A temetőkről és a temetkezésről szóló T/548. számú törvényjavaslat indokolása
INDOKOLÁS
Általános indokolás
A temetkezési tevékenység ellátása és a temetők fenntartása, üzemeltetése olyan - részben anyagi-műszaki, részben humán jellegű - egyéni és közösségi célú szolgáltatás, amelynek megszervezése, zavartalan lebonyolítása alapvetően kegyeleti célokat szolgál. Ezt a szolgáltatást - szoros összefüggésben az emberi méltósághoz való alkotmányos alapjoggal - kényszerűen el kell végezni, hiszen a temetkezéssel összefüggő feladatok ellátása közegészségügyi okból nem halasztható.
A temetkezési tevékenységre vonatkozó legátfogóbb, jelenleg hatályos szabályozást az 1008/1970. (IV. 17.) Korm. határozat alapján készült - többször módosított - 10/1970. (IV. 17.) ÉVM-EüM együttes rendelet tartalmazza. Ezen kívül több ágazati jogszabály (miniszteri rendelet) tartalmaz részletes rendelkezéseket a tevékenység ellátására vonatkozóan.
E szabályok elavultak, a megváltozott életviszonyok, az új igények és nem utolsó sorban a tevékenység kegyeleti jellegének hangsúlyosabb érvényesítése szükségessé teszik az átfogó szabályozást, az alapvető rendelkezések törvényi szintű megfogalmazását.
Az a tény ugyanis, hogy a kegyeleti érzés és igény mindenkit érint, továbbá az, hogy a tevékenység ellátásában a települési önkormányzatok, egyházak, alapítványok illetőleg gazdálkodó szervezetek is részt vesznek, nem nélkülözheti tovább a leglényegesebb szabályoknak törvényben történő összefoglalását. A végrehajtás részletszabályait kormányrendeletben, a szakmai előírásokat miniszteri rendeletben kell megfogalmazni és tág teret kell hagyni a helyi önkormányzati szabályozásnak is. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény kötelező önkormányzati feladatként határozza meg a köztemetők fenntartását. A törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) e feladat ellátásának kereteit állapítja meg.
A Javaslat alapvető célja az elhunytak emlékének méltó megőrzése és ápolása, a temetkezés kegyeleti és közegészségügyi funkcióinak érvényesítése, valamint a hazai temető- és temetkezési kultúra fejlesztése. Ennek érdekében az európai normákhoz igazodó egységes és áttekinthető, a jelenleginél szigorúbb szakmai szabályozási rendszer kialakítása indokolt.
Részletes indokolás
I. Fejezet
Általános rendelkezések
Alapelvek
Az 1. §-hoz
A Javaslat az alapelvek körében fogalmazza meg az általános kegyeleti szempontú előírásokat, köztük azt, hogy az eltemetés tisztessége bármilyen megkülönböztetés nélkül mindenkit megillet.
Gyakorlati tapasztalat, hogy a temetés során nem veszik figyelembe az elhunytnak még életében erre vonatkozóan tett rendelkezéseit. Ezért az alapelvek körében rögzíti a Javaslat, hogy az eltemettetőnek - a jogszabály rendelkezéseinek keretén belül - kötelessége figyelembe venni az elhunyt kívánságát.
Külön kiemeli a Javaslat, hogy a nemzet köztiszteletében álló halottak emlékének ápolása társadalmi kötelezettség és a tiszteletadás joga mindenkit megillet.
A kegyelet jelentős mértékben hordoz érzelmi, emocionális, vallási, kulturális jegyeket. A temetések nagy része egyházi szertartással történik. Az egyházak ezzel összefüggő vallási szokásait, hitéleti tevékenységét mindenkinek tiszteletben kell tartania, aki az eltemettetést ilyen szertartás mellett kéri és annak is, aki ilyen szertartás mellett nyújtja a temetési szolgáltatást.
A törvény hatálya
A 2. §-hoz
A Javaslat tárgyi hatálya a temetőkkel és a temetkezéssel összefüggő tevékenységekre terjed ki.
A Javaslat egyaránt tartalmaz rendelkezéseket azokra nézve, akik tulajdonosként, fenntartóként, kezelőként vagy üzemeltetőként, illetőleg temetkezési szolgáltatóként vagy a szolgáltatás igénybevevőjeként jogok és kötelezettségek alanyai.
