3247/2012. (IX. 28.) AB végzés
alkotmányjogi panasz visszautasításáról
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
végzést:
Az Alkotmánybíróság az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. tör vény 20. §-a és 21. § (1) bekezdése, valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 29. § (4) bekezdése és 64. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
Indokolás
[1] 1. Az indítványozó 2005 októberében utólagos normakontroll indítványban támadta az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény (a továbbiakban: Egytv.) 20. §-át és 21. § (1) bekezdését, valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 29. § (4) bekezdését és 64. §-át.
[2] Az indítvány azt kifogásolta, hogy sem az Egytv., sem a Ptk. nem szabályozta az egyesület feloszlással és más társadalmi szervezettel való egyesülésével való megszűnésének eseteit. Az indítvány továbbá alkotmánysértőnek tartotta, hogy a társadalmi szervezetek az egyéb vállalkozásokhoz képest előnyösebb helyzetben voltak, mert a csődtörvény hitelezői érdekeket védő, a vezető tisztségviselők felelősségére vonatkozó rendelkezései rájuk nem vonatkoztak, így tartozás esetén is lehetőségük volt arra, hogy jogalanyiságukat feloszlással azonnal megszüntessék.
[3] Az Alkotmánybíróság 2012. január 23-án végzésben hívta fel az indítványozó figyelmét arra, hogy az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 73. § (1) bekezdése alapján a korábban benyújtott indítvány alapján indult alkotmánybírósági eljárás akkor folytatható le, ha az ügy az Alaptörvény rendelkezéseivel összefüggésben is vizsgálható, és az indítványozó indítványozási jogosultsága az Abtv. alapján fennáll. Az XX/1038-1/2012. számú AB végzést követően az indítványozó kiegészítette beadványát.
[4] Az újabb indítvány szerint az Alaptörvény B. cikk (1) bekezdésében biztosított jogbiztonságot, valamint az Alaptörvény I. cikkét és a XV. cikkben foglalt diszkrimináció-tilalmat sértette, hogy az Egytv. és a Ptk. sem tisztázta: az egyesület egyesülést vagy feloszlást kimondó határozatát követően az egyesület nyilvántartásból való törlése konstitutív vagy deklaratív hatályú. A korábbi és az újabb indítvány benyújtása között eltelt időben módosultak a támadott jogszabályi rendelkezések. A Ptk. 64. §-ának a 2012. április 28-ától hatályos (1) bekezdés a) pontja alapján az egyesület megszűnik, ha az egyesület egy másik egyesülettel egyesül (összeolvad, beolvad), és az egyesületet a nyilvántartásból törlik. A Ptk. 64. §-ának a 2011. december 22-én hatályba lépett (1) bekezdés b) pontja alapján pedig az egyesület megszűnik, ha a legfőbb szerve a feloszlásáról határoz és az egyesületet a nyilvántartásból törlik. Az indítványozó szerint ugyanakkor az egyesületek ingatlanvagyonával kapcsolatos korábbi perekben az akkor hatályos jogszabályi rendelkezéseket kell alkalmazni, amelyek álláspontja szerint alaptörvény-ellenesek, illetve alaptörvény-ellenesek voltak. Indítványában ezért azt kérte, hogy az Alkotmánybíróság álIapítsa meg: a Ptk. 29. § (4) bekezdése alaptörvény-ellenes, a 2012. január elsejéig hatályos Egytv. 20. §-a és 21. § (1) bekezdése, valamint a Ptk. 2011. december 22-éig hatályos 64. §-a pedig alaptörvény-ellenes volt.
[5] 2. Az Abtv. 73. § (1) bekezdése értelmében az Alkotmánybíróság eljárását az Abtv. rendelkezései szerint folytatja le azon indítvány alapján indult eljárásban, amely az Alkotmánybíróság előtt 2011. december 31. napján folyamatban volt, feltéve, hogy az ügy az Alaptörvény rendelkezéseivel összefüggésben vizsgálható, és az indítványozó in-dítványozási jogosultsága az Abtv. rendelkezései szerint fennáll. Az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panasz befogadhatóságáról szóló döntés során vizsgálja az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának törvényben előírt formai és tartalmi feltételeit.
[6] 2.1. Az indítványozó korábban benyújtott utólagos normakontroll indítványát az Alkotmánybíróság XX/1038-1/2012. számú végzését követően, az abban szabott 2012. március 31-ei határ időn belül kiegészítette. Az így megújított alkotmányjogi panasz határidőben benyújtottnak tekinthető. Az indítványozó továbbá teljesítette az Abtv. 51. § (2) bekezdésében meghatározott feltételeket, mert a Pest Megyei Ügyvédi Kamara által nyilvántartott ügyvédként nyújtotta be az alkotmányjogi panaszt. Az indítvány emellett az Abtv. 52. § (1) bekezdésének megfelelően határozott kérelmet tartalmaz, ezért az alkotmányjogi panasz a befogadás formai feltételeinek megfelel.
[7] 2.2. Az Abtv. 56. § (2) bekezdésének megfelelően az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának törvényben előírt tartalmi feltételei a 26-27. § szerinti érintettség, a jogorvoslat kimerítése, valamint a 29-31. § szerinti követelmények.
[8] Az indítványozó - figyelemmel az Alkotmánybíróság előtti alapindítványára - nem tekinthető az Abtv. 51. (1) bekezdése szerint jogosultnak. Az Abtv. 26. § (2) bekezdésében foglalt kivételes alkotmányjogi panasz eljárás kezdeményezője tekintetében ugyanis az egyedi érintettség nem állapítható meg. Az indítványozó a korábbi, utólagos norma-kontrollra irányuló kérelmét nem egyéniesíti, nem állapítható meg ugyanis, hogy a támadott, részben hatályban már nem lévő jogszabályok az indítványozót személyében, valamint közvetlenül és jelenvaló módon érintenék. Az indítványozó ügyvédi iroda az Alkotmánybíróság főtitkárának a felhívására előadta, hogy tulajdonképpen nem az ügyvédi iroda, hanem az iroda által képviselt harmadik fél az érintett. Az iroda által benyújtott korábbi utólagos normakontroll indítvány megújítására azonban a harmadik fél nem, csak az iroda volt jogosult. Az Alkotmánybíróság ezért az alkotmányjogi panaszt az Ügyrend 30. § (2) bekezdés c) pontja alapján visszautasította.
Budapest, 2012. szeptember 17.
Dr. Paczolay Péter s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró
Dr. Balogh Elemér s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Stumpf István s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Pokol Béla s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Szívós Mária s. k.,
alkotmánybíró
Alkotmánybírósági ügyszám: IV/2714/2012.