A Győri Ítélőtábla Pf.20207/2014/7. számú határozata személyhez fűződő jog megsértése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 78. §, 118. §, 235. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 5. §, 80. §, 82. §, 83. §] Bírók: Lezsák József, Maurer Ádám, Mészáros Zsolt

A Győri Ítélőtábla

Pf.I.20.207/2014/7/I. szám

A Győri Ítélőtábla a személyesen eljárt felperesnek a dr. Tarda Pál ügyvéd által képviselt alperes ellen személyhez fűződő jog megsértéséből eredő igény iránt indított perében a Veszprémi Törvényszék 2014. április 2. napján kelt 7.P.20.825/2013/20/I. számú ítélete ellen az alperes által 21. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán - tárgyalás alapján - meghozta a következő

í t é l e t e t :

Az ítélőtábla az elsőfokú ítéletet helybenhagyja.

Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg az államnak az illetékügyben eljáró hatóság külön felhívására 48.000 (Negyvennyolcezer) Ft feljegyzett fellebbezési illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s :

Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a peres felek a Város 1, ... szám alatt található 10 lakásos sorház egymáshoz képest szomszédos lakói. Az ingatlanhoz tartozó telek szövetkezeti tulajdonban állt, a szövetkezet megszűnése folytán rendezetlen tulajdoni helyzetű, jelenleg a vagyonrendezési eljárás folyamatban van. A ... utca felől, a tulajdonostársak osztatlan közös használatában álló udvaron, illetve úton keresztül közelíthetőek meg a lakások és a gépkocsi tárolók. A telek a lakóépület déli oldalán lévő része viszont használat szempontjából megosztott, ezen a részen az egyes tulajdonostársak kizárólagos használatában álló kertrészletek találhatók.

Az alperes 2011 novemberében a lakása konyhájában folyamatosan üzemelő kamerát szerelt fel, mely a lakás megközelítéséül szolgáló (utcafronti) közös használatú udvart és utat figyelte. 2012. nyarán az alperes a lakása déli oldalán (a hátsó kertben) további két kamerát helyezett el, mely a kizárólagos használatában álló területen kívül, a felperes kizárólagos használatában lévő kertrészre is rálátott, azt folyamatosan megfigyelte.

Amennyiben a kamera ezen területeken mozgást érzékelt, bekapcsolt, és a teljes látóteréről a felvételt készített. A beállításon kívüli területen történő, de a kamera látóterébe eső területen érzékelt mozgás a kamerát nem kapcsolta be. A kamera felvételei merevlemezen kerültek rögzítésre, mely több hónapnyi felvétel tárolására volt alkalmas. A felperes hozzájárulását az alperes a kamerák felszereléséhez és a fenti területek megfigyeléséhez, felvételek készítéséhez és azok felhasználásához nem szerezte be.

2011. évben az alperes építésrendészeti eljárást kezdeményezett a felperessel szemben arra alapítottan, hogy a közös használatú udvaron a felperes egy - korábban létesített kerti tetőnek nevezett - kerti építményt annak rendeltetésétől eltérően gépkocsi beálló céljára használt. Sérelmezte azt is, hogy a felperes a kerti tető alá egy piszkos műanyagasztalt helyezett el.

2012. május 8. napján az alperes birtokvédelmi kérelmet nyújtott be Város 1 Megyei Jogi Város Jegyzőjéhez, melyet arra alapított, hogy 2012. május 7. napján a felperes az alperessel közös garázslejárója előtti területen úgy parkolt, hogy az alperes saját garázsából való kihajtását akadályozta

2012. november 7. napján az alperes egyedi felvételeket készített a elpereshez érkező gázszerelőről, annak gépjárművéről, majd az általa a helyszínre hívott rendőrök intézkedéséről is, arra tekintettel, hogy ezen gépjármű is akadályozta a saját gépjárművével való közlekedésben,

