A Fővárosi Törvényszék P.22886/2015/5. számú határozata közérdekű adat kiadása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 78. §, 114. §, 125. §, 206. §, 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 3. §] Bíró: Pákozdi Zoltán

Kapcsolódó határozatok:

*Fővárosi Törvényszék P.22886/2015/5.*, Fővárosi Ítélőtábla Pf.21290/2015/4., Kúria Pfv.21470/2016/4., 3276/2017. (X. 19.) AB végzés

***********

Fővárosi Törvényszék

..P..../2015/05.

A Fővárosi Törvényszék

Dr. Galambos Károly Ügyvédi Iroda, eljáró ügyvéd Dr. Galambos Károly (ügyvéd címe ) által képviselt felperes neve (felperes címe.) felperesnek, a jogtanácsos jogtanácsos által képviselt alperes neve (alperes címe. ) alperes ellen, közérdekű adat kiadása iránt indított perében a bíróság meghozta a következő

Í T É L E T E T :

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 nap alatt 12.700 (tizenkettőezerhétszáz) forint perköltséget.

A bíróság megállapítja, hogy 36.000 (harminchatezer) forint eljárási illetéket a Magyar Állam visel.

A bíróság a felperes 3. sorszám alatt az eljárás szabálytalansága miatti előterjesztett kifogását elutasítja.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Fővárosi Ítélőtáblához címzett, de ennél a bíróságnál 3 példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. A Fővárosi Ítélőtábla eljárásában a jogi képviselet kötelező.

A fellebbezésben meg kell jelölni azt a határozatot, amely ellen a fellebbezés irányul és elő kell adni, hogy a fél a határozat megváltoztatását mennyiben és milyen okból kívánja.

A fellebbezésben új tény állítására, illetve új bizonyíték előadására akkor kerülhet sor, ha az új tény vagy bizonyíték az első fokú határozat meghozatalát követően jutott a fellebbező fél tudomására, feltéve, hogy az - elbírálás esetén - reá kedvezőbb határozatot eredményezett volna, vagy ha az új tény állítása, bizonyíték előadása, a mellőzött bizonyítás lefolytatásának indítványozása az elsőfokú határozat jogszabálysértő voltának alátámasztására irányul.

A felek kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását.

Ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, vagy az ítélet indokolása ellen irányul, a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívüli bírálhatja el, kivéve, ha a fellebbező fél a fellebbezésében kérte a tárgyalás megtartását.

I n d o k o l á s

A bíróság a tényállást a Pp. 206. § (1) bekezdés szerint a felek előadásának és a bizonyítási eljárás során felmerült bizonyítékoknak egybevetése alapján állapította meg, a bizonyítékokat a maguk összességében értékelte és meggyőződése szerint bírálta el.

A felperes 2015. június 16-án érkezett (9-én kelt) közérdekű adatközlés iránti kérelmében négy kérdést intézett az alpereshez, amelyet keresetleveléhez is mellékelt. Az alperes neve a kérelmet ...-0/2015. számon iktatta.

Az alperes a 2015. június 26. napján kelt ...-1/2015. számú válaszát az szám ragszámú küldeményével adta fel. A levélben az alperes tájékoztatta a felperest, hogy a 2007. február 20-i teljes ülésen, amelyen elfogadták az Alkotmánybírói tisztség és oktatási tevékenységhez kapcsolódó megbízatások összeférhetetlenségének egyes kérdéseiről szóló 3/2007. (II.20) Tü. határozatot, mely személyek vettek részt, továbbá tájékoztatta arról, hogy a határozat elfogadása tekintetében a szavazás az alperes neve teljes ülésének zárt ülésén történt, amelyet csak a zárt ülésről készült emlékeztető tartalmaz. Tájékoztatta arról, hogy az alperes neve hatályos ügyrendjének 13. § (3) bekezdése szerint a megjelölt emlékeztető ugyan tíz évig nem nyilvános, de az alperes neve elnökének az Info törvény 27. § (5) bekezdése alapján meghozott mérlegelési jogkörbe tartozó döntése alapján arról is tájékoztatta, hogy a teljes ülési határozatot a teljes ülés egyhangúlag fogadta el. Tájékoztatta továbbá arról, hogy a határozatot a teljes ülés nevében 1-es személy, az alperes neve akkori elnöke írta alá. Tájékoztatta továbbá arról, hogy a határozati javaslatot 1-es személy elnök terjesztette a teljes ülés elé.