A Kúria Pfv.21493/2013/4. számú precedensképes határozata személyhez fűződő jog megsértése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 275. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 75. §, 78. §] Bírók: Kovács Zsuzsanna, Mészáros Mátyás, Pataki Árpád

A határozat elvi tartalma:

Büntetőeljárás kezdeményezése önmagában nem sérti a feljelentett személy személyiségi jogait még akkor sem, ha az eljárás nem vezet elmarasztalásra. A feljelentés akkor sért személyhez fűződő jogot, ha a feljelentő a jogait visszaélésszerűen gyakorolja, tudatosan valótlant állít, vagy kifejezésmódjában indokolatlanul bántó kifejezéseket használ. 1959. IV. Tv. 75. § (1), 1959. IV. Tv. 76. § 1959. IV. Tv. 78. § (1)

***********

Pfv.IV.21.493/2013/4.szám

A Kúria a dr. Lendvai Anita ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Szmulai István ügyvéd által képviselt alperes ellen személyhez fűződő jog megsértésének megállapítása és jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt a Székesfehérvári Törvényszék előtt 27.P.20.201/2011. számon megindult és a Fővárosi Ítélőtábla 17.Pf.20.545/2013/4. számú jogerős ítéletével befejezett perében a felperes által 52. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 30.000 (harmincezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

A le nem rótt 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket a felperes köteles az államnak, külön felhívásra megfizetni.

Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A jogerős ítélet által megállapított tényállás szerint a peres felek szomszédok. A felperes és az alperes szülei több mint egy évtizede haragos, peres viszonyban állnak egymással. A felperes építésrendészeti eljárást kezdeményezett az alperes ingatlanával kapcsolatban, melynek során az eljáró hatóság szakértői véleményt szerzett be. Ennek kapcsán 2009. május 13-án a felperesi ingatlanban szakértői szemle zajlott, amelyen jelen volt az alperes, és észlelte, hogy a felperes pincéjében több fahordó és műanyag tartály van. A hatósági eljárásban készült szakértői vélemény részét képezte egy szennyvízvizsgálati jegyzőkönyv, amelyet az alperes a munkahelye laboratóriumában dolgozóknak bemutatott (..) és azt a tájékoztatást kapta munkatársaitól, hogy a felperesi ingatlan pincéjéből mintaként vett szennyvízben erjedés tapasztalható. Az alperes ebből arra következtetett, hogy a felperes illegálisan szeszes italt állít elő. Az alperes úgy vélte, hogy amennyiben kiderül, hogy a felperes illegális tevékenységet folytat, az véget vet a két család viszályának. Az alperes középiskolai osztálytársához, ..hoz fordult, aki a ..nak munkatársa volt. Tájékoztatta őt a felperes ingatlanában tartott helyszíni szemlén tapasztaltakról, a vízvizsgálat eredményéről és közölte, hogy gyanúja szerint a felperes illegálisan szeszes italt, pirospaprikát és hústerméket állít elő nagy mennyiségben és azokat árusítja. A beszélgetés során megemlítette azt is, hogy minél előbbi ellenőrzés szükséges annak megakadályozására, hogy a termékeket a felperes rövid időn belül elszállíthassa. .. tájékoztatta az alperest arról, hogy az általa képviselt hivatal nem jogosult az ügyben eljárni, de telefonon közölte az információkat a ..val, amely értesítette a ..t. Ennek vezetője azonnali jövedéki ellenőrzést rendelt el a felperes ingatlanán, amelyet a hivatal nyomozói 2009. június 10-én 15 órától 21 óráig foganatosítottak. A vizsgálat során a pénzügyőrök átvizsgálták a felperes pincéjét, a bortároló edényekből mintát vettek, az edényeket lepecsételték, valamint átvizsgálták a felperes kertjét cukorcefre tárolására alkalmas edényeket keresve. A pincében talált pálinkát a pénzügyőrök el kívánták szállítani. A felperes a vizsgálat tényén felháborodott, magát felidegesítette, vérnyomása megemelkedett. A pálinka elszállítására végül is nem került sor, mert a szükséges iratokat a felperes lánya a pénzügyőröknek bemutatta.

A .. a 2009. augusztus 18-án kelt 6957-8/2009. számú határozatával a jövedéki eljárást megszüntette. A határozat indokolása kifejtette: a felperes a nála található bor és pálinka eredetét igazolta, rendelkezett a bor előállításához szükséges szőlőterülettel és a bor valóban szőlőből készült. A felperes évek óta keringési betegségben szenved, vérnyomása és szívműködése gyógyszerekkel, illetve beültetett pacemakerrel karbantartott. Miután a bejelentő személyéről a .. szervei nem adtak a felperesnek tájékoztatást, ő ismeretlen tettes ellen tett feljelentést a ..i Nyomozó Ügyészségen. A Nyomozó Ügyészség Nyom.83/2010/6. számú határozatában megállapította, hogy az alperes tette a bejelentést, amelyben a felperest jövedéki bűncselekmény elkövetésével vádolta. A határozat rögzítette: az alperessel szemben a hamis vád bűntettének elkövetése megállapítható, a vádemelést azonban egy évi időtartamra elhalasztotta. Az eljárás lefolytatására ezt követően nem került sor.