Az alperes az általa létesített kamerák felvételeit felhasználva, azokat becsatolta a Város 1-i Járásbíróságon 15 .P.20.483/2012. számon folyamatban lévő birtokvédelmi perben, valamint a birtokvédelmi eljáráshoz kapcsolódó közigazgatási végzés bírósági felülvizsgálata iránt a Város 1-i Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon 1.Kpk.50.093/2013. számon folyó nem peres eljárásban. Az általa csatolt 2011. november 3., 2011. november 7., 2012. május 7., 2013. február 20. napján rögzített felvételek a felperes gépjárművét, a felperes lakóingatlanát, a felperes kizárólagos használatában álló kertrészletet és a közös használatú ingatlanrészeket ábrázolják.

A birtokvédelmi per tárgyát képezi a közös használatú kert észak-keleti sarkában létesített kerti tető, az alatta elhelyezett műanyag asztal és székek, egy bazalt kockakő, a felperes alperesi közlekedést akadályozó parkolása, a hátsó kertben a felek kizárólagos használatában álló kertrészletek között elhelyezett vasoszlop eltávolítása, és a határvonal mentén található rózsák felperes általi permetezése. A birtokvédelmi perben kirendelt igazságügyi szakértő által 2013. február 23. napján megtartott helyszíni szemléről az alperes ugyancsak videofelvételt készített, melyet a birtokvédelmi perben becsatolt.

Felperes keresetében arra hivatkozott, hogy az alperes a lakásán belül elhelyezett, valamint a lakóépület déli oldalára kívülről felszerelt kamerákkal egyrészt a felperes kizárólagos használatában lévő hátsó kerti rész, valamint a közös használatban álló utcafronti ingatlanrészek folyamatos megfigyelésével, illetve ezen ingatlanrészekről, a felperesről, családtagjairól és a hozzá érkező egyéb személyekről - azok tudta és hozzájárulása nélkül - képfelvétel készítésével, valamint ezek bírósági és egyéb hatósági eljárásban történő felhasználásával megsétette személyiségi jogait.

Kérte, hogy állapítsa meg a bíróság a magánlakáshoz fűződő személyiségi joga megsértését, kötelezze az alperest a jogsértés abbahagyására, és a felvételek megsemmisítésére.

Rámutatott, hogy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságtól kért tájékoztatás szerint alapelvnek tekinthető, hogy a kamera kizárólag a saját tulajdonban álló ingatlan területét figyelheti meg, annak látószöge nem irányulhat más személy kizárólagos tulajdonában álló telekre, sem pedig közös tulajdonra. Osztatlan közös tulajdonban álló telek megfigyelése esetén a kamerarendszer telepítéséhez és üzemeltetéséhez valamennyi tulajdonostárs hozzájárulása szükséges.

A kamerák telepítéséhez nem járult hozzá, a bejárat felé néző (rejtett) megfigyelő kamera létéről akkor szerzett tudomást, amikor az alperes több bírósági eljáráshoz kapcsolódó iratban azzal készített képeket csatolt. A birtokvédelmi perhez kapcsolódóan 2013. február 20-án megtartott szakértői szemléről készült felvétel pedig igazolja, hogy a kamera látja a lakása bejáratát, az udvarként használt nyilvános magánterületét. Az alperes által felszerelt kamerák a felperesi ingatlan olyan részleteit is rögzítik, melyek nem tartozhatnak a birtokvédelmi perben érvényesített jogsértés bizonyítékai közzé (kerti tető használati módja, az alperest akadályozó felperesi parkolás, a kerti tető alatt elhelyezett ingóságok, a hátsó kertek határvonala mentén található rózsák permetezése). Ahhoz, hogy az alperes az eljárás során igazolja a személygépkocsival való közlekedésének általa vélt felperesi akadályozását nem volt szükséges a felperesi lakás bejáratának keleti és északi égtájak felőli fényképezése.