BH 2000.1.12 I. A biztosítási szerződés teljesítése jogcímén igényt érvényesítő felet terheli a bizonyítási kötelezettség a tekintetben, hogy a szerződésben meghatározott lényeges körülményváltozás bejelentése elmaradt ugyan, de azt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében [Ptk. 200. § (1) bek., 540. § (2)-(3) bek., 547. § (1) bek., 550. §, 555. § (1) bek., 556. § (1) és (3) bek., 567. § (1) bek., Pp. 164. § (1) bek.].

II. A biztosított és a kedvezményezett közötti jogviszony rendezetlensége esetén letétbe helyezéssel történő teljesítés elrendelése [Ptk. 287. § (1) bek.].

A felperes megvásárolta az A. C. Kft. eladótól a perbeli Suzuki 1,3 GLX-C típusú személygépkocsit. Az ügyletkötés alkalmával megfizette a vételár 10%-át, a hátralékra pedig 48 havi részlefizetést kapott. Az adásvételi szerződésben a felperes kötelezte magát, hogy a megvásárolt járműre az eladó közvetítésével casco biztosítási szerződést köt a biztosító rt. alperessel. Kikötötték, hogy az ebből származó jogok és kötelezettségek a vételár teljes kiegyenlítéséig, illetőleg az adásvételi szerződés megszűnéséig az eladót illetik, illetőleg terhelik. Úgy rendelkeztek, hogy a biztosító által fizetett kártérítés jogosultja lopáskár esetén közvetlenül az eladó.

Előírták, hogy a gépjárművel kapcsolatos káresemény ügyében a vevő köteles eljárni, amelyhez lopáskár esetén az eladó külön írásbeli meghatalmazása szükséges. Az ennek alapján létrejött casco biztosítási szerződésben szerződő félként és díjfizetőként, valamint kedvezményezettként az A. C. Kft. eladót, biztosítottként pedig a felperest tüntették fel. Az ügyletkötés alkalmával a felperes aláírt egy "Nyilatkozat" elnevezésű okiratot, amelyben kijelentette, hogy a járműhöz "az ott felsoroltakon kívül más kulccsal nem rendelkezik, illetve ha az ott felsorolt kulcsok közül valamelyik elveszne, megsemmisülne, azt 5 napon belül bejelenti az alperesi biztosító kirendeltségénél és beleegyezik, hogy csak a biztosító hozzájárulásával és az általa kijelölt helyen készíthet újabb kulcsot. Kötelezte magát, hogy az említett kulcsokat lopás és részlopás esetén a biztosítónak hiánytalanul átadja, illetve bemutatja. Tudomásul vette, hogy amennyiben e nyilatkozata nem fedi a valóságot, illetve a nyilatkozatban foglalt kötelezettségeit megszegi, az lopáskár bekövetkezése esetén kizárja a biztosítási védelmet". Az alperes casco biztosítási szabályzatának 406. számú záradéka a biztosított kötelezettségévé tette, hogy a gépjármű összes zárát és indítókulcs szerkezetét cserélje ki, ennek megtörténtéig pedig a gépkocsit tartsa zárt helyen, ha az bármely ok miatt rendeltetésszerűen nem zárható le, vagy ha a járműhasználatra illetéktelen személy is képessé válhatott. Ennek elmulasztása esetére pedig kimondta, hogy az a biztosított olyan súlyos gondatlanságaként értékelhető, mely megalapozza a biztosítónak a helytállási kötelezettség alóli mentesülését.

