BH 2013.7.191 I. Önmagában a feleknek a közös szülői felügyeletben történő megállapodása nem zárja ki a különélő szülő gyermektartásdíj fizetésére kötelezését, ha az a kiskorú gyermek érdekében szükséges [Csjt. 1. §, 71. §, 72. §, 69/A. § (2) bek., 69/D. § (1) bek., 12/1995. (VI. 22.) IM rendelet 1-2. §].

II. Amennyiben a másodfokú bíróság téves jogi álláspontja folytán a felperes fellebbezését részben nem bírálja el, e vonatkozásban - az érdemi döntés hiánya miatt - a jogerős részítélet felülvizsgálata sem lehetséges [Pp. 3. § (1)-(2) bekezdés, 253. § (3) bek., 270. § (2) bek.].

Az elsőfokú bíróság részítéletével a peres felek házasságát felbontotta. Kötelezte a felperest, hogy az 1999. május 9. napján született V. utónevű gyermek tartására fizessen meg az alperesnek 2009. március 1. napjától kezdődően - minden hónap 15. napjáig - a mindenkori jövedelme 20%-át kitevő, legalább havi 20 000 forint alapösszegű gyermektartásdíjat. Megállapította, hogy a felperesnek 2009. március 1. napjától 2011. január 31. napjáig 460 000 forint gyermektartásdíj hátraléka keletkezett. Felhívta a felperes munkáltatóját a folyamatos és a hátralékos gyermektartásdíjnak a felperes munkabéréből történő kifizetésére.

A részítélet ellen a felperes fellebbezett annak megváltoztatása és a gyermektartásdíj fizetési kötelezettsége kezdő időpontjának 2010. április hó 1. napjában, az őt terhelő gyermektartásdíj alapösszegének pedig havi 14 000 forintban való megállapítása iránt.

Az alperes fellebbezési ellenkérelmet nem terjesztett elő.

A másodfokú bíróság a részítéletével az elsőfokú bíróság részítéletének fellebbezett részét részben és akként változtatta meg, hogy a felperes gyermektartásdíj fizetési kötelezettségének kezdő időpontját 2010. január 1. napjára változtatta, és az alperesnek a gyermektartásdíj iránti viszontkeresetét 2010. április 1. napjától elutasította, a felperes gyermektartásdíj hátralékát a 2010. január 1. napjától 2010. március 31. napjáig terjedő időre 60 000 forintra leszállította. Megkereste a felperes munkáltatóját, hogy a jövőben az 1999. május 9. napján született V. utónevű gyermek tartása jogcímén a felperes jövedelméből ne vonjon le gyermektartásdíjat.

A döntésének indokolása szerint kiegészítette a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást a felperes fellebbezési tárgyaláson tett személyes nyilatkozata alapján annyiban, hogy a felperes munkáltatója az elsőfokú bíróság felhívása alapján 160 000 forint folyamatos gyermektartásdíjat fizetett ki az alperesnek, továbbá a felperes fellebbezésének mellékleteként csatolt fizetési jegyzékek szerint azzal, hogy a felperes 2010 januárjában 113 953 forint, 2010 februárjában 83 862 forint, 2010 márciusában 98 853 forint nettó jövedelemben részesült.

Az így kiegészített tényállás mellett a felperes fellebbezését túlnyomórészt alaposnak találta.

Álláspontja szerint tévedett az elsőfokú bíróság a gyermektartásdíj megállapításának kezdő időpontját illetően. A Csjt. 68. § (1) bekezdése alapján a tartási követelés hat hónapra visszamenőleg, valamint a jövőre nézve érvényesíthető. Amennyiben a jogosult a tartásdíjat visszamenőleg is érvényesíti, a törvényi határidő az igény érvényesítésétől számítandó. Az alperes a gyermektartásdíj iránti viszontkeresetét a 2010. január 25. napján benyújtott 15. számú beadványában terjesztette elő, amelyben visszamenőleg nem kérte a felperes kötelezését. Az alperesnek a 2010. március 10. napján megtartott tárgyaláson tett nyilatkozata, miszerint "a felek a gyermektartásdíjat 2010. április 1. napjától kérik", nem viszontkereset módosítás, hanem a gyermektartásdíj tárgyában körvonalazódó egyezség tartalmára való utalás, amely utóbb nem jött létre a peres felek között. Az alperes a 2011. január 17. napján megtartott tárgyaláson ugyan a viszontkeresetét a kezdő időpont tekintetében 2009. március 1. napjára módosította, azonban az igényének - a Csjt. 68. § (1) bekezdése értelmében - a 2010. január 1. napját megelőző időszakra nézve nincs jogszabályi alapja. Ezért a másodfokú bíróság a felperes gyermektartásdíj fizetési kötelezettségének kezdő időpontját 2010. január 1. napjára változtatta.

