A Fővárosi Törvényszék Gf.75466/2014/5. számú határozata végrehajtás megszüntetése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 78. §, 81. §, 123. §, 221. §, 252. §, 253. §, 366. §, 369. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 207. §, 273. §, 293. §, 312. §, 318. §, 319. §, 320. §, 321. §, 355. §, 376. §, 1994. évi LIII. törvény (Vht.) 10. §, 13. §] Bírók: Dulai Erzsébet, Hímer Gabriella, Miklós János

F Ő V Á R O S I T Ö R V É N Y S Z É K

mint másodfokú bíróság

Budapest, Varsányi I. u. 40-44.

1535 Budapest, Pf. 887.

1.Gf.75.466/2014/5.

A Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság a dr. Havasi József ügyvéd (címe) által képviselt I. r. felperes neve (felperes címe) I.r. és II. r.felperes neve (címe) II.r. felperesnek, a Réti, Antall és Társai Ügyvédi Iroda (címe) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen végrehajtás megszüntetése iránt indított perében a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság 2014. március 26. napján kelt 17.P.III.22.788/2012/62. számú ítélete ellen a felperes által 63. és Gf.3. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta és kihirdette a következő

R É S Z Í T É L E T E T :

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének azon rendelkezéseit, amelyekkel a ... Végrehajtói Iroda által .... számon foganatosított végrehajtást megszüntette, illetve a felperesek 222.304,- CHF és járulékai megfizetésére, illetve az ÁSZF 16.2. pontja és a lízingszerződések 4.2.15.h) pontja érvénytelenségének megállapítására vonatkozó kereseti kérelmeit elutasította, helybenhagyja.

Ezt meghaladóan az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezi, és ebben a keretben az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasítja.

A bíróság megállapítja, hogy a felpereseknek 3.000.000,- (azaz: Hárommillió) forint, az alperesnek pedig 500.000,- (azaz: Ötszázezer) forint másodfokú perköltsége merült fel azzal, hogy a felperesek vonatkozásában megállapított másodfokú perköltség összegéből 2.500.000,- (azaz: Kétmillió-ötszázezer) forint a felperesek illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt fellebbezési illeték összege.

A részítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I N D O K O L Á S:

A II. rendű felperes az alperessel (korábbi nevén: B.... Zrt.) 2006. augusztus 24. napján ... azonosító számon ... ... és ... ... hivatkozási számokon), míg 2007. március 13. napján ... számon ... ... és ... ... hivatkozási számokon) nyílt végű ingatlan finanszírozási, pénzügyi lízingszerződést kötött, amelyeket a 2009. augusztus 7. napján kelt dr. G.J. közjegyző által készített, .... számú közjegyzői okirat értelmében 2009. január 19. napján az alábbiak szerint módosítottak.

E szerződésmódosítás I/a. része -amely a ... azonosító számú, ... ... és ... ... hivatkozási számú szerződésekre vonatkozik- szerint a 2006. augusztus 24. napján megkötött nyílt végű ingatlan finanszírozási, pénzügyi lízingszerződés szerinti lízingtárgyak, azaz a ... szám alatti, az ingatlan-nyilvántartásban ... helyrajzi szám alatt nyilvántartott 150 m2 -es, valamint .... szám alatti, az ingatlan-nyilvántartásban ... helyrajzi szám alatt nyilvántartott 122 m2-es lakások, valamint a ... szám alatti, az ingatlan-nyilvántartásban ... helyrajzi szám alatt nyilvántartott, és a ... szám alatti, az ingatlan-nyilvántartásban ... helyrajzi szám alatt nyilvántartott tárolók, továbbá a .... szám alatt található, együttesen 40/360-ad tulajdoni illetőséget megtestesítő, az ingatlan-nyilvántartásban ... helyrajzi számon nyilvántartott garázsok együttesen képeznek egy összetartozó lízingtárgyat, így az elszámolásnál nem választhatók el egymástól. A lízingbeadó a lízingtárgyakat 2006. augusztus 24. napján adásvételi szerződéssel megvásárolta kifejezetten abból a célból, hogy a lízingbevevő részére meghatározott időre használatba adja. Az ingatlanok vételára 1.109.128,- CHF + 20.821,92 CHF Áfa volt, amely összegbe beszámításra került a II.r. felperest terhelő önerő összege, azaz 291.978,08,- CHF + 20.821,92,- CHF Áfa, összesen 312.800,- CHF, erre tekintettel a finanszírozott összeg 887.490,25,- CHF, amelyhez 2008. április 2. napján 11.154,6,- CHF került pótlólag rátőkésítésre.