Értelmező rendelkezések
A 3. §-hoz
Az értelmező rendelkezések megfogalmazását az eltérő szakmai, igazgatási követelmények teszik szükségessé. Így mindenekelőtt a Javaslat megkülönbözteti a temető és a köztemető fogalmát, amelyekhez ugyan azonos közegészségügyi és kegyeleti szabályok kapcsolódnak, de a tulajdonlásukkal és a működtetésükkel összefüggő szabályok lényegesen eltérnek egymástól.
II. Fejezet
A TEMETŐ
Általános szabályok
A 4-5. §-hoz
1. A Javaslat meghatározza azt, hogy ki, mely szervezet szerezheti meg temető tulajdonjogát. Az elmúlt évek a temetői tulajdonviszonyok területén jelentős változásokat hoztak. Jelenleg egyházi, tartósan állami tulajdonban lévő, önkormányzati tulajdonú és gazdálkodó szervezet tulajdonába átadott temetők működnek. A Javaslat nem kívánja kirekeszteni a gazdálkodó szervezeteket, valamint az alapítványokat a temetőtulajdonosi körből. Ugyanakkor nem hagyható figyelmen kívül, hogy a köztemető fenntartása a települési (Budapesten a fővárosi) önkormányzat kötelező feladata. Ezért a Javaslat szerint temető tulajdonjogát gazdálkodó szervezet, illetőleg alapítvány akkor szerezheti meg, ha a temető tulajdonból az önkormányzat többségi tulajdonrészt szerez. Az önkormányzat tulajdonrésze a működés során nem csökkenthető. Ez a megkötés akkor érvényesül, ha az adott településen nincs önkormányzati tulajdonú temető.
2. A temetőt a tulajdonosának, illetőleg kezelőjének kell fenntartania.
A 6. §-hoz
A Javaslat meghatározza a temető tulajdonosának alapvető feladatait. E feladatokat a tulajdonos saját maga, illetőleg gazdálkodó szervezet útján is elláthatja. A temető használatának rendjét hivatott meghatározni a temető szabályzat, amit minden temetőtulajdonosnak el kell készítenie.
A 7. §-hoz
A köztemető fenntartása kötelező önkormányzati feladat. A Javaslat szerint ugyanakkor e feladatát az önkormányzat a többi temetőtulajdonoshoz hasonlóan gazdálkodó szervezet útján is elláthatja. Ebben az esetben kegyeleti közszolgáltatási szerződést kell kötnie, amelynek tartalmi elemeit a Javaslat tartalmazza (39. §).
Ha az önkormányzat a feladatait kegyeleti közszolgáltatási szerződéssel gazdálkodó szervezetre bízza, e szervezet tevékenységét a köztemetőre kiterjedő felügyeleti jogkörében a temető fekvése szerint illetékes jegyző felügyeli. A Javaslat tartalmazza a felügyeleti jogkör tartalmi elemeit.
Temető létesítése, lezárása, megszüntetése, újra használatbavétele
A 8. §-hoz
A temető, temetkezési emlékhely építményeinek, közműinek megépítése engedélyköteles. Nem építmény, így nem kell építési engedélyt kérni a síremlék, a sírbolt és az urnafülke megépítéséhez. Az engedély beszerzésére a tulajdonos köteles.
Ha az önkormányzat kötelező feladatát más tulajdonában lévő temetőben látja el, a használatában lévő temetőrész köztemetőként működik, így az engedélyeztetéssel összefüggő kötelezettségek a köztemetőt fenntartó önkormányzatot terhelik.
A 9. §-hoz
A Javaslat szerint a temető tulajdonosa a működő temetőben köteles megfelelő infrastruktúrát kialakítani. A Javaslat lehetővé teszi, hogy a temető tulajdonosa ezt a kötelezettségét a törvény hatálybalépését követő öt éven belül teljesítse (43. § (1) bekezdése).
A 10-12. §-hoz
1. A Javaslat alapján a tulajdonos jogosult a temetőt, temetési helyet lezárni és a további használatát megtiltani, ha az betelt.
