A Pécsi Ítélőtábla Pf.20111/2016/3. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 81. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 352. §, 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (KRESZ) 21. §] Bírók: Gáspárné dr. Baranyabán Judit, Kutasi Tünde, Vogyicska Petra

Kapcsolódó határozatok:

Kaposvári Törvényszék P.20367/2015/36., *Pécsi Ítélőtábla Pf.20111/2016/3.*

***********

Pécsi Ítélőtábla

Pf.VI.20.111/2016/3. szám

A Pécsi Ítélőtábla a 10. számú Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Dobos Pál ügyvéd címe) által képviselt felperes neve (fél címe) felperesnek - a Rába Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Rába Zsolt ügyvéd, fél címe) által képviselt alperes neve (címe) alperes ellen személyiségi jog megsértésének megállapítása és jogkövetkezményei alkalmazása iránt indított perében - amely perbe az alperes pernyertessége érdekében beavatkozott a dr. Hadházi Éva ügyvéd (címe) által képviselt Alperesi beavatkozó (címe) - a Ki Törvényszék 2016. június 21. napján kelt 19.P.20.367/2015/36. számú ítélete ellen a felperes által 37. sorszámon, az alperes által 38. sorszámon benyújtott fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t :

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét - fellebbezett részében - részben megváltoztatja, és az alperest sérelemdíj címén terhelő marasztalás összegét 800.000 (nyolcszázezer) forintra, és ennek 2014. október 9. napjától a kifizetés napjáig járó, a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatára, a vagyoni kártérítés összegét 94.000 (kilencvennégyezer) forintra, és ennek 2014. december 9. napjától a kifizetés napjáig járó, a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatára, míg az elsőfokú perköltség összegét 169.400 (százhatvankilencezer-négyszáz) forintra felemeli.

Egyéb fellebbezett részében az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 56.800 (ötvenhatezer-nyolcszáz) forint másodfokú eljárásban felmerült perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

Indokolás

Az elsőfokú bíróság által rögzített tényállás szerint a felperes 2014. október 8. napján 13 óra körüli időpontban távozott az alperesi kórház épületéből. A K, B utca 00. szám alatti kórházi mosoda mellett a járdát takarították, ezért azt használni nem tudta. Emiatt az alperes tulajdonában álló épület mellett kialakított, egy méter szélességű csapadékvíz-elvezető betonozott járdán haladt a parkoló felé, amikor egy aknafedélre lépve az 50 x 50 centiméteres nyíláson keresztül a 70 centiméter mély üregbe zuhant. A baleset következtében a jobb térdtájék zúzódását, a jobb belboka és lábszár hámfoszlásos sérülését szenvedte el, továbbá bal felkarcsontja eltörött. Sérülései miatt - amelyek mellett a lágyrész sérülések helyi gyulladása (orbánc) is jelentkezett - részlegesen, napi két órában ápolásra, gondozásra szorult. A törés gyógytartama 8-10 hét volt, a teljes felgyógyulás időtartama négy hónapot vett igénybe. A felperes gyógyszeres ellátásra szorult, kórházi kezelést és gyógytornát vett igénybe, a kezelésekre nyolc hétig gépjárművel közlekedett, szükséges gondozását házastársa látta el.

A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes megsértette az egészséghez fűződő személyiségi jogát, ezért 1.000.000 forint sérelemdíj, ennek a baleset napjától számított kamatai, továbbá 260.625 forint vagyoni kár, és ennek 2014. december 9. napjától a kifizetés napjáig számított kamatai, valamint a perköltség megfizetésére kérte kötelezni az alperest. A vagyoni kárból két havi ápolás költségét havi 90.000 forintban, a gyógykezelésre szállítás költségét 8.400 forintban, gyógyszerköltségét 60.250 forintban, míg megrongálódott ruházatának értékét 2.000 forintban jelölte meg.

Az alperes a kereset elutasítását kérte, azt mind jogalapjában, mind összegében vitatva. Állította, hogy a felperes nem tartotta be a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (továbbiakban KRESZ) 21.§ (1) bekezdésében írtakat, míg ő maga a baleset elkerülése érdekében előzetesen mindent megtett, a csatornafedél elmozdulásáról nem tudott, és azt kellő gondosság mellett sem kellett felismernie.

A beavatkozó a kereset elutasítását kérte.

Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy az alperes a tulajdonát képező K, B utca 00. szám alatti mosoda építmény előtti vízelvezető járdán fellelhető aknafedél nem megfelelő rögzítésével, 2014. október 8. napján a felperes személyi sérülésével járó baleset okozásával megsértette a felperes egészséghez fűződő személyiségi jogát. Kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 350.000 forint sérelemdíjat, ennek 2014. október 9. napjától járó törvényes kamatát, továbbá 65.800 forint vagyoni kárt, ennek 2014. december 9. napjától a kifizetés napjáig számított törvényes kamatát, valamint 106.700 forint perköltséget, míg ezt meghaladóan a keresetet elutasította.

Ítéletének jogi indokolásában kifejtette, hogy a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.) 6:560.§-ának (1) bekezdése alapján az alperes, mint az épület tulajdonosa felelősséggel tartozik a karbantartás hiányosságaiból eredő károkért. A kihallgatott tanúk vallomása, a Ki Rendőrkapitányság és az Országos Mentőszolgálat iratai, valamint az igazságügyi orvosszakértő véleménye alapján bizonyítottnak találta, hogy a felperes sérülései az aknába esés során keletkeztek az aknafedél nem megfelelő rögzítése miatt. Az alperes felelősségét látta alátámasztottnak abban a körülményben is, hogy a balesetet követően az aknafedelet lehegesztette. Megállapította ezért az alperes károkozó magatartásával összefüggésben a felperes egészséghez fűződő személyiségi jogának megsértését a Ptk.2:43.§ a) pontja alapján, és a Ptk.2:52.§-a szerint sérelemdíjat ítélt meg a részére. A sérelemdíj összegét mérlegeléssel 350.000 forintban határozta meg, melynek során figyelembe vette, hogy a felperes maga is felróhatóan járt el, amikor nem tartotta be a KRESZ gyalogos közlekedésre vonatkozó 21.§ (1) bekezdését. Nem bizonyította ugyanis, hogy a kijelölt gyalogos járdán közlekedésre alkalmas hely nem volt, ezért vette igénybe az épület mellett található, csapadékvíz elvezetésre szolgáló, a lábazathoz kapcsolódó betonozott járdát. Amennyiben a járda alkalmatlan lett volna gyalogos közlekedés céljára, abban az esetben is az utca túlsó oldalán lévő járdát, végső esetben pedig az útpadkát vagy az úttestet kellett volna használnia. Álláspontja szerint a felperes a Ptk.6:525.§ (1) bekezdése szerinti kármegelőzési kötelezettségét azért is megszegte, mert figyelmetlenül közlekedett, a hibásan rögzített aknafedlapot nem vette észre. Az alperesre terhesebb 70-30%-os kármegosztást alkalmazva a gondozás költségét kettő hónapra 42.000 forintban, az útiköltséget 5.000 forintban, a gyógyszerköltséget 17.360 forintban, míg a felperes balesetben sérült ruházatának árát 1.400 forintban állapította meg.