A felek a C. fejezetet -a szerződésük általános feltételei 1-14. pontjait- teljes egészében hatályon kívül helyezték, és helyette -többek között- az alábbiakat fogadták el: a lízing szerződés 2031. július 31. napjáig szól. A lízingbevevő által fizetendő lízingdíjat a szerződés mellékletét képező törlesztő táblázatok tartalmazzák. A havi lízingdíj CHF-ban fizetendő. Rögzítették továbbá a lízingdíj számításának alapját és módját, az ügyleti kamatot, a késedelmi kamatot, és a maradványértéket. E szerint a maradványérték a lízingszerződések futamidejének lejáratakor 88.749,- CHF.

A 4.2.3. pont értelmében 2009. január 2. napjára számítottan az ...... számú szerződés alapján az alperes lejárt követelése 71.911,33,- CHF + 2.114,33,- CHF késedelmi kamat. Ez utóbbi késedelmi kamat tekintetében -a szerződés általános szabályaitól eltérően- az alperes és a II.r. felperes akként állapodott meg, hogy a kamat a számla esedékességének napján mindenkor érvényes 1 hónapos CHF-LIBOR + 5% éves kamat alapján számítva változó mértékű, és a számított késedelmi kamatok a kamatperiódus kezdőnapján fennálló számlatartozáshoz hozzáadva a kamatos kamatszámítás elve alapján kerültek megállapításra. Ezen lejárt tartozás fennállását a lízingbevevő a szerződésmódosítás aláírásával kifejezetten elismerte és megfizetését a közjegyzői okiratba foglalt részletekben vállalta. A lejárt tartozásokra vonatkozóan a felek 2009. január 3. napjától a teljesítésig egy hónapos CHF-LIBOR + 5% mértékű késedelmi kamatban állapodnak meg akként, hogy a részletfizetés lízingbeadó számláján történő jóváírásának napján érvényes egy hónapos CHF-LIBOR kamatértéket veszik alapul.

A 4.2.4. pont értelmében -a 4.2.3. pontban foglalt lejárt tartozáson túl- 2009. január 2. napjára számítottan az alperes a II. rendű felperes terhére 972.745,73,- CHF tartozást tart nyilván, amely vonatkozásában a II.r. felperest 2009. december 31. napjáig fizetési moratórium illeti meg azzal, hogy az ezen időtartamban felmerülő kamatok tőkésednek. Erre tekintettel 2010. január 1. napjától a tőkésített kamat figyelembe vételével számított törlesztési terv alapján köteles a lízingbevevő teljesíteni.

A 4.2.15. pont alapján a lízingszerződés 3. számú melléklete a lízingbeadó Általános Szerződési Feltételek Pénzügyi Lakás- és Mikrovállalati Ingatlanlízing Szerződéshez megnevezésű üzletszabályzata (ÁSZF), amelynek rendelkezéseitől a felek az e pontban foglaltak szerint eltértek. Így az ASZF 16.1. pontja helyett a lízingszerződés-módosítás 4.2.15. h) pontja akként rendelkezett, hogy a lízingbevevő köteles az ÁSZF 15.1. pontja szerinti azonnali hatályú felmondás esetén a lízingbeadó számára kártérítést fizetni, melynek mértéke: a fennálló tőketartozás, valamint a maradványérték együttes összegének 104 %-a; a lízingbevevő ezen túlmenően köteles a lízingszerződés felmondása miatt a lízingbe adónál keletkező összes igazolt költséget, díjat és adót -beleértve a lízingbeadónál utólag felmerülő adókat is, mint például az előzetesen felszámított Áfa elvesztésének esetét, valamint a visszavétel, a biztonságba helyezés, az őrzés, a felértékelés és a hasznosítás költségeit, mellékköltségeivel együtt- megfizetni.