A Kúria Pfv.21400/2019/7. számú precedensképes határozata biztosítási szolgáltatás tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 210. §, 536. §] Bírók: Magosi Szilvia, Parlagi Mátyás, Szabó Klára

A határozat elvi tartalma:

A biztosítási tevékenységet professzionális vállalkozásként folytató alperestől elvárható volt, hogy a biztosítási feltételeit egyértelműen úgy fogalmazza meg, hogy azok tartalma ne legyen kétséges. Az alperes által alkalmazott feltételek nem tartalmaztak értelmező rendelkezést az építmény ideiglenes jellege, a vállalkozás szezonális működése vonatkozásában. Egyértelmű megfogalmazás és tájékoztatás hiányában a felperes a biztosítás-közvetítővel egyezően áttette a később vitássá vált biztosítási feltételeket úgy, hogy tartós fennállása miatt, és csupán a téli időszakra történő kezdése okán a biztosítani kívánt építménye nem ideiglenes, a vállalkozása nem szezonális. Ahhoz, hogy a felperes okozza, vagy felismerhesse az alperes tévedését, tudnia kellett volna, hogy az mást értett ideiglenes, szezonális jellegen.

***********

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

végzése

Az ügy száma: Pfv.V.21.400/2019/7.

A tanács tagjai: dr. Szabó Klára a tanács elnöke, dr. Magosi Szilvia előadó bíró, dr. Parlagi Mátyás bíró

A felperes:

A felperes képviselője: Biczi és Turi Ügyvédi Iroda

Az alperes: alperes neve

Az alperes képviselője: Dr. Bereczky Ferenc Ügyvédi Iroda.; ügyintéző: dr. Bereczky Ferenc ügyvéd)

A per tárgya: biztosítási szolgáltatás

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes

A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma:

Fővárosi Törvényszék 2.Gf.75.934/2018/6-II.

Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma:

Pesti Központi Kerületi Bíróság 34.G.303.733/2015/73.

Rendelkező rész

- A Kúria a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezi, és a másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja.

- A felperes felülvizsgálati eljárási költségét 100.000 forintban, az alperesét 127.000 forintban állapítja meg. A feljegyzett felülvizsgálati eljárási illeték 562.625 forint.

A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A perben nem álló Cs. S. és Cs. S-né 2000 óta működtetett ajándékboltot és büfét a helyi "Nagyparkolóban", a 85/2 helyrajzi számú ingatlanon. A felépítményt maguk létesítették, a területre az önkormányzattal minden évben közterület-használati szerződést kötöttek. Az üzlet március közepétől október végéig tartott nyitva, az ezen kívüli időszakban lezárták, áramtalanították. Az alperesi biztosítónál tűzkárra is kiterjedő vállalkozói vagyonbiztosításuk volt. A felépítmény 2004. december 17-én leégett. Az alperestől biztosítási szolgáltatásként kapott összegből 2005-ben ugyanazon a helyen egy kb. 75 m² alapterületű újabb építményt építettek fel, amelyre Bencsik Imre egyéni vállalkozó biztosítás-közvetítőn keresztül újra vagyonbiztosítási szerződést kötöttek az alperessel. A biztosítás-közvetítő a helyszínen megtekintette az építményt.

[2] Cs. S. és Cs. S-né 2011. április 11-én megalapították a felperesi gazdasági társaságot. A felperes mint szerződő fél és biztosított képviseletében eljárva Cs. S-né 2011. május 11-én vállalkozói vagyonbiztosítási szerződés megkötésére tett ajánlatot az alperes erre a célra rendszeresített nyomtatványán. Az ajánlattétel során az alperes képviseletében B. I. biztosítás-közvetítő járt el, a nyomtatványt ő töltötte ki a Cs. S-né által közölt adatok szerint. A felperes a biztosítási ajánlaton a vagyoncsoportokra vonatkozó módosító tényezőket akként tüntette fel, hogy a felépítmény nem pavilon, a vállalkozás nem szezonális. Az alperes a 2011. május 20-án kelt levelével értesítette a felperest, hogy az ajánlat alapján a biztosítási szerződés érvényesen létrejött, és megküldte a biztosítási kötvényt.

[3] A felek között a vállalkozói vagyonbiztosítás más fedezetek mellett tűz- és elemi károk biztosítására jött létre. A felperes saját tulajdonú építményt és saját, valamint idegen tulajdonú ipari és kereskedelmi üzemi berendezéseket, készleteket biztosított. A szerződés részét képezték a Vállalkozások Vagyonbiztosítási Feltételei (VVF). A VVF 1. fejezet I. A) 1. pontja szerint a VVF feltételek alkalmazásában épületnek minősül minden olyan építmény, amely a talajhoz szilárdan kötődik, emberek számára lehetővé teszi a belépést és a huzamosabb benntartózkodást, bizonyos időtállósággal rendelkezik és térbeli elhatárolással védelmet nyújt a küldő behatásokkal szemben. Nem biztosítottak az alább felsorolt építmények és az azokban elhelyezett vagyontárgyak: nád- és zsuppfedeles, valamint fazsindelyes épületek; felvonulási épületek vagy más ideiglenes jelleggel készült építmények; pavilonok (pavilon: közterületen, önmagában álló, 25 m²-nél kisebb, földszintes, bármilyen építőanyagból készült építmény); garázssorok (garázssor: lakóépületektől különálló, gépkocsik tárolására létesített építmény); az épületfunkciónak megfelelő, de mozgatható vagy rendeltetésszerűen szét- és összeszerelhető szerkezetek, mint pl. lakókocsik, konténerek, sátrak, fólia- és ponyvacsarnokok, műszaki textíliákból készült lefedőszerkezetek.

[4] A felépítményben 2013. február 18-án tűz ütött ki és teljesen leégett, a benne lévő ingóságok megsemmisültek. A rendőrség csalás vétségének kísérlete miatt nyomozást folytatott. Az ügyészség a bűnügyben a Cs. S. gyanúsított elleni nyomozást megszüntette, mivel a nyomozás adatai alapján nem volt megállapítható a részéről bűncselekmény elkövetése. Az ügyben érkezett panaszt a főügyészség mint alaptalant elutasította.

[5] A felperes tűzeset kapcsán előterjesztett követelését az alperes arra hivatkozással utasította el, hogy egyrészt a biztosított épület szilárd alapok nélküli, talajhoz nem kapcsolódó építmény volt, így ideiglenes építményként nem biztosítható; másrészt a rendelkezésre álló bizonyítékok arra engednek következtetni, hogy a bekövetkezett károsodás szándékos tűzgyújtás eredménye.