A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20331/2021/4. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. [2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:42. § (1) bek., (2) bek., 2:43. §, 2:45. § (2) bek.] Bírók: Karaszi Margarita, Lesenyei Terézia, Pullai Ágnes

A határozat elvi tartalma:

Nem sérti a helyi szavazókörben jelen volt közszereplő felperes jóhírnevét az a következtetés, hogy az újságcikk által ismertetett választási kifogáshoz kapcsolódóan a felperes irányíthatta az ott állított választási csalást; ezen közlés egyebekben nem ekvivalens a keresetben sérelmezett kifejezéssel, miszerint a felperes választási csalást "irányított".

***********

Fővárosi Ítélőtábla

8.Pf.20.331/2021/4.

A Fővárosi Ítélőtábla dr. Varga István ügyvéd (ügyvéd címe.) által képviselt felperes (felperes címe.) felperesnek - dr. Sepsi Tibor Lajos ügyvéd (ügyvéd címe1.) által képviselt alperes (alperes címe.) alperes ellen személyiségi jog megsértésének megállapítása iránt indult perében a Fővárosi Törvényszék 2021. március 3. napján kelt 31.P.20.157/2021/4/II. számú ítélete ellen a felperes 6. sorszám alatt előterjesztett fellebbezése folytán meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja azzal, hogy az alperes köteles 18.000 (Tizennyolcezer) forint bírósági meghagyás elleni ellentmondás illetéket az államnak megfizetni külön felhívásra.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 30.000 (Harmincezer) forint ügyvédi munkadíjból álló másodfokú perköltséget, továbbá 48.000 (Negyvennyolcezer) forint fellebbezési illetéket az államnak külön felhívásra.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

[1] Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint az alperes kiadásában megjelenő portál11 internetes sajtótermékben 2020. szeptember 27. napján "felperes (párt1) személyesen irányíthatta a választási csalást település1on" címmel cikk jelent meg, mely többek között az alábbiakat tartalmazta:

"Lapunk birtokába került egy felvétel, amin látszik, hogy a párt1es felperes személyesen intézkedik a település1i időközi polgármester választás helyszínén, ahol információink szerint két nap alatt a második választási csalást követi el a párt1.

Két kifogást is intézett ma a helyi választási bizottsághoz a szervezet elnöke személy1, mert álláspontja szerint személy2, a párt1 jelöltjének győzelme érdekében szerveztek láncszavazást a település1i választáson.

A beadvány két részből áll, az elsőben ez olvasható:

Állampolgárok az általuk megkapott szavazólapokat nem az urnába dobják, hanem azon a nevet bejelölik, majd azt magukkal a szavazókörből kihozzák. A szavazókörből kilépve az általuk előre kitöltött szavazólapot bemutatják, majd az immár kitöltött szavazólappal megy be a következő választópolgár, aki azt dobja be az urnába, majd a saját szavazólapját kihozza ...

A második beadványban az olvasható, hogy a szervezet elnökének álláspontja szerint személy3, a párt1-KDNP jelenlegi önkormányzati képviselője, aki a mai választáson is a 3. számú választókerületben indul, közvetlen kampánytevékenységet folytat a 9. számú szavazókörnél, a szavazókörben illetéktelenül tartózkodik, felügyeli a választópolgárok szavazását.

A szervezet egyébként kép- és videófelvételeket is csatolt a kérelemhez, ezek álláspontjuk szerint azt bizonyítják, hogy ...

Érdekesség, hogy a szervezet által csatolt felvételek egy részén felperes párt1es országgyűlési képviselő, a parlament gazdasági bizottságának elnöke is látható. felperesről az azóta a párt1 által bezáratott napilap1 azt írta: személy4 egyik politikai verőlegénye, akit bármilyen feladattal meg lehet bízni, kapható bármire. Lapunk információi szerint felperes személyesen felügyelte ma a szavazást település1on."

