2/2015. (VI. 30.) LÜ h. körlevél

a bűnös úton szerzett vagyon elvonását célzó kényszerintézkedésekkel összefüggő ügyészi feladatokról

A "vagyonvisszaszerzésre irányuló kényszerintézkedések gyakorlatáról, a gazdasági bűncselekmények körében" című munkatervi vizsgálat eredménye szerint az ügyészi szervek még mindig nem fordítanak kellő figyelmet a bűnös úton szerzett anyagi javak elvonására. Ez a jelenség rendkívül megnehezíti a bűnözés elleni hatékony fellépést, amelynek egyik lényeges eleme a bűncselekmények elkövetéséből eredő vagyongyarapodás megakadályozása. Az ügyészi intézkedések esetleges elmaradása a büntető törvénybe ütköző újabb cselekmények megvalósításának lehetőségeit növelik meg, de akadályát képezik annak is, hogy az ügyészi szervezet a lehető leghatékonyabb módon teljesítse az Alaptörvényben meghatározott feladatait.

Ezen kívül az adott területet érintő jogalkalmazói tevékenység színvonala sem kielégítő, és számos - a vizsgálat megállapításai szerint - az lg. 507/2014. Legf. Ü. számon közzétett Emlékeztetőben foglaltakkal ellentétes jogértelmezést tükröző intézkedésre, illetve azok indokolatlan késedelmére vagy elmulasztására derült fény.

A jogalkalmazási hiányosságok jövőbeli megelőzése érdekében - az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény 9. §-ának (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - a következő körlevelet adom ki.

1. Kivétel nélkül minden büntető ügyben folyamatosan vizsgálni kell a bűnös úton szerzett vagyon elvonásának szükségességét. A vagyon biztosítását célzó kényszerintézkedések mellőzésére csak a törvényi feltételek hiányában kerülhet sor.

2. Elsőként a lefoglalás alkalmazásának lehetőségét kell megvizsgálni. Amennyiben az említett kényszerintézkedés vagyonelkobzás érdekében történő elrendelésének feltételei fennállnak, a Be. 308. § (2) bekezdés b) pontjának II. fordulata alapján történő lefoglalás, mint mérlegelést nem tűrő kötelezettség elmulasztása súlyos törvénysértést valósít meg. Ebből következik, hogy a bűncselekménnyel érintett vagyonelem zár alá vételére, illetve annak bíróság előtt történő indítványozására kizárólag akkor kerülhet sor, ha az ilyen céllal történő lefoglalásra nincs törvényes lehetőség. A lefoglalás során be kell tartani azt a sorrendet, hogy elsőként a számlán nyilvántartott pénzösszeg, másodsorban pedig a készpénz lefoglalásának van helye, az ingóságokat csak ezt követően lehet kényszerintézkedés alá vonni. Az ingatlan - kizárólag zár alá vétel útján elrendelhető - biztosításának abban az esetben lehet helye, ha a lefoglalással a vagyon visszaszerzése érdekében tehető intézkedések nem elégségesek vagy nem vezetnek eredményre.[1]

3. Az ügyész feladata elsősorban a vagyonelkobzás biztosítására irányul/ amelynek nem akadálya, hogy polgári jogi Igényt, illetve ennek biztosítására szolgáló zár alá vételi indítványt terjesztettek elő. A vagyonelkobzást célzó lefoglalás ilyen okból történő mellőzése kizárólag akkor tekinthető indokoltnak, ha az adott vagyonelem polgári jogi igény biztosítása érdekében való zár alá vételét a bíróság jogerős határozattal már elrendelte.

4. Az ügyésznek a nála vagy a nyomozó hatóságnál előterjesztett, polgári jogi igényhez kapcsolódó zár alá vételi igénnyel összefüggő feladata a beadvány bírósághoz történő továbbítása, a kérelemmel összefüggő érdemi nyilatkozatot kizárólag abban az esetben tehet, ha a zár alá vételt eltérő jogi alapon tartja indokoltnak, illetve ha a magánfél indítványát alaptalannak ítéli meg. Ugyanakkor a zár alá vételi indítványnak, az annak tárgyában döntésre jogosult bírósághoz való továbbítása ugyancsak törvényi kötelezettség, amelynek késedelem nélkül eleget kell tenni.

5. Amennyiben a kényszerintézkedés bevezetésének szükségessége felmerül, haladéktalanul meg kell kezdeni a bűnös úton szerzett vagyon felkutatását. Ez a tevékenység nem merülhet ki az ingatlan és gépjármű-nyilvántartások adatainak ellenőrzésében, minden eszközzel meg kell kísérelni a bűncselekménnyel szerzett javak útjának nyomon követését, amely újabb bűncselekmények és bűnkapcsolatok felderítéséhez is vezethet. E körben különös hangsúlyt kell fektetni a pénzmosás megvalósulásának vizsgálatára is.

6. A további jogalkalmazási hibák megelőzése érdekében szükséges a kérdéssel kapcsolatos iránymutatásokat részletesen tartalmazó Emlékeztető tanulmányozása, az abban foglaltak következetes alkalmazása, amelyet a vezetői revízió fokozott gyakorlása útján is biztosítani kell.

7. A körlevél rendelkezéseit a közzétételét követő naptól kell alkalmazni.

Dr. Belovics Ervin s. k.,

legfőbb ügyész helyettes