A Legfelsőbb Bíróság Pfv.21041/2010/8. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 206. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 310. §, 339. §, 340. §, 360. §] Bírók: Bartal Géza, Farkas Attila, Fehér Ferenc

Kapcsolódó határozatok:

Pécsi Törvényszék G.20711/2006/198., Pécsi Ítélőtábla Gf.30231/2009/9., *Kúria Pfv.21041/2010/8.*

***********

Pfv.VII.21.041/2010/8.

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Halmos Péter ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Farkas Sándor ügyvéd által képviselt I.r., és a dr. Hubai Gábor ügyvéd által képviselt II.r. alperes ellen kártérítés megfizetése iránt a Baranya Megyei Bíróságon 9.G.20.711/2006. számon indult, és a Pécsi Ítélőtábla Gf.IV.30.231/2009/9. számú ítéletével befejezett perében az I.r. alperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelemmel nem támadott részében nem érinti, egyebekben hatályában fenntartja.

Kötelezi az I.r. alperest, hogy fizessen meg 15 nap alatt a felperes részére 1.000.000 forint (Egymillió) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

I n d o k o l á s :

A felperes és az I.r. alperes között 1996. november 7-én vállalkozási szerződés jött létre, amelynek alapján az I.r. alperes 256.250.000 forint vállalkozói díj ellenében kötelezettséget vállalt a ... építéskivitelezési munkálatainak a II.r. alperes által készített tervek alapján történő elvégzésére. A vállalt munkafeladatot az I.r. alperes elvégezte, 1997. szeptember 30. és október 31. között az átadás-átvételre is sor került.

2005. november 26-án az ... álmennyezete mintegy 40 m2 felületen leszakadt.

A felperes módosított keresetében 87.459.921 forint kártérítés és járulékai megfizetésére kérte az alpereseket egyetemlegesen kötelezni. Arra hivatkozott, hogy az ...épületben bekövetkezett kárt a tervező II.r. alperes nem kellően gondos eljárása, és a kivitelező I.r. alperes szakszerűtlen munkavégzése idézte elő. A hiba kijavításának, a kár megszűntetésének költsége előadása szerint összesen 81.926.197 forintot tett ki. Emellett - érveléséből kitűnően - az ... a károsodást követően a kijavítás időszakában nem tudta üzemeltetni, ebből eredően pedig 5.533.524 forint elmaradt haszonként jelentkező kára is keletkezett.

Az alperesek érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult.

Az elsőfokú bíróság ítéletében az I.r. alperest 45.571.523 forint és járulékai, a II.r. alperest pedig 22.785.761 forint és járulékai megfizetésére kötelezte, ezt meghaladóan a keresetet elutasította. A másodfokú bíróság az elsőfokú ítélet fellebbezett részét részben megváltoztatta, az I.r. alperest terhelő tőkemarasztalás összegét 58.306.618 forintra felemelte, a II.r. alperessel szembeni keresetet pedig teljes egészében elutasította.

A jogerős ítélet indokolása szerint a beszerzett szakértői vélemények alapján egyértelműen megállapítható volt, hogy a bekövetkezett kárt a tetőszerkezet párazáró rétegének szakszerűtlen elhelyezése (a fólia folytonossági, illesztési hiányai), vagyis kivitelezési hiba idézte elő. A tervező II.r. alperes tehát a kárért nem felelős.

Az I.r. alperes munkatársának, Z. I.-nak a tanúvallomása, a káreseménnyel összefüggésben indult büntetőeljárás során szakértőként eljárt R. P. nyilatkozata, valamint a perben kirendelt igazságügyi szakértők szakvéleményei alapján megállapította a másodfokú bíróság azt is, hogy a felperes a hibát a szerződés teljesítésekor, illetve az azt követő időszakban az álmennyezet leszakadásáig nem ismerhette fel, és kármegelőzési, illetve kárenyhítési kötelezettségét sem szegte meg. Mindezekre figyelemmel az I.r. alperes a jogerős ítélet szerint a felperes teljes kárát köteles megtéríteni.