2. A temető és a temetési hely használata megszüntethető, ez a jogosultság azonban nem korlátlan. A temetőt, temetési helyet a tulajdonos sírhelyhasználati idő lejárta előtt, a törvényben és kormányrendeletben meghatározott feltételek szerint, ezen túlmenően pedig a terület közcélú felhasználása érdekében szüntetheti meg.
3. Hősi temetőt és a hősi temetési helyeket (hősi sírokat) a háború áldozatainak védelmére vonatkozóan Genfben, 1949. augusztus 12-én kötött egyezményekre, illetőleg kétoldalú nemzetközi megállapodásokra figyelemmel kell fenntartani és megőrizni. Ezért a Javaslat a hősi temető, hősi temetési hely és a nemzeti sírkert fogalomkörébe tartozó más temetkezési helyek tekintetében korlátozásokat tartalmaz a megszűntetésre, lezárásra és áthelyezésre vonatkozóan.
4. A lezárt, nem működő temető ismételt használatba vételekor a létesítésre irányadó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
A temető fenntartása
A 13. §-hoz
A Javaslat a temető tulajdonosának feladatai között kiemeli a rendeltetésszerű használathoz szükséges építmények, közművek, egyéb tárgyi és infrastrukturális létesítmények karbantartását, szükség szerinti felújítását.
Mivel a temető zöldfelületi jellegű különleges területnek minősül, a közcélú zöldfelületek karbantartása kiemelt feladat. E zöldfelületek nagysága temetési helyek létesítésével nem csökkenthető.
A 14-15. §-hoz
1. A nemzeti sírkerthez tartozó hősi temetők, hősi temetési helyek és a neves személyiségek nyughelyének fenntartása és ápolása a társadalom feladata, közös erkölcsi és kegyeleti kötelezettség. Ezért a Javaslat szerint Nemzeti Kegyeleti Bizottságot kell létrehozni, amelynek feladatait és működési rendjét a Kormány állapítja meg.
2. A hősi temetők, hősi temetési helyek fenntartása és megőrzése nemzetközi szerződés szerint történik.
A temető üzemeltetése
A 16-18. §-hoz
1. A Javaslat megfogalmazza a temető üzemeltetésével összefüggő feladatokat. E feladatok ellátása egyaránt kötelező akkor, ha a temető üzemeltetését a tulajdonos maga, illetve gazdálkodó szervezet útján látja el.
2. Az üzemeltetési feladatok ellátásával csak olyan gazdálkodó szervezetet lehet megbízni, amely megfelel a kormányrendeletben meghatározott feltételeknek.
3. A temető üzemeltetéséhez nyilvántartások vezetése is tartozik, amelyek adattartalmát és kezelését meghatározza a Javaslat.
A temetés
A 19. §-hoz
A temetés módja tekintetében az elhunyt életében tett rendelkezése az irányadó. Ha ilyen rendelkezés nincs, a temetés módját az eltemettető határozza meg, de hamvasztásos temetésre csak akkor kerülhet sor, ha az eltemettetők között erre nézve nincs vita.
A 20. §-hoz
A temetés korlátlan ideig nem halasztható. A Javaslat meghatározza a temetésre kötelezettek sorrendjét. Ha a temetésre kötelezett személy nincs, a temetésről az elhalálozás helye szerint illetékes települési önkormányzatnak kell gondoskodnia.
A 21. §-hoz
Az elhunytat temetőben vagy temetkezési emlékhelyen kell eltemetni, azon belül is temetési hely szolgál a temetkezés céljára. Az elhunyt földbe temetésére máshol nem kerülhet sor.
Hamvasztás esetén Javaslat lehetővé teszi továbbra is a hamvak szétszórását, illetőleg azt is, hogy megfelelő urnában elhelyezve azokat az arra jogosult részére kiadják.
A 22. §-hoz
A temetési hely feletti rendelkezési jogot az gyakorolhatja, aki azt megváltotta, illetve aki a sírhelyhasználatot meghosszabbította. Ebben elsőbbséget élvez az eltemettető és törvényes örököse. Az egyes temetési hely típusok feletti rendelkezési jog időtartamát kormányrendelet szabályozza, de 10 évnél egyik sem lehet kevesebb.
A 23-24. §-hoz
1. Az eltemettető igénye szerint temetőn kívül is lehet ravatalozni (intézményben, templomban), ehhez azonban az illetékes közegészségügyi hatóság állásfoglalása alapján, a jegyző engedélye szükséges.
