A Budapest Környéki Törvényszék G.40372/2017/13. számú határozata választottbírósági ítélet érvénytelenítése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 78. §, 1994. évi LXXI. törvény (Vbt.) 3. §, 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 43. §, 67. §, 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:62. §, 6:86. §, 6:96. §, 6:103. §, 6:142. §, 2017. évi LX. törvény (Vbt.) 5. §, 55. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §] Bíró: Hargitainé dr. Iharos Ágnes

A Budapest Környéki Törvényszék a ... Ügyvédi Iroda (eljáró ügyvéd dr. ..) által képviselt ... felperesnek - dr. ... ügyvéd (..) által képviselt .. alperes ellen választottbírósági ítélet érvénytelenítése iránt indított perében meghozta az alábbi

ÍTÉLETET

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperes részére 15 napon belül 791.210,- (hétszázkilencvenegyezer- kétszáztíz) forint perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs, ellene felülvizsgálati kérelmet lehet előterjeszteni jelen bíróságnál a határozat közlésétől számított hatvan napon belül.

Indokolás

A bíróság a 2014. március 24. napján megkötött keretszerződés, számlakivonatok, a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság ../2016. számú ítélete és tárgyalási jegyzőkönyve, továbbá a perben keletkezett egyéb adatok alapján az alábbi tényállást állapította meg.

A felperes a ... alperessel 2014. március 24. napján határidős, opciós és deviza spot befektetési számlaszerződést (keretszerződést) kötött. A szerződés tárgya az alperes által a felperes részére az alperes üzletszabályzata és annak mellékletei, mint általános szerződési feltételek, és a keretszerződés alapján befektetési szolgáltatási és kiegészítő befektető szolgáltatási tevékenység nyújtása volt.

Ennek keretén belül a felperes megbízta az alperest, hogy nyisson és vezessen a részére határidős, opciós és deviza spot befektetési számlát - mint összevont befektetési számlát -, melynek keretében értékpapírszámlát, ügyfélszámlát és derivatív pozícióvezetési számlákat is nyitott.

A megbízás kiterjedt arra is, hogy szükség szerint lássa el a felperest azokkal az információkkal, amelyek befektetési döntéseihez szükségesek, és ennek során befektetési tanácsadási szolgáltatást is nyújtson, kivéve akkor, hogyha az ügyfél írásban úgy nyilatkozik, hogy ilyen tanácsadási szolgáltatást nem kíván igénybe venni.

A keretszerződés V. pontja a fedezetképzésre vonatkozó szabályokat tartalmazta. Ennek 2. bekezdése szerint az ügyfél az ügyletkötés folytán keletkezett nyitott pozíciója fennállásának ideje alatt köteles folyamatosan biztosítani (feltölteni) az adott pozíció fenntartásához szükséges, a társaság által előírt mértékű biztosítékot, vagyis a szükséges mértékű fedezetet, továbbá a meghatározott feltételek esetén köteles haladéktalanul, de legkésőbb a következő elszámolónap, belföldön délelőtt fél 9 óráig, egyébként a tőzsdenyitást megelőző 30 perccel előbb, pótlólag szolgáltatni a hiányzó pénzösszeget. Amennyiben e határidőn belül nem tenne eleget a veszteségfizetési és fedezetfeltöltési kötelezettségének, a társaság jogosult külön előzetes értesítés nélküli kényszerlikvidálás útján lezárni az érintett nyitott pozíciókat. Ha pedig a veszteség rendezéséhez további pénz is szükséges, ilyen esetre úgy állapodtak meg a felek, hogy a társaság jogosult külön előzetes értesítés nélkül kényszerlikvidálás útján értékesíteni ezen összevont számlán az alapbiztosíték fedezetéül szolgáló - a már óvadékul zárolt, és a még fedezetül le nem kötött - értékpapírokat.

Az 5. bekezdés szerint arra az esetre, ha a határidős és opciós összevont számlával kapcsolatos előbbi kényszerlikvidálás után is marad az ügyfél által még megfizetendő veszteség összeg, annak rendezése érdekben úgy állapodnak meg, hogy az ügyfélnek a társaságnál vezetett bármely másik összevont számláján - kivéve az összevont nyugdíj-előtakarékossági számláján, tartós befektetési számláján, valamint a lombardszámláján - az ügyfél javára nyilvántartott, a veszteség rendezéséhez szükséges pénzt és értékpapírt jogosult a társaság óvadékul zárolni.

