A Legfelsőbb Bíróság Gfv.30297/2010/4. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 273. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 200. §] Bírók: Csőke Andrea, Pethőné dr. Kovács Ágnes, Török Judit

Kapcsolódó határozatok:

Budapest Környéki Törvényszék G.40087/2008/10., Fővárosi Ítélőtábla Gf.40560/2009/6., *Kúria Gfv.30297/2010/4.* (BH+ 2012.12.522)

***********

Gfv. X. 30.297/2010/4. szám

A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság a dr. Holobrádi Emese ügyvéd) által képviselt S. Korlátolt Felelősségű Társaság "felszámolás alatt" ... felperesnek a dr. Urbán József ügyvéd ... által képviselt K. K. ... alperes ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása és kártérítés iránt a Pest Megyei Bíróságon 7.G.40.087/2008 számon indult és a Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.560/2009/6. számú ítéletével befejezett perében a jogerős ítélet ellen az alperes által 16. sorszámon előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság a felperes csatlakozó felülvizsgálati kérelmét hivatalból elutasítja és a Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.560/2009/6. számú ítéletének felülvizsgálati kérelemmel támadott rendelkezését hatályában fenntartja.

Kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperes részére 50.000 (Ötvenezer) forint ÁFÁ-t is magában foglaló felülvizsgálati eljárási költséget, valamint az államnak - külön felhívásra - térítsen meg 180.000 (Egyszáznyolcvanezer) forint le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket.

Ez ellen a ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s:

A jogerős ítéletben megállapított és a felülvizsgálati kérelem elbírálása szempontjából jelentős tényállás a következő:

A felperes, az egyik hitelezője által kezdeményezett felszámolási eljárásban a felszámolási kérelemről 2004. október 11-én szerzett tudomást. A Pest Megyei Bíróság 2005. február 17-én hozta meg a felperes felszámolását elrendelő végzését, azonban a felperes társaság fellebbezése folytán a felszámolás csak 2006. január 10. napjával indult meg. A bíróság felszámolóként a K. H. Rt-t jelölte ki, a felszámolást megindító végzés közzétételére 2006. március 9-én került sor.

Az alperes 2003. augusztus 7-től volt a felperes ügyvezetője. 2005. október 1-én 3 millió forintot adott kölcsön a felperes likviditásának elősegítésére, beruházási, bővítési költségeinek fedezetére. A pénzösszeget az alperes a felperes pénztárába befizette. A szerződés szerint "a kölcsön visszafizetésének összege és időpontja a vállalkozás likviditási helyzetének javulásával, esetenkénti megállapodással történik. A visszafizetés időpontjában a kölcsönösszeggel együtt esedékes a 0 Ft, azaz nulla forint kamat".

2005. december 30-án a felperes az alperes részére kifizette a 3 millió forintot.

A felszámoló 2007. április 5-én felszólította az alperest a 3 millió forint visszafizetésére, az alperes azonban a felszólításnak nem tett eleget.

A felszámolás megindulása miatti tevékenységet lezáró ellenőrzésről készült, 2007. február 23-án kelt jegyzőkönyvben az APEH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága azt állapította meg, hogy a felperes a 2006. január 1. - január 9. közötti időszakban két olyan számlát fogadott be a K. Kft-től betonozási munkálatok megnevezéssel, amelyet hiteles, adólevonásra alkalmas bizonylatként nem lehet elfogadni, mivel azok tartalmilag nem tekinthetők hitelesnek. Az adóhatóság megállapította, hogy a K. Kft. a bejelentett címen nem található, az ügyvezető külföldi és a kézbesítési megbízott elérhetetlen. A kifogásolt számlák adótartalmát a K Kft. nem fizette be. Megállapította, hogy a számla valódiságáért a kibocsátó a felelős, azonban ha a számla hitelessége megdőlt, akkor arra további jogokat alapítani, így előzetesen felszámított ÁFÁ-t levonni nem lehet, függetlenül attól, hogy a gazdasági esemény megtörtént-e vagy sem.

