A Szegedi Ítélőtábla Gf.30392/2006/4. számú határozata ingó kiadása tárgyában. [1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 27. §, 28. §, 34. §] Bírók: Hámori Attila, Mányoki Zsolt, Szűts Károlyné

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA

Gf.I.30.392/2006/4.szám

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N !

A Szegedi Ítélőtábla a felszámoló neve (felszámoló címe) felszámoló részéről meghatalmazott Dr. Holobrádi Emese ügyvéd által képviselt felperes neve, "f.a." felperes címe szám alatti székhelyű felperesnek - a Dr. Temesvári Zoltán ügyvéd által képviselt alperes neve alperes címe szám alatti székhelyű alperes ellen ingó kiadása iránt indított perében a Bács-Kiskun Megyei Bíróság 2006. június 22. napján kelt 8.G.40.095/2006/4. számú ítéletével szemben az alperes részéről 6. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő

Í T É L E T E T :

Az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 100.000,- (Egyszázezer) Ft másodfokú eljárási költséget.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I N D O K O L Á S :

A felperes ellen kezdeményezett felszámolási eljárásban a Fővárosi Bíróság Fpk.01-2003-0016/88/7. számú, 2003. szeptember 23-án kelt végzésével a fizetésképtelenséget megállapította és elrendelte a felszámolását. A végzés ellen a felperes által elkésetten benyújtott fellebbezést az elsőfokú bíróság hivatalból elutasította. A Fővárosi Ítélőtábla a 15.Fpkf.44.292/2004/3. számú, 2005. január 18-án kelt végzésével az elsőfokú bíróság fellebbezést elutasító végzését helybenhagyta. Ezt követően a Fővárosi Bíróság megállapította, hogy a felperes fizetésképtelenségét megállapító végzés 2003. október 18-án jogerőre emelkedett. A végzés közzétételére a Cégközlöny 2005. március 17-i számában került sor.

- 2 -

A felperes képviseletében /személy neve/ vezérigazgató 2004. október 27-én kölcsönszerződés lezárása és elszámolása elnevezésű megállapodást kötött az alperessel. A szerződés 3. pontja szerint a felperes a tulajdonában lévő Manzini MFDA 305. SU típusú gyümölcssűrítő gépegyüttest az ahhoz tartozó valamennyi kiegészítő egységgel együtt eladta az alperesnek 27.543.757,- Ft vételárért akként, hogy abba beszámították az alperes 23.441.757,- Ft követelését, továbbá a Z+D Kft-nek a felperessel szemben fennálló - és az alperesre engedményezett - 1.502.000,- Ft összegű követelését. A fennmaradó 2.500.000,- Ft-ot az alperes készpénzben fizette meg.

A felperes keresetében az alperest jogalap nélküli birtoklásra hivatkozással a gépegyüttes kiadására kérte kötelezni. Álláspontja szerint a megállapodás már abban az időben keletkezett, amikor a felperes felszámolás alatt állt, így képviseletében csak a felszámoló volt jogosult nyilatkozatot tenni. Az adós képviseletében eljáró vezérigazgató jognyilatkozatát a felszámoló utólag nem hagyta jóvá, a gyümölcssűrítő visszaadására történő felszólítása azonban eredményre nem vezetett. A felek között nem jött létre szerződés, ezért az alperesnek nincs érvényes jogcíme a birtokban tartásra.

Az alperes elsődlegesen arra hivatkozott, hogy a felperes az 1991. évi IL. törvény (Cstv.) 40. §-ában szabályozott perindítási határidőt elkéste, másodlagosan pedig azért kérte a kereset elutasítását, mivel a szerződés megkötésekor a felszámolás kezdő időpontja még nem volt közzétéve, arra csak jóval később került sor. Véleménye szerint kellő gondossággal járt el, amikor a cégnyilvántartást, illetőleg a jelzálog-nyilvántartást megismerve meggyőződött arról, hogy a felperes képviseletére a jogügyletnél eljáró vezérigazgató jogosult volt, ezért vele, mint jóhiszemű harmadik személlyel szemben a felszámolás elrendelése csak a közzététellel vált hatályossá.