A V.3. pontja a deviza spot, mint tőzsdén kívüli ügyletekre vonatkozó egyedi szabályokat tartalmazza. Eszerint deviza spot - vagy promt - minden olyan tőkemozgással járó egyszeri deviza adásvétel, amelynél a teljesítés időpontja a kötésnapot követő azon nap, mely mindkét devizában munkanap, és ameddig mindkét devizában eltelt két munkanap.

A V.3.3. pont szerint a társaság deviza spot ügyletre vonatkozó eseti megbízást kizárólag úgy fogad el, ha az eseti megbízás felvételével egy időben úgynevezett STOP megbízást is ad az ügyfél. Ebben a tekintetben egy összetett eseti megbízásról van szó. Mindezekre tekintettel a társaság üzletkötője megtagadja az eseti megbízást, ha az ügyfél STOP megbízás nélkül kíván deviza spot ügyletet kötni. Az ügyfél tudomásul veszi, hogy a STOP megbízás akár rosszabb szinten is teljesülhet, mint a STOP megbízásban szereplő aktiválási ár. A STOP megbízás megadása történhet a STOP-LOSS ár meghatározásával vagy a távolság, azaz a STOP-LOSS ár és a kötési ár közötti eltérés, nagyságának megadásával.

Az alperes az egyes megbízásokhoz kapcsolódóan az adott STOP szint alapján kiszámította a kötelezően elhelyezendő óvadékot, melyet a felperes rendelkezésre bocsátott. A felperesnek 2015. januárjában több nyitott EUR/CHF pozíciója volt a megfelelően megadott STOP szinten.

2015. január 15. napján a Svájci Nemzeti Bank bejelentése folytán, miszerint eltörli az Euróval szembeni árfolyamküszöböt, a svájci frank árfolyama rövid időn belül erősödött a forinttal és más devizákkal szemben, továbbá a devizakereskedés a rendkívüli igénybevétel miatt összeomlott, és az alperesnek rövid időre megszűnt a kapcsolata az FXCM nevű elektronikus devizakereskedési platformmal, amellyel a felperes megbízásából végzett devizaműveleteket végrehajtotta.

A felperesnek ekkor több nyitott EUR/CHF pozíciója is volt, amelyet alperes ezen a napon zárni kényszerült tekintettel arra, hogy a svájci frank erősödése miatt a felperes pozíciói elérték, illetve a likvidálás során már meghaladták a STOP-LOSS szintet. A felperes az alperesnél vezetett befektetési számlájának USD-ben meghatározott egyenlege 2015. január 14-én 86 965,92 USD pozitív záróegyenleghez képest 2015. január 15-i nap végére 361 952,39 USD összegű veszteséget mutatott.

A STOP szintet meghaladó mértékű veszteséghez kapcsolódóan az alperes nem csupán a felperesnek a kifejezetten óvadékként elhelyezett pénzét, hanem a 2015. január 14. napján nem óvadékként nyilvántartott 14.097.897,- forint összegű pénzeszközét is az árfolyamveszteség csökkentésére fordította.

A felperes az alperes ezen magatartását jogellenesnek találta, és a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbírósághoz fordult kártérítés és érvénytelenség megállapítása iránt.

Elsődleges keresetében kérte, hogy a választottbíróság kötelezze az alperest 14.097.897,- forint és ennek 2015. január 15. napjától járó kamatai és ügyvédi munkadíjat tartalmazó perköltség megfizetésére. Jogalapul a Ptk. 6:142. § szerinti szerződésszegéssel elkövetett károkozást jelölte meg azzal, hogy álláspontja szerint az alperes helytelenül alkalmazta a keretszerződés V.3.1. és V.3.3. pontjait, valamint az Üzletszabályzat általános óvadéki részét. Megsértette továbbá a Ptk. 6:62. § (1) bekezdésében írt együttműködési kötelezettségét, valamint a 2007. évi CXXXVIII. törvény 67. § (6) bekezdésének e) pontját. Másodlagosan kérte, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy a felek szerződése a Ptk. 6:96. § alapján jóerkölcsbe ütközik, ezáltal semmis. Harmadlagosan kérte, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy a felek közötti szerződés perbeli ügyletre vonatkozó rendelkezései tisztességtelenek, ezáltal semmisek a Ptk. 6:103. § (2) bekezdése alapján, tekintettel arra, hogy a keretszerződésnek, mint egyedileg meg nem tárgyalt szerződésnek, a jelen ügyletekre vonatkozó rendelkezései sem önmagukban, sem pedig az alperesi honlapon szerepelt tájékoztatással összevetve nem egyértelműek. Másodlagos és harmadlagos keresetei kérelméhez kapcsolódóan az eredeti állapot helyreállítását kérte.