A Kúria Kfv.35249/2019/5. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 1995. évi CXVII. törvény (Szja. tv.) 28. §, 2003. évi XCII. törvény (Art.) 108. §] Bírók: Hajnal Péter, Heinemann Csilla, Huszárné dr. Oláh Éva

A határozat elvi tartalma:

Ha az adóhatóság elismeri a gazdasági esemény létrejöttét, de azt állapítja meg, hogy az nem a felek között jött létre, a számlában szereplő összegek adózó javára történő fordítását egyéb bizonyítékok híján nem vonhatja kétségbe és tekintheti az összeget az ügyvezető egyéb jövedelmének.

***********

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

ítélete

Az ügy száma: Kfv.I.35.249/2019/5.

A tanács tagjai: Dr. Hajnal Péter a tanács elnöke, Dr. Heinemann Csilla előadó bíró, Huszárné dr. Oláh Éva bíró

A felperes: felperes neve

A felperes képviselője: Dr. Molnár Angelika ügyvéd

Az alperes: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatóság

Az alperes képviselője: Harhai-Gaál Andrea kamarai jogtanácsos

A per tárgya: adóhatósági határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes (45. sorszám)

A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 10.K.27.586/2017/39.

Rendelkező rész

A Kúria a Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 10. K. 27.586/2017/39. számú ítéletének, az alperes 2188109350 számú határozatának vállalkozásból kivont jövedelem kapcsán tett megállapításait hatályon kívül helyezi és e körben az alperest új eljárás lefolytatására kötelezi. Egyebekben a per fő tárgya tekintetében a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg alperesnek 15 nap alatt 162.000 (egy-százhatvankétezer) forint együttes elsőfokú és felülvizsgálati perköltséget.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 191.430 (egy-százkilencvenegyezer-négyszázharminc) forint kereseti és 319.100 (háromszáztizenkilencezer-egyszáz) forint felülvizsgálati eljárási részilletéket. A le nem rótt részilletéket az állami viseli.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes 2013. szeptember 6. napján kezdte meg kenyér és friss pékáru gyártó és árusítói tevékenységét. A társaság a vizsgált időszakban (2015. január 1. - 2015. december 31.) négy helyen üzemeltetett boltot, ahol az elsőfokú adóhatóság több alkalommal tartott helyszíni ellenőrzést, melynek eredményeként nyugtaadási kötelezettség elmulasztása, be nem jelentett alkalmazottak foglalkoztatása miatt jogerősen mulasztási bírság került kiszabásra a társaság terhére.

[2] A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-magyarországi Bűnügyi Igazgatósága költségvetési csalás vétségének gyanúja miatt nyomozást folytatott, melynek során 2016. október 6-án iratokat, füzetben vezetett nyilvántartásokat foglalt le a felperes miskolci telephelyén és fióktelepén, valamint a felperest képviselő ügyvezetőnél. A lefoglalt füzetek boltonként, naponként tartalmazták: a napi bruttó bevétel pénztárgépi adatait, a napi bruttó bevétel különbözetet, mely a pénztárgépekbe nem kerültek bevezetésre, a nap végén megmaradt termékek, selejtek értékét, az alkalmazottak saját fogyasztását és a megmaradt termékekért kapott összegeket, amelyek a pénztárgépek adataiban nem szerepeltek.

[3] A fenti tények alapján az elsőfokú adóhatóság az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 108. § (1)-(2) bekezdése alapján becslési eljárást folytatott le, melynek során figyelemmel volt az üzletek nyitvatartási idejére és az online pénztárgépek zárásának idejére, valamint nyilatkoztatta a társaság képviselőjét és az alkalmazottak annak megállapítására, hogy történt-e bevétel eltitkolás. A becslés jogalapjaként a lefoglalt füzetekben szereplő bevételadat eltérést, a felperessel szembeni nyugta kibocsátási, bizonylat kiállítási kötelezettség elmulasztása miatti eljárásokat továbbá a vásárlók könyvébe bejegyzett panaszokat jelölte meg. Mindezek alapján az elsőfokú adóhatóság arra a következtetésre jutott, mely szerint az adózó nyilvántartásai, illetve bevallásai nem a valós adóalapot tartalmazzák, melynek következtében az árbevétel meghatározása során az Art. 108. § (3) bekezdés c) pontja szerinti becslési eljárást folytatta le. A becslési eljárás eredményeként a bevétel különbözetet 9 hónapra 23.799.295 Ft nettó összegben rögzítette, erre általános forgalmi adó különbözetet és vállalkozásból kivont összeget határozott meg.

[4] Vizsgálta az általános forgalmi adólevonás jogszerűségét is. Megállapította, hogy a felperes a vizsgált időszakban 27 db számlát fogadott be a B. Bt.-től az üzletekben végzett felújítási munkák és takarítás tárgyában 10.841.000 Ft adóalap és 2.831.000 Ft áfa összegben. A számlákban foglalt gazdasági esemény igazolása érdekében nyilatkoztatta a Bt. időszaki beltagját, képviselőjét, aki az üzleti kapcsolatot nem ismerte el. Feltárta, hogy a Bt. a munka elvégzéséhez szükséges alkalmazottakkal, eszközökkel nem rendelkezett, alvállalkozót nem vett igénybe, a számlázással érintett időszakban értékesítésből származó árbevétele nem volt. A felek közötti gazdasági esemény nem került bizonyításra, a felperes adókijátszásban való részvétele aktív volt, miután a felperes olyan adóalanytól fogadott be általános forgalmi adót tartalmazó számlákat, mely társaság alanyi adómentességére tekintettel nem volt jogosult a számláiban adótartalmat felszámítani, mely tényről adózó szükségszerűen tudomással bírt.

[5] A fentiekre tekintettel a felperes terhére 3.545.000 Ft adóhiányt, javára 1.000 Ft adókülönbözetet állapított meg, mely után 6.572.000 Ft adóbírságot és 56.000 Ft késedelmi pótlékot szabott ki. A becslési eljárás során feltárt árbevétel különbözetet, és a Bt. számláiban szereplő összegeket vállalkozásból kivont jövedelemnek minősítette.

[6] A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a 2188109350 számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.

A kereseti kérelem és az alperes védekezése

[7] A felperes keresetében vitatva az alperesi határozatban foglaltakat, az alperesi határozat megváltoztatását, az adóhiány, adóbírság, késedelmi pótlék törlését, másodlagosan az alperesi határozatnak az elsőfokú határozatra is kiterjedő hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárás lefolytatására kötelezését kérte.