BH 2007.9.301 I. A repülőgéppel végzett vegyszeres permetezéssel okozott kárért a megrendelő nem csupán az őt terhelő felügyelet és ellenőrzés elmulasztása miatt felel, hanem vétkességétől függetlenül is, mert a vegyszer kijuttatása tekintetében a veszélyes tevékenység folytatójának minősül [Ptk. 339. § (1) bek., 345. § (1) bek.].

II. A bizonyítás eredményének mérlegelése, az ellentétes tartalmú szakvélemények összevetése során a szakértői testületi felülvéleménynek sincsen meghatározó bizonyító ereje, de a bíróság köteles az ellentétes szakvéleményekről kialakított álláspontját megindokolni [Pp. 206. § (1) bek., 221. § (1) bek.].

A jogerős ítéletben megállapított tényállás szerint a felperes a székhelyén lévő ingatlanon üvegházakban dísznövénykultúrákat termesztett, így 2000. évben 900 m2-en Agapanthust (szerelemvirágot), 8000 m2-en Strelitziat (papagájvirágot), valamint 1500 m2-en Alstromeliat (inkaliliomot). A felperes kertészeti telepén Magyarországon ritkaságszámba menő felszereltséggel, korszerű megoldásokkal folyik a virágtermesztés, különösen kedvező adottság, hogy a fűtési hőmennyiséget termálhő felhasználásával nyerik. Az alkalmazott termesztési kultúra, a technikai, műszaki adottságok a hazai növényházi dísznövénytermesztés élvonalába tartoznak. A felperes kertészeti telepének szomszédságában található az alperes tulajdonában álló búzatábla. Az alperes a terület használatára, hasznosítására haszonbérleti szerződést kötött az Á. 99 Kft.-vel, valamint 2000. január 15-én búzatermeltetési szerződést is kötöttek. Az alperes vállalta, hogy ellátja a szántóföldi növényvédelmi munkálatokat is.

Az alperes 2000. február 15-én vállalkozási keretszerződést kötött az I. r. beavatkozóval, aki a szerződésben azt vállalta, hogy eseti, konkrét megrendelések alapján repülőgépes vegyszeres gyomirtó tevékenységet lát el. Az I. r. beavatkozó 2000. április 18-án a délelőtti órákban az alperes által kijelölt I/7. és I/8. jelű búzatáblákat permetezte az alperes növényvédelmi szakmérnökének irányítása mellett. A szomszédos ingatlanok tulajdonosait, használóit, - így a felperest - az alperes a vegyszeres permetezésről előzetesen nem értesítette. Az I. r. beavatkozó a tevékenység ellátása során nem tartotta be az időjárási körülmények miatt szükségessé váló biztonsági előírásokat, így többek között nem biztosította a 2000 méteres biztonsági sávot. Az alperes az I. r. beavatkozó permetezését a helyszínen semmilyen formában nem ellenőrizte. Növényvédelmi szakmérnöke úgy igazolta a repülési naplót, hogy abban nem tüntették fel időrendi sorrendben a vegyszerrel kezelt földterületeket. A permetlé készítése során szakmai hibát vétettek, 5 féle növényvédő szert használtak fel, amely elősegítette az elsodródást. Olyan gombaölő szert is használtak, amelynek légi kijuttatása nem volt engedélyezve, az egyik anyag dózisa a megengedett mértéket is meghaladta. A repülési naplóban a szélirányra és erősségre vonatkozóan rögzített adatok nem egyeznek meg a hivatalos meteorológiai szolgálat által regisztrált értékekkel. A légipermetezés során növény­védő­szer-elsodródás következett be. A permetezett búzatáblához képest északi irányban 300-720 méter szélességű sávban - ahol a felperes üvegházai helyezkednek el - direkt vagy elsodródásos vegyszerhatás érvényesült. A növényvédő szer a felperes üvegházaiba az automata rendszerű, félig nyitott szellőző-nyílásokon keresztül bejutott. A felperes szomszédjánál, a tőle mintegy 200 méterre található A. Kft. almáskertjében is növényvédőszertől eredő károsodás következett be. A felperes a károsodás tényét az alperesnek bejelentette. A helyszínen a Megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás 2000. május 19-én tartott helyszíni szemlét, amelyet 2000. május 30-án megismételtek. A hatóság szakembere megállapította a határszemle alapján, hogy a károsodás jelei, a normálistól eltérő tünetek az almáskert teljes területén ész­lelhetőek, és a környező dísz- és egyéb fákon is jól lát­ha­tóak. K. Cs. gyombiológus a 2000. május 26-ai határszemle alapján azt állapította meg, hogy a felperes virágait, valamint a szomszédos almaültetvényt ért károsodásnál tünetazonosság áll fenn, a búza gyomirtásakor történt hermicid-elsodródás okozta az elváltozásokat a vizsgált területeken. Amennyiben a vegyszeres permetezés miatt kár nem érte volna a felperes telepét, úgy a kiváló vitalitású növényállomány jelentős árbevételt eredményezett volna. A felperes 2000. gazdasági évi dísznövény termesztésének számított árbevétele - a várható hozam - 231 705 900 Ft, ezzel szemben a tényleges értékesítésből eredő árbevétel, a nagymértékű virágkiesés miatt, csak 29 871 000 Ft-ot tett ki.