A felperes személygépkocsiját 1995. július 5-én éjjel ismeretlen személy eltulajdonította, a felkutatására indult nyomozási eljárás nem vezetett eredményre, ezért azt a rendőrség megszüntette. Az alperes azonban a lopáskár megtérítésétől elzárkózott, mert nyomszakértője megállapította, hogy a felperes által leadott kulcsok egyikén másolásból származó nyomok észlelhetők. Ezért az eladó kárigényét a fent ismertetett mentesülési okra hivatkozással elutasította. Az A. C. Kft. eladó a kerületi bíróság előtt pert indított a felperes ellen a hátralékos vételár megfizetése iránt. Ugyanakkor a biztosítóval kötött casco biztosítási szerződés kedvezményezettjeként nem kívánt eljárást kezdeményezni az alperes ellen. Ezért a felperes módosított keresetében a casco biztosítási szerződés teljesítése jogcímén 1.400.000,-Ft tőkének, valamint kamatainak az A. C. Kft. részére történő megfizetésére kérte kötelezni az alperest. A biztosító ellenkérelmében a kereset elutasítását indítványozta. Védekezésében elsődlegesen vitatta a felperes perindítási jogának fennállását, másodlagosan a kulcsmásolásra alapított mentesülési jogára hivatkozott, harmadlagosan pedig a biztosítási szabályzat 7. pontjában meghatározott 1 éves elévülési idő elteltével védekezett.

Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek - a Postabanknál vezetett folyószámlájára - 1 224 532,-Ft tőkét, valamint ennek 1995. szeptember 19-től a kifizetésig járó évi 20%-os kamatát. A másodfokú bíróság az alperes fellebbezése folytán meghozott jogerős ítéletével az elsőfokú bíróság döntését azzal a módosítással hagyta helyben, hogy az alperes az A. C. Kft részére bírói letétbe helyezéssel köteles teljesíteni. Kifejtette, hogy a gépjármú ellopásával nem az eladó, hanem a felperes vagyona károsodott abban az esetben is, ha azt részletre vásárolta. Ebből arra a következtetésre jutott, hogy a felperes a casco biztosítási szerződés teljesítése jogcímén saját jogán is felléphet az alperessel szemben. Az eladó és a vevő között fennálló és a részletfizetéssel összefüggő elszámolási viszony miatt azonban indokoltnak látta a bírói letétbe helyezéssel való teljesítést. Nem fogadta el az alperes elévüléssel kapcsolatos védekezését, mert megállapította, hogy a felperes csak a kerületi bíróság előtt folyamatban volt perben szerzett tudomást arról, hogy az eladó saját érdekei ellenére és racionális érvekkel alá nem támasztható módon nem kíván igényt érvényesíteni az alperessel szemben. Úgy foglalt állást, hogy eddig az ideig a felperes számára az elévülés nyugodott, ezt követően pedig három hónapon belül keresettel fordult a bírósághoz. Az alperes kulcsmásolásra alapított mentesülésével kapcsolatban rámutatott: az alperesnek kellett volna bizonyítania, hogy a felperes a gépkocsi kulcsát felróhatóan maga másolta vagy másoltatta. Kiemelte, hogy ehhez elsődlegesen azt kellett volna igazolni, hogy a kulcs a casco biztosítási szerződés megkötése alkalmával másolástól mentes volt. Álláspontja szerint azonban mindennek nem tett eleget.

A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet tartalmilag annak hatályon kívül helyezése, az elsőfokú ítélet megváltoztatása és a kereset elutasítása iránt. Részletesen megindokolt jogorvoslati kérelmében támadta a felperes perbeli legitimációjával, a bírói letétbe helyezéssel, az elévüléssel, valamint a kulcsmásolás miatti mentesüléssel kapcsolatban kifejtett jogi álláspontot. Utóbb előadta azt is: magánszakértője időközben azt is megállapította, hogy a kulcsmásolásból származó nyomok a kulcson már annak használatát követően keletkeztek.

A felperes érdemi felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő.

A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a peres felek hozzájárulása alapján, a Pp. 274. §-ának (1) bekezdése értelmében tárgyaláson kívül bírálta el, amelynek során megállapította, hogy az nem alapos.

Az alperes a rendkívüli perorvoslatát megalapozó jogsértést a felperes perbeli legitimációja hiányának, a bírói letét törvényben előírt feltételei hiányának, az elévülés bekövetkezésének, valamint mentesülési joga beállásának figyelmen kívül hagyásában jelölte meg [Pp. 270. §-ának (1) bekezdése]. Ezért a jogerős ítélet kizárólag ebben a keretben volt felülbírálhatói [Pp. 275. §-ának (2) bekezdése].