A másodfokú bíróság szerint az alperes gyermektartásdíj iránti viszontkeresete csupán a 2010. január 1. napjától 2010. március 31. napjáig terjedő három hónapos időszakra megalapozott, míg 2010. április 1. napjától alaptalan. A jogi képviselővel eljáró peres felek ugyanis a 2010. március 10. napján megtartott tárgyaláson a gyermekelhelyezéssel egyidejűleg a közös szülői felügyeletre vonatkozóan is egyezséget kötöttek, amely a gyermekkel kapcsolatos kérdésekben teljes körű együttműködési készségüket - jó emberi kapcsolatukat - feltételezi. A peres felek közös szülői felügyelete a szülői felügyelet Csjt. 71. § (2) bekezdése szerinti valamennyi elemére, így a gyermek nevelésére és gondozására is kiterjed. Ennél fogva a közösen gyakorolt szülői felügyeleti jog a szülői felügyelet egyes tartalmi elemeire vonatkozóan kizárja a kereseti kérelmek - így a gyermektartásdíj iránti igény - megalapozottságát. Ezért a másodfokú bíróság az alperesnek a gyermektartásdíj iránti viszontkeresetét 2010. április 1. napjától elutasította.

Kifejtette továbbá, tekintettel arra, hogy a peres felek a közös szülői felügyeletre vonatkozó egyezséget 2010 márciusában - nyilvánvalóan a jövőre nézve - kötötték meg, a korábbi időszakban a felperest, mint különélő szülőt a Csjt. 69/A. § (2) bekezdése alapján gyermektartásdíj fizetési kötelezettség terhelte. Erre az időszakra nézve az elsőfokú bíróság az eljárás adatainak okszerű mérlegelésével lényegében helyesen állapította meg a tényállást, és a Csjt. 69/C. §-ában rögzített törvényi szempontok szem előtt tartásával, helytálló következtetést vont le a gyermektartásdíj alapösszegére. A felperes átlagos nettó jövedelme lehetővé tette havi 20 000 forint gyermektartásdíj teljesítését.

A jogerős részítélet ellen az alperes felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő a másodfokú bíróság részítéletének a hatályon kívül helyezése, valamint az elsőfokú bíróság részítéletének a helybenhagyása iránt.

A felülvizsgálati kérelmének részletesen kifejtett indokai szerint a jogerős részítélet a Csjt. 18. § (1) és (2) bekezdését, 72/B. § (1)-(2) és (3) bekezdését, a Pp. 285. §-át valamint a 12/1995. (VI. 22.) IM rendelet 1. §-át sérti.

A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős részítélet hatályban tartására irányult.

A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. § (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el, és a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (2) bekezdése alapján csak a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül.

A felülvizsgálati kérelem részben alapos, a per érdemi elbírálásához szükséges tények azonban részben nem állnak rendelkezésre.

Az alperes - a másodfokú bíróság helyes ténymegállapítása szerint - a 2010. január 25. napján előterjesztett viszont­keresetében - egyebek mellett - a felperes gyermektartásdíj fizetési kötelezettségének az 1999. május 9. napján született V. utónevű közös gyermek után a mindenkori jövedelme 20%-ában, de legalább havi 20 000 forint alapösszegben történő megállapítását kérte, majd a viszontkeresetét a 2011. január 17. napján megtartott tárgyaláson a kezdő időpont vonatkozásban 2009. március 1. napjára módosította arra való hivatkozással, hogy a felperes az életközösség megszakadása óta tartásdíjat nem fizetett.