A Pécsi Ítélőtábla Bf.278/2011/4. számú határozata testi sértés bűntette tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 37. §, 99. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 348. §, 351. §, 371. §, 381. §] Bírók: Halász Etelka, Krémer László, Túri Tamás

A Pécsi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság

Bf.II.278/2011/4. szám

A Pécsi Ítélőtábla Pécsett, a 2012. évi január hó 20. napján megtartott nyilvános ülés alapján meghozta az alábbi

v é g z é s t :

A másodfokú bíróság a testi sértés bűntette és más bűncselekmény miatt a vádlottellen indult büntetőügyben a Baranya Megyei Bíróság 12.B.63/2011/20. számú ítéletét helybenhagyja.

A kiszabott szabadságvesztés tartamába beszámítja az elsőfokú bíróság ítéletének kihirdetésétől a mai napig előzetes fogvatartásban töltött időt is.

Kötelezi a vádlottat, hogy fizessen meg az államnak a másodfokú eljárásban felmerült 5.490 (ötezer-négyszázkilencven) forint bűnügyi költséget.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a vádlott és védője jelentett be fellebbezést a büntetés enyhítése érdekében.

A Pécsi Fellebbviteli Főügyészség átiratában az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyására tett indítványt.

A vádlott és védője a nyilvános ülésen fenntartották fellebbezésüket és a büntetés enyhítését kérték.

A másodfokú bíróság a jogorvoslattal megtámadott határozatot a Be.348.§ (1) bekezdése értelmében a megelőző bírósági eljárással együtt bírálta felül.

Ennek során az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást mentesnek találta a Be.351.§ (2) bekezdésében felsorolt megalapozatlansági hibáktól és hiányosságoktól, az teljes körűen felderített, hiánytalan, iratellenes megállapítást vagy téves ténybeli következtetést nem tartalmaz.

Az elsőfokú bíróság a perrendi szabályok maradéktalan betartásával a szükséges körben folytatta le a bizonyítási eljárást, melynek során feltárta és megvizsgálta a tényállás megfelelő felderítéséhez szükséges bizonyítékokat. Azok részletes és a logika szabályainak megfelelő értékelésével adott számot ténymegállapításairól.

A vádlott a bűncselekmény elkövetését a büntetőeljárás kezdeti szakaszától mindvégig beismerte, bűnösségét is elismerő vallomást terjesztett elő. Az elsőfokú bíróság által rögzített tényeket további bizonyítékok, így mindenekelőtt a helyszíni szemle adatai, a különböző szakértői vélemények, valamint a sértett előadása is alátámasztotta. A DNS vizsgálat alapján készített szakértői vélemény pedig természettudományos bizonyossággal igazolta a vádlott általi elkövetés tényét.

Azokban a kérdésekben, amelyekben a rendelkezésre álló bizonyítékok tartalma eltért egymástól, az elsőfokú bíróság a logika szabályainak megfelelő indokolással támasztotta alá megállapításait. Ilyen ellentmondás mutatkozott a vádlott és a sértett előadása között abban a tárgykörben, hogy a vádlott közösülési szándéka fennállt-e. Ebben a vonatkozásban az elsőfokú bíróság megalapozottan fogadta el a közösülés szándékának hiányát állító vádlotti védekezést. A sértetti vallomással ellentétben ugyancsak hiteles volt a vádlott előadása abban a körben is, hogy megérkezésekor a sértett még aludt, akit ő ébresztett fel.

A megalapozott tényállás - amelyet a jogorvoslati kérelmekben sem támadtak - a Be.351.§ (1) bekezdése alapján irányadó volt a fellebbezési eljárásban is.