[2] A felperes a Ptk. 2:42. § (1) és (2) bekezdésére, a 2:43. § d) pontjára, a 2:45. § (2) bekezdésére, 2:51. § (1) bekezdés a) pontjára és a 2:52. §-ára alapított keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes megsértette a felperesi jó hírnévhez fűződő személyiségi jogát azzal, hogy az általa megjelentetett portál11 internetes oldalon 2020. szeptember 27. napján megjelent "felperes (párt1) személyesen irányíthatta a választási csalást település1on" című cikkben azt a valótlan tényt állította, hogy a felperes személyesen irányította a párt1 által elkövetett választási csalást település1on. A jogsértés tényének megállapítása mellett az alperest sérelemdíj címén 500.000 forint tőke és annak 2020. szeptember 28. napjától számított késedelmi kamata megfizetésére kérte kötelezni; perköltségigényét a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. § (2) bekezdés a) pontjára, valamint a Pp. 80. és 83. §-ára alapítottan 70.000 forint + áfa ügyvédi munkadíjban jelölte meg.

[3] Érvelése szerint a cikk azt a valótlan tényállítást tartalmazta, hogy a felperes személyesen irányította a párt1 által elkövetett választási csalást település1on. Eseti döntésekre hivatkozva az alperes állítását nem véleménynyilvánításnak, hanem tényállításnak értékelte, mely a jóhírnevét sérti, mert választási csalással hozta a nevét összefüggésbe, a valótlan közlés széles körben ismertté vált, azt az alperes a nagy nyilvánosságnak szánta és ehhez mérten jelölte meg a sérelemdíj összegét.

[4] Az alperes a kereset elutasítását és a felperes perköltségben való marasztalását kérte a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. § (1) bekezdés a) pontjára és megbízási szerződésre hivatkozással azzal, hogy az ügyvédi munkadíjat áfa nem terheli.

[5] Állította, hogy a felperes országgyűlési képviselő, közéleti szereplő, így a Ptk. 2:41. § (1) bekezdése alapján fokozott tűrési kötelezettsége szervezet. Az Alkotmánybíróság 7/2014. (III. 7.) számú határozata, az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlata, valamint az Európai Emberi Jogi Egyezmény 10. cikke alapján kifejtette, hogy a szólásszabadság a demokratikus társadalom egyik alappillére; a sértő, meghökkentő vagy aggodalmat keltő véleményeket is védelmezi, s a tényállítást tartalmazó megnyilvánulások is részei a szólásszabadságnak. Hivatkozása szerint valamely tényközlés is kifejezhet személyes véleményt, másrészt a tényközlések nélkül a véleményformálás is ellehetetlenülne. Utalt a BH2004.104. számú határozatra, mely szerint a közszereplőkről alkotott kedvezőtlen véleménynyilvánítás, értékítélet önmagában akkor sem alapoz meg személyiségi védelmet, ha túlzó, felfokozott vagy érzelmet tükröz. Nézete szerint a cikk tartalma az aktuális közéleti vitában kifejtett álláspontot ismerteti, a település1i időközi helyhatósági választáson jelölőszervezettként indult szervezet (Választást Akarók Nemzedéke közéleti egyesület) választási kifogásainak tartalmáról számol be tényszerűen, azokat szöveghűen ismerteti és nem kelt olyan látszatot, hogy a kifogásolt eseményeket a hatóságok tényként megállapították volna. A kifogások tárgyszerű megjelenítése okán az alperes nem volt köteles a közlések cikkbeli cáfolatára lehetőséget biztosítani a felperes számára, mert a felperes hivatásából fakadóan számos alkalommal szerepel nyilvánosan, különböző médiumoknak interjút ad, sajtóközleményeket tesz közzé, így szervezet lehetősége a politikai ellenfeleinek állításaira válaszolni. Csatolta a szervezet település1i Helyi Választási Bizottságához benyújtott 2020. szeptember 27. napján kelt kifogásait, s csatolni vállalta annak video mellékletét, utalt arra is, hogy a Választási Bizottság 55/2020. (IX. 29.) HVB határozatával 2020. szeptember 29. napján a kifogásokat elutasította. Amellett, hogy a felperes jó hírnevének sérelmét tagadta, azt állította, hogy a felperes az őt ért nem vagyoni sérelmet nem bizonyította, és az igényelt sérelemdíj összegét eltúlzottnak tartotta.