A Fővárosi Ítélőtábla Pf.21014/2011/3. számú határozata személyhez fűződő jog megsértése tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 76. §, 84. §, 355. §] Bírók: Győriné dr. Maurer Amália, Kisbán Tamás, Kizmanné dr. Oszkó Marianne

Fővárosi Ítélőtábla

2.Pf.21.014/2011/3.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Zétényi Zsolt (címe) ügyvéd által képviselt (I.r. felperes neve, címe) I. rendű, (II.r. felperes neve, címe) II. rendű és (III. rendű felperes neve, címe) III. rendű felpereseknek a dr. ... jogtanácsos által képviselt Budapesti Rendőr-főkapitányság (1139 Budapest, Teve u. 4-6.) I. rendű, valamint a dr. ... jogtanácsos által képviselt Készenléti Rendőrség (1101 Budapest, Kerepesi út 47-49. ) II. rendű alperesek ellen személyhez fűződő jog megsértése miatt indított perében a Fővárosi Bíróság 2011. február 7-én kelt 19.P.20.630/2010/12. számú ítélete ellen az I. rendű alperes részéről 13. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett részét helybenhagyja.

Kötelezi az I. rendű alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felpereseknek 45.000 (negyvenötezer) forint + áfa fellebbezési költséget.

A le nem rótt 108.000 (száznyolcezer) forint fellebbezési illetéket a Magyar Állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperesek ...-én délután 16 órától tüntetéssorozaton vettek részt.

A demonstráció során a Clark Ádám téren maradt demonstrálókat a rendőrség körbezárta és igazoltatni kezdte, illetve különböző kényszerintézkedéseket alkalmazott, köztük az I-II-III. rendű felperesekkel szemben is.

Az I. rendű felperes vonatkozásában a BRFK I. Kerületi Rendőrkapitányságának a jogszerű intézkedéssel szembeni engedetlenség szabálysértése miatt hozott határozatát a BKKB 18.Szk.I.1373/2008/3. számú végzésével hatályon kívül helyezte és az eljárást megszüntette azzal, hogy a cselekmény nem szabálysértés.

A II. rendű felperessel szembeni szabálysértési eljárás is megszüntetésre került a BKKB 9.Fe.I.759/2008/6. számú végzésével, mert az eljárás adatai alapján nem volt megállapítható szabálysértés elkövetése.

A III. rendű alperes ellen indított a jogszerű intézkedéssel szembeni engedetlenség szabálysértése miatti eljárást is megszüntette a BKKB a 18.Szk.I.1377/2008/3. számú végzésével, mert a III. rendű felperes cselekménye nem minősült szabálysértésnek.

Az I. és III. rendű felperesek kereseti kérelmükben annak megállapítását kérték, hogy a II. rendű alperes azzal, hogy őket elfogta, megbilincselte és előállításra átadta az I. rendű alperesnek, megsértette a személyes szabadság védelméhez fűződő személyiségi jogaikat.

Kérték továbbá annak megállapítását, hogy a II. rendű alperes megsértette a véleménynyilvánításhoz, illetve a gyülekezéshez fűződő jogaikat is.

A II. rendű felperes annak megállapítását is kérte, hogy az I. rendű alperes azzal, hogy őt elfogta, megbilincselte, előállította, fogva tartotta, megsértette a személyes szabadság védelméhez, a gyülekezéshez, illetve a véleménynyilvánítás szabadságához fűződő jogát.

A felperesek nem vagyoni kárigényt is előterjesztettek.

Az I. és III. rendű felperes az I. rendű alperessel szemben 300.000 forint, a II. rendű alperessel szemben 400.000 forint nem vagyoni kártérítési igényt terjesztett elő. A II. rendű felperes 700.000 forint nem vagyoni kártérítés megfizetésére kérte kötelezni az I. rendű alperest.

Az alperesek a kereset elutasítását kérték.