A kártérítés megfizetése a Ptk. 360. § (1) bekezdéséből következően a kár bekövetkeztével válik esedékessé. Az álmennyezet leszakadása 2005. november 26-án következett be, ezért a felperes az ebből eredő kára megtérítését ettől az időponttól számított öt éven belül igényelhette. A tetőszerkezet faanyagának károsodása pedig az I.r. alperes teljesítésének időpontjától kezdődően folyamatosan ment végbe. E károsodását azonban a felperes csak az álmennyezet és a hozzá kapcsolódó részek leszakadásakor ismerhette fel, ezért az ezzel összefüggő kártérítési követelés elévülése a Ptk. 326. § (2) bekezdése értelmében 2005. november 26. napjáig nyugodott. Ez azt jelenti, hogy a felperes ez utóbbi igényét ettől számítottan egy éven belül érvényesíthette. Az elmaradt haszonból álló kár bekövetkezésének időpontja pedig az az időpont, amikor a felperes az adott árbevételtől elesett, vagyis részben 2006. augusztus 12-e, részben pedig 2007. augusztus 31-e. A felperes a másodfokú bíróság okfejtése szerint a keresetét mindegyik tétel esetében az arra nyitva álló határidőn belül terjesztette elő, a követelés elévülése tehát nem következett be.

A felperes a beszerzett szakértői véleményekből kitűnően nem tarthat igényt a végleges kijavítási terv elkészítésének 2.800.000 forintot kitevő költségére, ugyanakkor indokoltan követelte az álmennyezet kialakításának és az átmeneti megerősítés költségeinek megtérítését is. Azt pedig alaptalanul sérelmezte az I.r. alperes, hogy a felperes a javítási munkát miért nem végeztette el korábban. Az elvégzendő munka elkészítésének időigényére, annak a volumenére és pénzügyi vonzatára is figyelemmel ugyanis azt a tényt, hogy a végleges javítás korábban nem valósult meg, a felperes terhére nem lehetett értékelni.

Mindezekre figyelemmel a felperest a kijavítás költségeként 76.209.175 forint illeti meg. E tőkeösszeg után a felperes igényt tarthat a vissza nem igényelhető ÁFA összegének megtérítésére is. Kártérítés címén ugyanis a károkozó körülmény folytán a károsult vagyonában beállott értékcsökkenést, és azt az elmaradt vagyoni előnyt, továbbá azt a kárpótlást és költséget kell megtéríteni, amely a károsultat ért vagyoni és nem vagyoni hátrány csökkentéséhez kiküszöböléséhez szükséges. E költségeknek az az ÁFA összeg is része, amelyet a felperessel szerződő vállalkozók az általuk kiállított számlákban reá áthárítottak. A javítás reális költségét az eljárt igazságügyi szakértők megállapították, a felperest megillető indokolt költségnek a javítási díjak ÁFA tartalma is részét képezi. Így a felperes az ÁFA vissza nem igényelhető részének megtérítését is megalapozottan követelte. Mindezeken túl az igazságügyi könyvszakértő szakvéleménye alapján a felperes összesen 5.168.544 forint elmaradt haszon megtérítésére is igényt tarthat. Miután azonban a felperes a keresetét részben elutasító elsőfokú ítéletet csupán annyiban támadta meg fellebbezéssel, hogy az I.r. alperest terhelő marasztalás tőkeösszegének felemelését 58.306.618 forint erejéig kérte, az I.r. alperest a másodfokú bíróság is csupán ezen összeg megfizetésére kötelezhette.

A jogerős ítélet ellen - annak hatályon kívül helyezése, az elsőfokú ítélet részbeni megváltoztatása, és elsődlegesen a vele szembeni kereset teljes elutasítása, másodlagosan pedig az őt terhelő marasztalás összegének 9.840.786 forintra történő leszállítása iránt - az I.r. alperes élt felülvizsgálati kérelemmel.