A felperes többször módosított keresetében az alperest kérte kötelezni 449 949 122 Ft-ban megjelölt kára, valamint ez összegből 127 710 920 Ft után 2000. augusztus 18-ától december 31-éig évi 12 %, míg 2001. január 1. napjától a kifizetésig a mindenkori éves költségvetési törvényben írt mértékű késedelmi kamata, továbbá 322 238 202 Ft után 2001. július 1. napjától a kifizetésig a mindenkori évi költségvetési törvényben írt mértékű késedelmi kamata és perköltség megfizetésére. Keresetét azzal indokolta, hogy az alperes megrendelése alapján az I. r. alperes beavatkozó légi vegyszeres gyomirtást végzett, amelynél nem tartották be az előírásokat, a vegyszer elsodródott a dísznövénykertészetébe, mely az állomány jelentős károsodását okozta. Az alperes a Ptk. 345. § (1) bekezdése, valamint a Ptk. 315. §-a alapján felelősséggel tartozik közreműködője tevékenységéért és a veszélyes üzem működésével okozott kár megtérítésére köteles. A kár a várt, de nem realizált elmaradt bevételből adódik, melynek összegét és a kárszámítás időtartamát K. T. igazságügyi szakértő véleménye alapján határozta meg.

Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Azzal védekezett, hogy a légi vegyszeres permetezést nem ő végezte, hanem az I. r. beavatkozó, ezért a veszélyes üzem működéséből eredő károkért felelőssége nem áll fenn. Vitatta, hogy az I. r. beavatkozó által végzett növényvédelmi tevékenység során vegyszerelsodródás következett volna be, ha ilyen mégis történt, az - álláspontja szerint - semmilyen kárt nem okozhatott a felperes virágkertészetében. A határszemlék során rögzített nyomok nem igazolják a vegyszerelsodródást, az üvegházak körüli növényzeten permetlé okozta károsodási nyomok nem voltak láthatóak. A virágokon jelentkező tünetek véleménye szerint a magas talajvízszint és a gyors szikkasztás következményei voltak. A kár összege tekintetében arra hivatkozott, hogy a felperes mérlegadatai nem támasztják alá a virágkertészeti szakmában irreális mértékű nyereség képződését.

Az I-II. r. beavatkozók szintén a kereset elutasítását kérték. A II. r. beavatkozó az alperes jogi álláspontjához csatlakozott és vitatta a kárszakértő megállapításait.

Az elsőfokú bíróság a 2002. június 25-én hozott ítéletében az alperest a felperes módosított keresete szerint marasztalta kártérítés megfizetésében. Az ítéletet a másodfokú bíróság a 2003. június 7-én kelt Gf. III. 30.2086/2003/6. számú végzésével hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította. Az alperes másodfokú eljárási költségét 1 750 000 Ft-ban a felperesét és a II. r. alperes beavatkozóét egyaránt 1 000 000 Ft-ban állapította meg.