A Legfelsőbb Bíróság Pfv.22014/2010/5. számú határozata sajtó-helyreigazítás tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 79. §] Bírók: Böszörményiné dr. Kovács Katalin, Kovács Zsuzsanna, Mészáros Mátyás

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék P.23120/2009/8., Fővárosi Ítélőtábla Pf.20135/2010/10., *Kúria Pfv.22014/2010/5.* (BH+ 2011.11.478)

***********

Pfv.IV.22.014/2010/5.szám

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Molnár Attila ügyvéd által képviselt Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete (7100 Szekszárd, Tanya u. 4.) I. rendű és II. rendű felpereseknek a dr. Németh L. Zsolt ügyvéd által képviselt alperes ellen sajtó-helyreigazítás iránt a Fővárosi Bíróság előtt 26.P.23.120/2009. számon megindított és a Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.135/2010/10. számú jogerős ítéletével befejezett perében a felperesek által 13. sorszám alatt előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

Kötelezi a II. r. felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 36.000 (harminchatezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

Ez ellen az ítélet ellen jogorvoslatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperesek kereseti kérelmükben sajtó-helyreigazítás közzétételére kérték kötelezni az alperest az általa szerkesztett .. című lap ..-én megjelent "..", valamint a ..-én megjelent " .. " című cikkekben közzétettek miatt. A ..-i cikkben a következő közléseket sérelmezték: "Butácska szegény, szánnivalóan igen ostobácska, aki nyilván csak gyorstalpaló alezredes képzőt végzett, vagy pedig nem mond igazat", ".. persze nyilván még nem rúgott ajtót fegyveres bűnözőre, viszont többször is halált megvető bátorsággal postázhatott néhány közlekedési bírságot, ami szintén nem kevés!" Ezen közlésekkel szemben annak közzétételére kérték kötelezni az alperest, hogy .. három diplomával is rendelkezik, melyek közül a harmadik diplomáját a Rendőrtiszti Főiskola két éves, másoddiplomás képzésén "bűnügyi tiszt" szakon végezte, továbbá a végzettség megszerzése után .. 1993-tól 2005. október 1-jéig dolgozott bűnügyi területen, amelynek során több kiemelt, országos érdeklődést kiváltó bűnügyben járt el. A ..-i írásban azon közlés miatt kértek helyreigazítást a felperesek, miszerint: az I.r. felperes "nem vesz részt a Rendőrségi Érdekegyeztető Tanács (RÉT) működésében sem", "semmilyen szervezett formában nem képviselik a vezetéssel szemben a tagságot, mely - saját kimutatásuk szerint - a rendőri állomány tizedét jelenti". Továbbá azt is sérelmezték: "korábbi munkatársai szerint a főtitkár a rendszerváltás előtt, a III/III-as főcsoport főnökségen belül, állambiztonsági ügyek vizsgálatában működött közre". E közlésekkel kapcsolatban annak közzétételét kérték, hogy az I.r. felperes tagságának képviselete nem csupán a RÉT működésében való részvételben merül ki, hanem tagjainak a különböző hatóságok, bíróságok, valamint a munkáltató előtt folyó jogi képviseletet igénylő eljárásaiban történő részvétellel, képviselettel. A RÉT-ben az I. r. felperest sem a munkáltató, sem társszakszervezetek nem tekintik teljes jogú szavazati joggal rendelkező félnek. .. pedig a Belügyminisztérium III-as főcsoport főnökség munkájában semmilyen minőségben nem vett részt.

Az elsőfokú bíróság ítéletével arra kötelezte az alperest, hogy 8 napon belül a .. napi számában a 4. oldalon megjelent ".." című cikkben alkalmazott betűmérettel, a lap 4. oldalán jelentesse meg az alábbi közleményt: Helyreigazítás: "Valótlanul híreszteltük, hogy .. a Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezet főtitkára, a rendszerváltás előtt a III/III-as főcsoport főnökségen belül állambiztonsági ügyek vizsgálatában működött közre. Ezzel szemben a valóság az, hogy .. a főcsoport főnökség munkájában semmilyen minőségben nem vett részt.".

Kötelezte a II.r. felperest, hogy külön felhívásra fizessen meg az államnak 10.500 forint le nem rótt kereseti illetéket, kötelezte a ..-t, hogy külön felhívásra fizessen meg az államnak 5.250 forint le nem rótt kereseti illetéket, míg a fennmaradó 5.250 forint kereseti illetékről úgy rendelkezett, hogy azt az állam viseli. Az I. és II.r. felperesek keresetét ezt meghaladóan elutasította.

A ..-én megjelent cikkben közöltekkel kapcsolatban kifejtette, hogy a II.r. felperesről publicisztikába ágyazott karakteres véleményt, kritikát fogalmaznak meg, de nem lépik túl a véleménynyilvánítás közszereplőkkel szembeni határát. Az iskolai végzettséggel kapcsolatban arra utalt az írás, hogy a II.r. felperes a rendfokozat eléréséhez szükséges végzettséget másoknál rövidebb idő alatt érte el. Míg a másik közlés lényegi tartalma, hogy a II.r. felperes nem látványos rendőri akciók részeseként ismert, hanem hétköznapi rendőri tevékenységet végzett.

A ..-i írás vonatkozásában azt állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a tagság képviseletével kapcsolatos közlés valós állítás, ugyanis ha az I.r. felperes egy érdekegyeztető fórumon tényleges tevékenységet nem fejt ki, közölhető olyan következtetés, hogy a tagságot a vezetéssel szemben nem képviselik.

Ugyanakkor a II.r. felperes III/III-as főcsoport főnökségnél végzett tevékenységével kapcsolatban olyan híresztelésről van szó, amelynek valóságát nem bizonyította az alperes, ezért ebben a körben helyreigazításra kötelezte az alperest.

A felperesek fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintette, fellebbezett részét helybenhagyta azzal, hogy az alperes által szerkesztett lapot kiadó ..-t 5.300 forint le nem rótt kereseti illeték megfizetésére kötelezte, míg az ezt meghaladó kereseti illetékről úgy rendelkezett, hogy azt az állam viseli. Kötelezte az I-II. r. felpereseket, hogy 15 napon belül fizessenek meg az alperesnek személyenként 10.000 - 10.000 forint + áfa fellebbezési költséget. Kötelezte a II.r. felperest, hogy a Magyar Államnak külön felhívásra fizessen meg 24.000 forint fellebbezési illetéket.

A másodfokú bíróság egyetértett az elsőfokú bíróság jogi álláspontjával, miszerint a II. r. felperesről közöltek véleménynyilvánítást tartalmaznak, amely helyreigazítás tárgyát nem képezheti. Mindemellett a jogerős ítélet rámutatott, hogy - sajtó-helyreigazítási eljárásról lévén szó - a II.r. felperes közszereplői minőségének nem volt jelentősége.

Az I.r. felperesre vonatkozó közlés valóságtartalma nem volt vitatható, figyelemmel az I.r. felperes elismerésére. Mivel maga is úgy nyilatkozott, hogy sem a munkáltató, sem a társszakszervezetek nem tekintik teljes jogú szavazati joggal rendelkező félnek, ezért az a megfogalmazás, hogy semmilyen szervezett formában nem képviseli a tagságot a vezetéssel szemben, nem volt minden alapot nélkülöző megállapítás, nem volt valótlan, így sajtó-helyreigazítás alapjául nem szolgálhat.