Állították, hogy megfelelően jártak el a be nem jelentett és a rendőrség által jogszerűen feloszlatott demonstrációkkal kapcsolatos hatósági eljárás során. A résztvevők a rendőri felszólításra nem hagyták el a helyszínt, ezért előállításuk jogszerű volt, fogva tartásuk pedig nem haladta meg a jogszabályban előírt nyolc óra időtartamot.

Hivatkoztak arra, hogy az a körülmény, hogy utóbb a szabálysértési ügyben eljárt hatóságok nem állapítottak meg a felperesek terhére szabálysértést, nem teszi eleve jogsértővé a rendőri fellépést és nem ad alapot a kártérítés megállapítására.

Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy az I. rendű alperes azzal, hogy ...-én a II. rendű felperest elfogta, megbilincselte, előállította és előállítása során ...-...-én fogva tartotta, megsértette a II. rendű felperes személyes szabadság védelméhez fűződő személyiségi jogait.

Megállapította, hogy a II. rendű alperes azzal, hogy ...-én az I. és III. rendű felpereseket elfogta, megbilincselte és előállításra átadta az I. rendű alperesnek, megsértette az I. és III. rendű felperesek személyes szabadság védelméhez fűződő személyiségi jogait.

Megállapította, hogy az I. rendű alperes azzal, hogy ...-én az I. és III. rendű felpereseket előállításuk során fogva tartotta, megsértette az I. és III. rendű felperesek személyes szabadság védelméhez fűződő személyiségi jogait.

Kötelezte az I. rendű alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. és III. rendű felpereseknek 200.000-200.000 forint, a II. rendű felperesnek 400.000 forint tőkét és mindhárom felperes esetében ezen tőkeösszeg után ... napjától a kifizetés napjáig járó, a késedelemmel érintett naptári fél évet megelőző napon érvényes jegybanki alapkamatát és 100.000 forint perköltséget.

Kötelezte a II. rendű alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. és III. rendű felpereseknek egyenként 200.000-200.000 forint tőkét, ennek ... napjától a kifizetés napjáig járó, a késedelemmel érintett naptári fél évet megelőző napon érvényes jegybanki alapkamatát és 50.000 forint perköltséget.

Ezt meghaladóan a keresetet elutasította.

A le nem rótt 126.000 forint kereseti illetékről úgy rendelkezett, hogy azt a felperesek költségmentessége és az alperesek illetékmentessége folytán a Magyar Állam viseli.

Ítéletének indokolásában hivatkozott az Alkotmány 2. § (1) bekezdésére, a 7. § (1) bekezdésére, a 8. § (1) bekezdésére, az 54. § (1) bekezdésére, az 56. § (1) bekezdésére, az 57. §-ra, a 61. és 62. §-ban foglaltakra, a gyülekezési jogról szóló 1989. évi II. törvény 1. §-ára, a 2. § (2) és (3) bekezdésére, a 6. §-ára, a 11. § (1)-(2) bekezdésére, a 12. § (1) bekezdésére, a 14. § (1) bekezdésére, a 15/1990. (V. 14.) BM rendeletre, a Ptk. 75-76. §-ára, a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény, valamint a 62/2007. (XII. 23.) IM rendelet szabályira, így a törvény 13. § (2) bekezdésére, a 15. §-ra, a 16. § (1)-(2) bekezdésére, a 17. § (1)-(2) bekezdésére, a 19. § (1)-(2) bekezdésére, a 33. § (2) bekezdésére, a 48. §-ra, a 60. §-ban foglaltakra, a 74. § rendelkezéseire és az 59. § (3) bekezdésére, a 60. § (2) bekezdésére, az Alkotmánybíróság 75/2008. (V. 29.) AB számú és a 4/2007. (II. 13.) AB számú határozatára, továbbá a Pp. 3. § (5) bekezdésére, a 4. § (1) bekezdésére, a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény 7. §-ára, a Pp. 163. § (1)-(2) bekezdésére, a 164. § (1) bekezdésére és a 206. § (1) és (3) bekezdésére.

Kiemelte, hogy a kereseti kérelmek konkrét vizsgálatánál figyelembe vette azt, hogy a felperesek cselekvősége gyakorlatilag azonos volt.