A Fővárosi Törvényszék Mpk.75062/2021/6. számú határozata. [1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 39. §, 42. §, 2012. évi I. törvény (Mt.) 6. §, 233. §, 270. §, 272. §, 283. §, 289. §, 2013. évi V. törvény (Ptk.) 3:77. §, 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 81. §, 2017. évi CXVIII. törvény (Bnpt.) 1. §] Bíró: Guba Veronika Rita

Fővárosi Törvényszék Munkaügyi Kollégiuma

11.Mpk.75.062/2021/6.

A bíróság a dr. Gyurta Tibor Roland ügyvéd (jogi képviselő címe) által képviselt kérelmező neve (kérelmező címe.) kérelmezőnek - a kérelmezett neve kérelmezett címe.) kérelmezettel szemben tájékoztatási kötelezettség megsértése tárgyában indított nemperes eljárásban meghozta a következő

v é g z é s t :

A bíróság megállapítja, hogy a kérelmezett megsértette a tájékoztatási kötelezettségét.

Kötelezi a bíróság a kérelmezettet, hogy 15 napon belül fizessen meg a kérelmezőnek 11 113,- (tizenegyezer-száztizenhárom) forint, az ÁFA összegét is tartalmazó perköltséget.

Kötelezi a bíróság az alperest, hogy a Nemzeti Adó és Vámhivatal felhívására - az abban közölt módon és időben - fizessen meg 10 500,- (tízezerötszáz) forint eljárási illetéket az állam javára.

A végzés ellen a kézbesítéstől számított 5 napon belül van helye fellebbezésnek, melyet a Fővárosi Ítélőtáblának címezve a Fővárosi Törvényszék Munkaügyi Kollégiumánál lehet elektronikus úton előterjeszteni.

Indokolás

Tényállás

A bíróság a felek nyilatkozatai és a becsatolt okiratok alapján az alábbi tényállást állapította meg.

Kérelmező szakszervezet 2017. november 22. napján tartotta alakuló ülését, melyen megválasztásra került az alapszabály 4.2. pontja szerinti vezető tisztségviselők, közöttük alelnök, akit gazsági alelnökké.

Kérelmező 2019. év elejére a kérelmezettnél taggal és tisztségviselővel rendelkezett alelnök személyében, ezért 2019. január 9-ei keltezéssel bemutatkozó levelet küldött a kérelmezettnek személyes találkozót kérve, melyre kérelmezett nem válaszolt.

Kérelmező 2019. február 20. napján kelt levelével bejelentette, hogy a kérelmezettnél képviseletre jogosult szakszervezetnek minősül, egyben konzultációt is kért a munkaügyi kapcsolatokkal összefüggő kérdések egyeztetése érdekében, mely kérése ismételten válasz nélkül maradt.

Kérelmező 2019. november 6. napján újabb levélben megerősítette a képviseletre történő jogosultságát, mellyel egyidejűleg megnevezte védett tisztségviselőjét és a felsőbb szakszervezeti szervet, a kérelmezett azonban e levelére sem reagált.

2020. január 8. napján a kérelmező elnöke elektronikus levélben csalódását fejezte ki a kérelmezett teljes passzivitása miatt. A kérelmező utalt arra, hogy jó szándékukat fenntartva a levelet egyelőre nem hozza nyilvánosságra, a szakszervezet további negligálása azonban előbb-utóbb ilyen lépéshez is vezethet.

Kérelmezett válaszában elsődlegesen azt kifogásolta, hogy a kérelmező nem igazolta a képviseleti jogosultságát. Emellett megjegyezte, hogy "amennyiben lenne is az ...-nél jogosultságokkal rendelkező szakszervezet, úgy jelen pillanatban nem látnak olyan munkaügyi kapcsolatokkal, valamint munkaviszonnyal összefüggő gazdasági és szociális kérdést, amely tekintetében az Mt. értelmében a Munkáltatónak konzultálnia kellene bármilyen szakszervezettel."

Kérelmező ezt követően jogi képviselője útján fordult a kérelmezetthez, igazolva a védett tisztségviselő jogosultságát. A kérelmezett azonban e megkeresést ismételten válasz nélkül hagyta.

