BH 2009.5.140 I. A pótmagánvádló által benyújtott vádindítványnak is meg kell felelni a törvényes vád tartalmi követelményeinek.

II. A vád történeti tényállásának tartalmaznia kell a vád minősítése szerinti bűncselekmény törvényi tényállási elemeinek megfelelő konkrét tényeket, így a pontos elkövetési magatartást, a cselekmény elkövetésének helyét, idejét, módját is [Be. 2. § (2) bek., 217. § (3) bek. a)-c), g), h) pont].

P. I. ellen különösen nagy értékre elkövetett hűtlen kezelés gyanúja miatt folyamatban volt büntetőügyben a megyei rendőr-főkapitányság, a 2007. november 16. napján kelt határozatával indult nyomozást a Be. 190. § (1) bekezdés a) pontjára - a cselekmény nem bűncselekmény - figyelemmel a Be. 190. § (2) bekezdése értelmében az eljárást megszüntette.

A megszüntető határozat ellen a feljelentő, és a hozzá csatlakozott további tulajdonosok, illetve a M. D. Kft. ügyvezetője, K. L. és képviseletükben dr. M. G. panaszt nyújtottak be.

A megyei főügyészség a panaszt a Be. 199. § (2) bekezdés b) pontja alapján 2008. január hó 4. napján elutasította.

Dr. H. Cs. ügyvéd, mint a pótmagánvádló jogi képviselője törvényes határidőben a M. D. Kft. nevében vádindítványt nyújtott be P. I. vádlott ellen a F. Megyei Bírósághoz. A vádindítvány 9 vádpontban megjelölt, különbözőképpen minősülő csalás és sikkasztás bűncselekményeit tette vád tárgyává.

A megyei bíróság a 2008. április 14. napján kelt végzésével a vádindítványt a Be. 231. § (2) bekezdés d) pontja alapján elutasította, mert a vád nem törvényes - a Be. 2. § (2) bekezdés -, illetve nem tartalmazza a Be. 230. § (2) bekezdés szerint a Be. 217. § (3) bekezdés b) pontjában foglaltakat.

A végzés ellen a pótmagánvádló nyújtott be fellebbezést, amelyben vitatta, hogy a vádlott cselekményeinek részletes leírása követelmény lenne. A büntetőeljárási törvény indokolása szerint ugyanis "konkrétan meghatározott, egyedileg azonosítható természetes személy büntetőtörvénybe ütköző cselekménye" a vád tárgya, ezt pedig a vádindítvány tartalmazza. Okfejtése szerint a nyomozás során az ügyészség nem derítette fel, hogy a vádlott mikor, milyen körülmények között követte el a bűncselekményeket, erre a pótmagánvádlónak nem volt lehetősége. Csak a bírósági eljárásban állnak rendelkezésére azok az eszközök, amelyek érdemi indítványokkal elősegítik a bizonyítást. Ezek miatt a vádindítvány elutasítása nem megalapozott. Indítványozta, hogy az ítélőtábla az elsőfokú végzés megváltoztatásával utasítsa az elsőfokú bíróságot a bírósági eljárás lefolytatására.

A fellebbezés nem alapos.

A büntetőeljárási törvény 1. §-ában meghatározott alapelv szerint a vád, a védelem és az ítélkezés egymástól elkülönül. A 2. § (1) bekezdése szerint a bíróság az ítélkezés során törvényes vád alapján jár el. Az eljárási feladatok megoszlásának elvéből következően a vád megalapozása a vádló és nem a bíróság feladata. Jóllehet a bíróságnak a tényállás alapos és hiánytalan tisztázására kell törekednie - Be. 75. § (1) bekezdés -, de a bizonyítás kereteit és tárgyát a vádelv behatárolja.