A felperes a K. Kft. részére a 2005. október 10-2006. január 3. közötti fizetési határidejű öt számlára 8.500.000 forintot fizetett ki. A számlák tartalma szerint a K. Kft. 2005. október 10-i teljesítéssel szociális helyiségek, zuhanyzó, WC kialakítást, november 4-i és december 5-i teljesítéssel irodaépület belső kialakítást, 2006. január 2-i és 3-i teljesítéssel 4,5 millió forint bruttó értékben betonozási munkákat végzett a felperes részére. A felszámoló 2007. április 3-án kelt levelében a 8.500.000 forint megfizetésére szólította fel az alperest, aki azonban ennek nem tett eleget.

A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság állapítsa meg, a felek által a 2005. október 1-én megkötött "Kölcsönmegállapodás" szerint a kölcsön visszafizetésére irányuló megállapodás a Ptk.200.§ (2) bekezdése alapján érvénytelen, és a Ptk.237.§ (1) bekezdése szerint állítsa helyre az eredeti állapotot, azaz kötelezze az alperest 3 millió forint tőke és ennek 2005. december 30-tól járó késedelmi kamata megfizetésére. Kérte továbbá kötelezni az alperest a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (Gt.) 29.§ (1) bekezdése és a Ptk.339.§ (1) bekezdése alapján 8.500.000 forint és ebből 1.500.000 forintnak 2005. október 10-től, 1.500.000 forintnak 2005. november 4-től, 1 millió forintnak 2005. december 5-től, 2.625.000 forintnak 2006. január 2-től és 1.875.000 forintnak 2006. január 3-tól számított késedelmi kamata és a perköltség megfizetésére.

Előadta, hogy a kölcsön visszafizetésére vonatkozó megállapodás nyilvánvalóan a jóerkölcsbe ütközik. Az alperes eljárása kizárólag azt a célt szolgálta, hogy a felperes többi hitelezőjének rovására, azokat megelőzve, a saját hitelezői igényét kielégítse, a további hitelezői igények fedezetét elvonja és ezzel más hitelezőket megkárosítson. Ezt támasztja alá az a tény, hogy a kifizetésre már felszámolási helyzetben, a felszámolás kezdő időpontját megelőző napokban került sor.

A K. Kft. részére kifizetett összegek tekintetében álláspontja szerint az alperes a tőle elvárható fokozott gondosságot elmulasztotta, továbbá figyelmen kívül hagyta a társaság érdekeinek elsődlegességét, amikor fiktív számlák alapján kifizetést teljesített.

Az alperes a kereseti kérelem elutasítását kérte és a felperes perköltségben való marasztalását. Vitatta, hogy a kölcsön visszafizetésére irányuló megállapodás a jóerkölcsbe ütközne. Védekezése szerint mivel a visszafizetésre vonatkozó megállapodás megkötése a felszámolás kezdő időpontja előtt történt, ezért fogalmilag kizárt, hogy a felperes teljesítése bármely harmadik személy kielégítésének akadályozását szolgálta volna. Iratellenesnek állította a felperesnek azt a megállapítását, hogy a K. Kft. által kiállított számlák mögött ne lett volna tényleges gazdasági tartalom. Hivatkozott arra, hogy az adóhatóság nem valamennyi, hanem csak két darab számlát kifogásolt, melyek 4,5 millió forintról kerültek kiállításra, egyébként pedig a K. Kft. teljesítette a számlákban feltüntetett munkákat, és ezért a szokásos mértékű vállalkozói díjakat számlázta le a felperesnek.

Az elsőfokú bíróság a felperes keresetének helytadva kötelezte az alperest 3.000.000 forint és kamatai, valamint 8.500.000 forint és kamatai, továbbá 600.000 forint + ÁFA ügyvédi munkadíj felperes részére és 690.000 forint eljárási illeték állam részére történő megfizetésére.