Mindezen előzményeket követően kérelmező 2020. november 20. napján az éves bérfejlesztéssel kapcsolatos konzultáció előkészítése érdekében adatigénylési kérelemmel fordult a kérelmezetthez, továbbá a bértárgyalás megkezdéséhez kérte a kérelmezettől időpont és helyszín megjelölését 2020. november 30. napjáig bezárólag.

Minthogy a kérelmezett továbbra sem reagált, kérelmező 2021. január 13. napján küldött e-mailjében már konkrétan megjelölte, hogy a 2021. évi bértárgyalásokat 2021. január 19. napján 14:00 órától szeretnék megkezdeni a kérelmezett székhelyét képező .... szám alatti címen. Ezzel egyidejűleg kérte, hogy a bértárgyalásokhoz szükséges adatokat 2022. január 22. napjáig bocsássa rendelkezésre.

Kérelmezett a kezdeményezésre nem válaszolt és a kért tájékoztatást sem küldte meg.

Kérelmező kérelme

Kérelmező 2021. január 26. napján előterjesztett kérelmében kérte, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy a kérelmezett megsértette a tájékoztatásra vonatkozó szabályt, amikor a 2021. január 22. napján 16:00 óráig kért tájékoztatásnak nem tett eleget. Kérelmének alátámasztásaként előadta, hogy a szakszervezet érdemi működéséhez elengedhetetlen, hogy tisztában legyen az adott munkáltatónál foglalkoztatott munkavállalók munkaviszonnyal összefüggő gazdasági és szociális helyzetével, hiszen csak ezen információk birtokában tud megfelelni funkciójának. Tény, hogy a jogszabály nem szab határidőt a munkáltató számára a tájékoztatáshoz fűződő kötelezettsége teljesítésére, azonban az elmúlt időszak történései alapján nyilvánvalóvá vált, hogy a munkáltató a tájékoztatást ésszerű időn belül nem fogja megadni, a munkavállalókat továbbra is bizonytalan helyzetben tartja.

A fentiek kapcsán hivatkozott arra, hogy Mt. 283. §-a alapján eltérést nem engedő Mt. 272. § (4) bekezdése alapján a munkáltató jogsértését már önmagában az megalapozza, hogy a szakszervezet kifejezett, írásbeli kérelme ellenére sem tett eleget a munkavállalók széles körét érintő, a bérek 2018-2020 évek közötti alakulásával kapcsolatos és a bértárgyalásokhoz szükséges tájékoztatási kötelezettségének.

Hangsúlyozta, hogy az adatigénylésnek lényeges célja, hogy az Mt. 233. § (1) bekezdése b) pontja alapján a szakszervezet érdemi információk alapján tudjon bértárgyalásokat folytatni. A tájékoztatási kötelezettség megsértése esetükben azt eredményezi, hogy a munkavállalók a bérek 2018-2020 évek alakulásának ismerete hiányában a munkabérük 2021. évi alakulásáról, mértékéről nemcsak, hogy átfogóan nem kapnak információt, de annak mértékére még csak észrevételezési, javaslattételi joguk sincs.

A kérelmezett képviseleti jogosultságát vitató nyilatkozatával összefüggésben állította, hogy alelnök elnökségi tag, mely minőségében az alapszabály alapján vezető tisztségviselőnek is minősül. Állításainak alátámasztására csatolta az alapszabályát és a vezető tisztségviselők megválasztásáról szóló jegyzőkönyvet. Ennek kapcsán a kérelmező hivatkozott arra, hogy a kérelmezett nem kérte a képviseleti jogosultságának igazolását, illetőleg amikor megküldte alelnök elfogadó nyilatkozatát, még csak nem is válaszolt.

A kért tájékoztatás terjedelmével és tartalmával összefüggésben állította, hogy az igényelt tájékoztatás terjedelme nem haladja meg egy HR osztálynál lévő bérrel kapcsolatos adatállomány mértékét, így az nem lépi túl az Mt. 6. §-a szerinti elvárhatósági mércét.