2. Az elhunyt eltemetése kizárólag a halottvizsgálati bizonyítvány alapján lehetséges. A bizonyítványra rá kell vezetni azt, ha az elhunyt elhamvasztható.
Rendkívüli halál esetén az eljáró hatóság engedélye is szükséges a hamvasztáshoz.
A 25. §-hoz
A temetőfenntartás és üzemeltetés, valamint az elhunytakkal kapcsolatos orvosi feladatoktól való elhatárolás céljából pontosan meg kell határozni a temetkezési szolgáltatás körét, amely az elhunyt temetésének megrendelésével (temetésfelvétel) indul és az elhelyezéssel zárul.
A 26. §-hoz
A temetkezés területén jelentősen megváltoztak a szolgáltatás körülményei. A korábban e célra alapított szervezetek monopolhelyzete megszűnt, a szolgáltatás piaci viszonyok között működik. A vállalkozás gyakorlását a javaslat műszaki, közegészségügyi, kegyeleti feltételekhez, illetőleg követelményekhez köti, amit kormányrendelet részletez.
A 27. §-hoz
A kegyeleti és közegészségügyi igények érvényesítése érdekében szolgáltatást csak engedélyezett telephelyen lehet végezni, amit a közegészségügyi szakhatóság véleménye alapján a jegyző engedélyez. A javaslat az európai gyakorlattal összhangban - mentálhigiénés és etikai megfontolások miatt - tiltja egészségügyi intézményben a temetkezési szolgáltatással összefüggő ügyintézést, a temetés felvételét (megrendelés), összességében a temetési szolgáltatást és korlátozza a szolgáltatás reklámozását.
A 28. §-hoz
Az alapelvekkel összhangban az eltemettetőnek a szolgáltatás lebonyolításánál - a jogszabály keretei között - figyelembe kell vennie az elhunyt életében tett rendelkezését. Kegyeleti megfontolásból a Javaslat hangsúlyozza, hogy szolgáltató - egyházi temetés esetén - a hitéleti előírásokat köteles tiszteletben tartani.
A 29. §-hoz
Javaslat szerint a tisztességes piaci viszonyok erősítése érdekében egészségügyi intézmény orvosa és vezető alkalmazottja, illetőleg ezek közeli hozzátartozója, továbbá az egészségügyi feladatokat ellátó alkalmazott nem vehet részt temetkezési szolgáltatás ellátásában. Ez a szabály az egészségügyi intézmény tulajdoni viszonyaitól független. Ennek megfelelően a tiltó szabálynak akár a magántulajdonú egészségügyi intézményben is érvényesülnie kell.
A 30-34. §-hoz
1. Temetkezési szolgáltatást gazdálkodó szervezet (Ptk. 685. § c) pont) és egyéni vállalkozó is végezhet. A cégbejegyzéshez, illetve az egyéni vállalkozói engedély megadásához a jegyző előzetes hozzájárulása szükséges.
2. Ehhez az egyéni vállalkozónak és a gazdasági társaság vezetőjének bizonyítani kell a személyes megbízhatóságot, a szakmai alkalmasságot és a pénzügyi teljesítőképességet. A személyes megbízhatósághoz büntetlen előélet szükséges, illetőleg a telephelyre, reklámozásra vonatkozó feltételeknek kell megfelelni.
Szakmai alkalmasságot a javaslat képesítéshez köti, amit kormányrendelet szabályoz majd.
A pénzügyi teljesítőképességet adó-, vám- és járulékfizetési kötelezettség teljesítésével, illetve vagyoni biztosítékkal való rendelkezéssel kell igazolni. A vagyoni biztosíték jelentősége abban áll, hogy azzal a szolgáltató az eltemettető kárigényét közvetlenül kielégítheti. Ez a közöttük létrejövő megállapodással történik. A vagyoni biztosíték összegét meghaladó igény érvényesítésére polgári peres úton továbbra is lehetőség van.
3. A Javaslat szerint a jegyző visszavonhatja a tevékenység gyakorlására kiadott hozzájárulását. Ezzel biztosítható a feltételek meglétének folyamatossága. A vagyoni biztosítéknak is folyamatosan rendelkezésre kell állnia.
