A Szegedi Ítélőtábla Pf.20348/2010/4. számú határozata személyhez fűződő jog megsértése tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 75. §, 80. §] Bírók: Bereczkyné dr. Lengyel Nóra, Kiss Gabriella, Szeghő Katalin

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA

Pf.II.20.348/2010/4. szám

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N !

A Szegedi Ítélőtábla a dr. Varró Dénes ügyvéd által képviselt (felperes neve, címe) szám alatti lakos felperesnek - (jogtanácsos neve, címe) által képviselt (alperes neve, címe) szám alatti székhelyű alperes ellen személyhez fűződő jog megsértésének megállapítása iránt indított perében a Bács-Kiskun Megyei Bíróság 2010. április hónap 2. napján kelt 10.a.P.21.465/2009/20. számú ítélete ellen a felperes részéről 21., míg az alperes részéről 22. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés alapján lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő

Í T É L E T E T :

Az elsőfokú bíróság ítéletét részben és akként változtatja meg, hogy a keresetet teljes egészében elutasítja.

A felperes által az alperesnek fizetendő elsőfokú perköltség összegét 150.000.- (Egyszázötvenezer) Ft-ra felemeli.

Az alperes elsőfokú eljárási illeték fizetésére kötelezését mellőzi, és az állam terhén maradó le nem rótt elsőfokú eljárási illeték összegét 300.000.- (Háromszázezer) Ft-ra felemeli.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 100.000.- (Egyszázezer) Ft másodfokú eljárási költséget.

Kötelezi az alperest, hogy 8 napon belül hivatalos lelet készítésének terhe mellett fellebbezésére rójon le további 14.000.- (Tizennégyezer) Ft eljárási illetéket.

A le nem rótt 294.000.- (Kettőszázkilencvennégyezer) Ft fellebbezési eljárási illeték az állam terhén marad.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

- 2 -

I N D O K O L Á S :

A felperes határozott időtartamú munkaszerződéssel 2008. október 7-től 2009. április 6. napjáig kármegelőzési felelős munkakörben dolgozott az alperes kiskőrösi áruházában. Munkaköri feladata volt az áruvédelmi tevékenység ellátása körében az operátori szobából a kamerarendszer megfigyelése, valamint az éjszakai műszakbeosztás során az eladótérben végzendő rutinellenőrzés.

Az áruház területén, így az eladótérben és a szolgálati bejárati ajtón is "kamerával megfigyelt terület" feliratú táblák kerültek elhelyezésre. A perbeli időszakban - az elsőfokú tényállás szerint - az operátori szoba ajtaján ilyen felirat nem volt.

Az alperes alkalmazottja, (személynév) az operátori szoba falában egy rejtett kamerát helyezett el abból a célból, hogy azzal a felperes éjszakai munkavégzését ellenőrizze, róla felvételt készítsen. A felvétel szerint a felperes a 2009. január 22., február 7. és február 11-ei éjszakai műszakban a rutinellenőrzés elvégzése céljából az operátori szobát nem hagyta el, székén ülve aludt, ezért a munkáltató utóbb figyelmeztetésben részesítette. Határozott idejű munkaszerződése lejártát követően az alperes új munkaszerződést nem kötött a felperessel.

A felperes módosított keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes megsértette a kép- és hangfelvételhez fűződő személyiségi jogát, jóhírnevét, emiatt kérte alperes kötelezését az elégtételadásra, továbbá 5.000.000.-Ft nem vagyoni kár megtérítésére. Keresete indokaként előadta, hogy 2008. február 12-én a rejtett kamera elhelyezését észlelte és miután ezt munkahelyi felettesénél sérelmezte, a munkáltató figyelmeztetésben részesítette, majd pedig a munkaszerződését - annak lejártát követően - nem hosszabbította meg. A róla készített felvétel személyes adatnak minősül, az avval való visszaélés személyiségi jogsértést eredményez. A hang- és képfelvétel elkészítéséhez nem járult hozzá, a munkavégzése ily módon történő ellenőrzéséről őt a munkáltató nem tájékoztatta, így nem volt tudomása arról, hogy az adatkezelő mely személyes adatait és milyen módon kezeli. A felvételekről a munkahelyén nagyobb nyilvánosság szerzett tudomást, ebből következően sem az alperesi munkáltatónál, sem más multinacionális cégnél biztonsági őr munkakörben elhelyezkedni nem tud. Az immateriális joghátrányt abban jelölte meg, hogy a kamera felfedezését, majd munkája elvesztését követően előállott pszichés állapotromlása miatt súlyos álmatlanságban szenvedett, orvosi kezelésre szorult. Jóhírnevét pedig az alperes azáltal sértette meg, hogy valótlanul állította, miszerint munkáját nem végzi megfelelően, a közben alszik.

