtől a 208. Sz. Cs. J. Műszaki Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézetbe iratkozott be. Itt 1996 nyarán autószerelő szakmunkás-bizonyítványt szerzett, 1996 szeptemberétől pedig ugyanennek a tanintézménynek a kétéves, intenzív, nappali tagozatos oktatásában vesz részt. A szakközépiskola eredményes befejezése 1998-ban érettségi bizonyítvány megszerzését biztosítja a II. r. alperes részére.

A felperes és az I. r. alperes közt a házasság felbontását követően megromlott kapcsolat miatt a gyermek és a felperes között szülő-gyermeki viszony nem alakult ki, a II. r. alperes tárgyaláson tett nyilatkozata szerint a felperes korábbi érdektelensége miatt ilyen viszony kialakítására ma már nem is törekszik.

A felperes saját háztartásában gondoskodik a jelenlegi házasságából 1984-ben és 1987-ben született gyermekeiről, a perben a teljesítőképessége hiányára nem hivatkozott.

Az I. r. alperes havi nettó jövedelme 28.000 forint.

A jogerős ítélet indokolása szerint a Csjt. 69. §-ának (1) bekezdésében, valamint a Legfelsőbb Bíróság XXIX. Polgári Elvi Döntésében foglaltak szerint a kereset alaptalan. A bizonyítás szükséges körben történt lefolytatása után a bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a II. r. alperesnek a tanulmányok folytatására való alkalmatlanságát az általános iskola elvégzése utáni rossz tanulmányi eredménye, ezáltal a szakmunkás-bizonyítvány késedelmes megszerzése miatt nem lehet megállapítani. A jó eredménnyel elvégzett szakmunkásképző iskola befejezése után a II. r. alperes ugyanazon intézmény nappali tagozatos szakközépiskolájában folytatja tanulmányait, ahol érettségi bizonyítványt fog szerezni. A mai életkörülmények mellett az érettségi bizonyítvány megszerzéséhez a II. r. alperesnek igen fontos érdeke fűződik, és az ennek elérése érdekében folytatott tanulmány a bírói gyakorlat értelmében az életpályára felkészítő, szükséges tanulmánynak tekintendő.

Nem látta alaposnak a bíróság a felperes érvelését a gyermek érdemtelenségével kapcsolatban sem. Erre nézve kifejtette, hogy a gyermek érdemtelensége akkor állapítható meg, ha a gyermek a tartásra kötelezettel vagy vele együtt élő közeli hozzátartozójával szemben olyan kifogásolható magatartást tanúsít, amelyre tekintettel a társadalmi felfogás szerint a tartásra nem méltó. Az a körülmény azonban, hogy a II. r. alperes és a felperes között nem alakult ki a szokásos gyermek-szülői kapcsolat, elsősorban az I. r. alperesnek, illetve a felperesnek róható fel, a közöttük korábban kialakult igen rossz viszony következménye. Ilyen körülmények között pedig a szülőket, esetlegesen az I. r. alperest terhelő magatartás nem hárítható a gyermekre, és a gyermek nem viselheti annak következményeit, hogy az őt gondozó szülő nem működött közre abban, hogy a tőle különélő szülőjével megfelelő kapcsolatot alakíthasson ki. Minthogy a felperes a teljesítőképességének hiányára maga sem hivatkozott, a keresetében foglaltak szerint a gyermektartásdíj megszüntetésére nem volt kellő alap, a bíróság a felperes keresetét elutasította.