A 35-36. §-hoz
A temetkezési szolgáltatás fontos területe a halottszállítás. Különösen kiemelt érdek fűződik ahhoz, hogy e résztevékenység kegyeletteljes körülmények között történjék. Ezért a Javaslat speciális járműben és zárható koporsóban való szállítást ír elő.
A nemzetközi halottszállítás minden esetben közegészségügyi, illetőleg az illetékes külképviseleti hatóság engedélye alapján, valamint a nemzetközi előírások figyelembe vételével lehetséges.
A 37. §-hoz
A hamvasztásos temetés iránt növekvő igény jelentkezik. Hamvasztó üzemet létesíteni (átalakítani, felújítani) az épített környezet kialakításáról és védelméről szóló törvény rendelkezései szerint lehet.
A 38. §-hoz
Elhunytat az ország bármely hamvasztó üzemében el lehet hamvasztani az erről szóló halottvizsgálati bizonyítvány szerint, amelynek másolatát az üzemben meg kell őrizni. A Javaslat az európai országok gyakorlatához hasonlóan a bérhamvasztást nem zárja ki.
A 39. §-hoz
A települési önkormányzat (fővárosban a fővárosi önkormányzat) a köztemetők fenntartására (üzemeltetésére) vonatkozó kötelezettségét elláthatja saját maga, illetve a kegyeleti közszolgáltatási szerződéssel gazdálkodó szervezet útján. A szerződés tartalmára - a feladat folyamatos és zavartalan ellátása érdekében - a Javaslat részletes előírásokat tartalmaz.
Az önkormányzat, ha tulajdonában nincs temető, az önkormányzati törvényben szabályozott kötelezettségét más - pl. egyház vagy gazdálkodó szervezet tulajdonában lévő - temetőben is elláthatja. Erről meg kell állapodnia a temető tulajdonosával. A megállapodás tartalmára is a közszolgáltatási szerződés az irányadó.
A 40. §-hoz
A temetkezési szolgáltatás szabadáras. Köztemetőben azonban az árak féken tartása és a fogyasztói érdekek európai gyakorlatot követő védelme céljából a Javaslat a temetési hely megváltás és újraváltás, valamint a vállalkozók temetőfenntartáshoz való hozzájárulási díjának megállapítását a képviselő-testület hatáskörébe utalja, amit rendeletben kell kihirdetni. A képviselő-testület a díj kialakításában kikéri a fogyasztók helyi érdekképviseleti szerveinek véleményét. A vélemény figyelembevétele az önkormányzat jogkövetkezménye nélküli felelőssége. (A temetőlátogatók temetőhasználata továbbra is díjmentes.)
A 41-42. §-hoz
A Javaslat szerint a Kormány kap felhatalmazást a temetőkkel és a temetkezési tevékenységgel összefüggő, országosan egységes követelményeket igénylő kegyeleti, közegészségügyi, szakmai részletszabályok megalkotására. A rendkívüli halálesetekkel összefüggő részletszabályok megalkotására a belügyminiszter, az egészségügyi és az igazságügy-miniszter kap felhatalmazást.
Köztemető tekintetében a törvény hatálybalépését követően egy éven belül önkormányzati rendeletet kell alkotni a helyi sajátosságokat igénylő szakmai követelmények és feltételek szabályozására, amelynek főbb tartalmát a Javaslat részletezi. A szabályozás arra a nem önkormányzati tulajdonban lévő temetőrészre is kiterjed, amelyben az önkormányzat a köztemető fenntartására vonatkozó kötelezettségéről gondoskodik.
A 43. §-hoz
A jogalkalmazásra való megfelelő felkészülés érdekében a törvény a kihirdetést követő hatodik hónap első napján lép hatályba. Ezzel egyidőben kell hatályba léptetni a végrehajtásról szóló rendeleteket.
Az infrastruktúra kiépítésére a tulajdonos és az eltemettető védelme érdekében átmeneti intézkedés szükséges. A vállalkozó felkészülését szolgálja az a szabály, mely szerint a törvény hatálybalépéséig (fél év) kell megszüntetni az egészségügyi intézményben és környezetében a jelenleg működő telephelyet.
A kegyeleti közszolgáltatási szerződést a törvény hatálybalépését követő 90 napon belül meg kell kötni.