Az alperes a kereset elutasítását kérte. Ellenkérelme szerint a felperes tudott arról, hogy az operátori szobában kamerás kép- és hangrögzítés történik, az erre figyelmeztető felirat az érintett időszakban a szoba ajtaján elhelyezésre került, így azzal, hogy a szobába belépett, a felvétel készítéséhez hozzájárulását adta. Emiatt személyiségi jogsértés, személyes adatokkal történő visszaélés nem történt. A felvételeket nem hozta nyilvánosságra, azokat azóta is zárt helyen kezeli, így mások számára azok nem hozzáférhetők. A jóhírnév sérelmére alapított keresetet

- 3 -

Pf.II.20.348/2010/4. szám

ugyancsak alaptalannak ítélte, miután a felperes maga sem állította, hogy az alperes a jóhírnevét sértő, valótlan tényt állított, híresztelt, avagy a valós tényeket hamis színben tüntette fel. Jogsértés hiányában a felperes nem vagyoni kárigényét is megalapozatlannak ítélte.

Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy az alperes megsértette a felperes kép- és hangfelvételhez fűződő személyiségi jogát. Kötelezte az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 100.000.-Ft nem vagyoni kártérítést, míg ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Kötelezte a felperest az alperes javára 60.000.-Ft perköltség megfizetésére és rendelkezett a feljegyzett eljárási illeték viseléséről akként, hogy abból az alperes 27.000,- Ft-ot köteles megfizetni, míg 294.000,- Ft az állam terhén marad.

Határozata indokolásában mint nem vitás tényt rögzítette, miszerint az operátori szobában rejtett kamera volt elhelyezve, ennek indoka a felperes éjszakai munkavégzésének ellenőrzése volt, illetve, hogy a felperes maga is elismerte az operátori szobában és a recepción elhelyezett kamera felvételein látható kötelességszegését. Nem tulajdonított azonban jelentőséget annak - és az e körben feltárt bizonyítékokat sem értékelte -, miszerint a biztonsági szoba ajtaján elhelyezésre került-e, s ha igen, mely időpontban a "kamerával megfigyelt terület" feliratú tábla, kiemelve, hogy az érintett helyiségbe történő belépés akkor sem eredményezné a megfigyelt személy hallgatólagos hozzájárulását a titkos felvétel készítéséhez és felhasználásához, ha annak ajtaján a felírat olvasható. A fentieket értékelve megállapította, hogy az alperes a hang- és képfelvételt a felperes engedélye nélkül készítette, ezzel a Ptk. 80. § (1) bekezdésében foglaltak szerinti kép- és hangfelvételhez fűződő személyiségi jogát megsértette.

A felperes az eljárás során azt nem bizonyította, hogy az alperes az elkészült felvételt visszaélésszerűen felhasználta, avagy nyilvánosságra hozta, a munkahelyi felettesén kívül más személyt nem tudott megjelölni, mint akinek a felvétel a tudomására jutott, ezen felül azt sem igazolta, hogy a felvételek alapján az alperes dolgozója, vagy más személyek a jóhírnevét sértő kijelentéseket tettek, ezért az ezt érintő kereseti kérelmet alaptalannak ítélte. A feltárt bizonyítékok alapján nem látta bizonyítottnak azt sem, hogy a titkosan készült felvételek és azok tartalma miatt nem kötött az alperes ismételten munkaszerződést a felperessel, azt a hivatkozását pedig, miszerint a fenti eseményeket megelőzően készített beosztási terv szerint a munkaviszony megszűnését követő időszakra is beosztásra került, a fentiek alátámasztására nem ítélte alkalmasnak.