A Szegedi Ítélőtábla Pf.20276/2007/7. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 112. §, 200. §, 201. §, 207. §] Bírók: Rakita Zsuzsanna, Sághy László, Zanóczné dr. Ocskó Erzsébet

Kapcsolódó határozatok:

Gyulai Törvényszék P.20264/2006/15., *Szegedi Ítélőtábla Pf.20276/2007/7.*

***********

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA

Pf.II.20.276/2007/7.szám

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N !

A Szegedi Ítélőtábla Dr. Zlehovszky Ilona ügyvéd által képviselt kiskorú I.rendű felperes neve (címe) szám alatti lakos I.r. és kiskorú II.rendű felperes neve ugyanottani lakos II.r. felpereseknek - Dr. Dévényi Géza ügyvéd által képviselt Id. I.rendű alperes neve (címe) szám alatti lakos I.r. és Id. II.rendű alperes neve ugyanottani lakos II.r. alperesek ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében a Békés Megyei Bíróság 2007. május 16. napján kelt 12.P.20.264/2006/15. számú ítélete ellen az I.r. és II.r. felperesek 17. sorszám alatt benyújtott fellebbezése folytán lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta az alábbi

Í T É L E T E T :

Az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja azzal, hogy a perköltséget első- és másodfokú költségnek tekinti.

Kötelezi a felpereseket, hogy fizessenek meg az államnak az adóhivatal felhívására személyenként 240.000.- /Kettőszáznegyvenezer/ Ft fellebbezési eljárási illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I N D O K O L Á S :

A felperesek apja, /személynév 1/ daganatos betegségét 2005. évben diagnosztizálták, novemberben gégemetszést hajtottak végre rajta és csak speciális mikrofonnal tudott beszélni. Hanyatló egészségi állapota miatt a családi gazdaságban munkát végezni nem volt képes, idegen személyt kellett alkalmazni, aki az állatok körüli és egyéb nehéz fizikai munkát ellátta. Házastársával a kapcsolata annyira megromlott, hogy 2006. júliusában a közösen használt /helységnév/-i lakóingatlanból a szüleihez, az alperesekhez költözött. A házasság felbontása iránt pert indított, de a tárgyalás időpontja előtt, 2006. szeptember 17. napján elhunyt.

- 2 -

Nevezett 2006. július 14. napján "közös tulajdont keletkeztető és tartási szerződést" kötött szüleivel, az I.r. és II.r. alperesekkel a /helységnév/ ... hrsz. alatt felvett kizárólagos tulajdonaként nyilvántartott lakóház és udvar, /ingatlan címe 1./ szám alatti ingatlanra. A szerződés 2. pontja szerint a telek tulajdonjogát 1978. évben szerezte meg, amikor a szüleivel közös háztartásban élt, majd az I.r. és II.r. alperessel együtt felépítették a lakóházat, amelyet 1981. évben fejeztek be. A szerzésben való közreműködésre figyelemmel a néhai elismerte, hogy az építkezést nagyrészt a szülők finanszírozták, amely az egész ingatlanhoz viszonyítva 6/8 tulajdoni illetőséget keletkeztetett. Ezért hozzájárult ahhoz, hogy az I.r. és II.r. alperesek tulajdonjogát egyenlő arányban ezen ingatlanrészre bejegyezzék. A szerződés 4. pontja alapján az ingatlan további 2/8 illetőségét tartás jogcímén ruházta át az alperesekre. Nyilatkozott arról, hogy a házastársi életközössége 2006. július 5. napján megszakadt, miután volt házastársa a szerződés tárgyát képező ingatlanból kizárta. Rokkantnyugdíjának összege 36.000.- Ft, gondozásra és tartásra szorul. Az alperesek, mint eltartók kötelezték magukat arra, hogy saját háztartásukban gondoskodtak a jogosult élelmezéséről, tisztántartásáról, ápolásáról és gyógykezeltetéséről, mely szolgáltatás értékét havi 45.000.- Ft-ban jelölték meg.

A felperesek keresetükben a szerződés érvénytelenségének megállapítását kérték elsődlegesen azért, mert az jó erkölcsbe ütközik, ugyanis a szerződéskötés egyedüli célja az volt, hogy a leszármazókat, a felpereseket az örökléstől megfossza. Másodlagosan feltűnő értékaránytalanságra hivatkoztak, arra utalva, hogy az alperesek, tudták a felperesek apja tartásra, gondozásra nem szorul, így ellenszolgáltatás nélküli juttatásban részesültek. Harmadlagos kereseti kérelmük a szerződés színlelt voltának megállapítására irányult.

Az alperesek érdemi ellenkérelmükben a kereset elutasítását kérték. Előadták, hogy a szerződés a tényleges akaratukat tartalmazza a valós állapotnak megfelelően. 2006. évben a néhai betegsége miatt gondozásra és ápolásra szorult, önmagát nem tudta ellátni, ételeit is speciális módon kellett elkészíteni. Mindkét kiskorú felperes részére ingatlant vásároltak, azokra lakóházat építettek, amelyek nincsenek ugyan befejezve, de a perbeli ingatlan értékesítése erre lehetőséget nyújtana. A harmadik unoka, /személy neve 2/ is kapott ajándékba egy lakóházas ingatlant.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Megállapította, hogy a felperesek szüleinek házasságkötése előtt épült a néhai kizárólagos tulajdonaként nyilvántartott /ingatlan címe 1./ szám alatti ingatlan. A támadott okiratban a felperesek apja az alperesekkel folytatott közös gazdálkodás eredményeként létrejött közös tulajdonra vonatkozó elismerő nyilatkozatot tett, amely az érintettek egybehangzó akaratát tartalmazza és e tényt a tanúvallomások is igazolták. A néhainak a saját tulajdonával való rendelkezési jogát a felperesek örökléshez fűződő érdekei nem korlátozhatják. /személynév 1/ a

- 3 -

Pf.II.20.276/2007/7.szám