Az elsőfokú bíróság ítéletében kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül adja a felperes birtokába a Manzini MFDA 305. SU típusú gyümölcssűrítő gépegyüttest az ahhoz tartozó valamennyi kiegészítő egységgel együtt 27.543.757,- Ft értékben. Ítéletének indokolásában utalt a Cstv. 28. § (2) bekezdés e./ pontjában foglaltakra, amely szerint a felszámolás kezdő időpontja a felszámolást elrendelő végzés jogerőre emelkedésének napja. A Cstv. 34. § (2) bekezdése értelmében a felszámolás kezdő időpontjától kezdődően jognyilatkozatot csak a felszámoló tehet. E jogszabályok attól függetlenül irányadók, hogy a hitelező (szerződő fél) az adós elleni felszámolás elrendeléséről tudott-e, eljárása jóhiszemű volt-e. A perbeli esetben a Fővárosi Bíróság végzésére figyelemmel a felszámolás kezdő időpontja 2003. október 18., azaz a fizetésképtelenséget megállapító végzés jogerőre emelkedésének időpontja. Ettől kezdve kizárólag a felszámoló volt jogosult a felszámolási vagyonnal rendelkezni. Mivel a szerződést a felperes nevében megkötő /személy neve/ nyilatkozatát utóbb a felszámoló nem hagyta jóvá, eljárása álképviseletnek minősül, mely a képviseltet nem köti. Az előbbiekre figyelemmel a szerződés létre sem jött, ezért megalapozatlan az alperes hivatkozása a Cstv. 40. §-ában szabályozott perindítási határidőkre. Érvényes jogcím hiányában az alperes nem szerzett jogot a perbeli ingóság birtoklására, ezért kötelezte őt annak a felperes részére történő kiadására.

- 3 -

Gf.I.30.392/2006/4.szám

Az ítélet ellen az alperes nyújtott be fellebbezést, melyben az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és a kereset elutasítását kérte. Előadta, hogy a szerződéskötéskor a maximálisan elvárható gondossággal járt el. A felperes nevében eljáró személy a cég képviseletére jogosult volt. Véleménye szerint egy utóbb meghozott döntésre alapítva visszamenőlegesen nem lehet álképviseletnek minősíteni egy jogszerűen eljáró személy nyilatkozatát. Ezt támasztja alá a Cstv. 2006. július 1-től hatályos azon módosítása, amely a felszámolás kezdő időpontjaként a fizetésképtelenséget megállapító végzés közzétételének időpontját jelöli meg. Kifogásolta, hogy az elsőfokú bíróság az eredeti állapot helyreállításakor nem vette figyelembe azt a 2,5 millió Ft készpénzt, melyet az ügyletkötés kapcsán a felperesnek kifizetett.

A felperes ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte.

A fellebbezés alaptalan.

Az 1991. évi IL. törvénynek a jogvitában irányadó 27. § (1) bekezdése, valamint a 28. § (2) bekezdés e) pontja szerint a fizetésképtelenséget megállapító, a felszámolást elrendelő végzés jogerőre emelkedésének napja a felszámolás kezdő időpontja. A 2004. január 1. napjától hatályos Cstv. szerint a felszámolást elrendelő bíróság akként intézkedett a felszámolás jogerős elrendelésének, illetőleg a felszámoló és a felszámolóbiztos személyének a cégnyilvántartásban történő megjelenítéséről, hogy a jogerő megállapításával egyidejűleg elkészült a mindezen adatokat tartalmazó közzétételi végzés, amely a Cégközlöny szerkesztőségébe on-line úton került, de egyúttal a céginformációs szolgálattól on-line módon egyúttal a cégjegyzékben is megtörtént a megfelelő adatmódosítás. E rendelkezés alapján a határozat jogerőre emelkedése és a lehető legszélesebb körben történő nyilvánosságra hozatala (a Cégközlönyben való közzététel) között több hét, de olykor - mint a jelen esetben is - ennél hosszabb idő telt el. A jóhiszemű kívülálló üzleti partnerek érdeksérelmeit tartotta szem előtt a jogalkotó, amikor a 2006. évi VI. törvény 10. §-ával módosította a Cstv. 27. § (1) bekezdését, továbbá a 22. § (1) bekezdéssel a 28. § (2) bekezdés e) pontját. A törvény új rendelkezése szerint a 2006. július 1-jét követően indult felszámolási eljárásokban a felszámolás kezdő időpontja: a felszámolást elrendelő jogerős végzés közzétételének napja.