A Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27033/2018/7. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1995. évi CXVII. törvény (Szja. tv.) 1. §, 4. §, 10. §, 58. §, 2003. évi XCII. törvény (Art.) 1. §, 44. §, 47. §, 92. §, 95. §, 99. §, 100. §, 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 101. §, 2017. évi I. törvény (Kp.) 85. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 1. §]

... KÖZIGAZGATÁSI ÉS

MUNKAÜGYI BÍRÓSÁG

A ... Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a dr. Fekete Adrienn ügyvéd által képviselt felperesnek a jogtanácsos által képviselt Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatósága alperessel szemben adóügyben hozott közigazgatási határozat jogszerűsége tárgyú közigazgatási perében meghozta a következő

í t é l e t e t:

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy az állami adó- és vámhatóság felhívásában megjelölt módon és számlára fizessen meg az államnak 78.300 (hetvennyolcezer-háromszáz) forint eljárási illetéket.

Ez ellen az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s

A bíróság a pert megelőző közigazgatási eljárás iratai, valamint a felek beadványai és nyilatkozatai alapján a következő tényállást állapította meg:

A felperes önellenőrzés keretében akként módosította a 2011. évi személyi jövedelemadó bevallását, hogy az eredetileg vallott, általános költséghányaddal számított 17.880.000 forint költséggel szemben már a tételes költségelszámolás módszerének alkalmazásával a bevételével megegyező összegű, 23.840.000 forint költséget vallott be, erre tekintettel a korábban bevallott és megfizetett adóját visszaigényelte.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal ... Megyei Adó- és Vámigazgatósága a ... iktatószámú határozatával a 2011. évre vonatkozóan személyi jövedelemadó és százalékos egészségügyi hozzájárulás adónemekben lefolytatott, bevallások utólagos vizsgálatára irányuló, pénzösszeg kiutalása előtti, 2016. október 17-én megindult ellenőrzés eredményeként a felperes által igényelt 921.600 forint személyi jövedelemadó összegének kiutalását elutasította és a felperes terhére 1.304.217 forint adókülönbözetet, 921.600 forint jogosulatlan visszaigénylést, és 382.617 forint adóhiányt állapított meg, valamint mindezek mellett 652.108 forint adóbírság, és 86.487 forint késedelmi pótlék megfizetésére kötelezte a felperest.

Az ezen határozat alapjául szolgáló ellenőrzést megelőzően lefolytatott revízió során az adóhatóság megállapította, hogy a felperes 2010 és 2015 között a ....hu internetes online kereskedelmi portálon rendszeresen (1570 alkalommal) antik tárgyakat vásárolt és értékesített, aminek következtében jelentős jövedelemre tett szert, azonban az értékesítésekről bizonylatot nem állított ki. A felperes nyilatkozata alapján az értékesített műtárgyakat egy H.J. nevű személytől vásárolta az ... piacon, akit azonban sem az adóhatóság, sem a felperes nem tudott beazonosítani. A felperes a korábbi revízió során úgy nyilatkozott, hogy a 2010-2014. évi értékesítéseire vonatkozóan nem rendelkezik beszerzési bizonylatokkal, de a 2015. évben értékesített tárgyak beszerzését illetően 2016. június 6-án az adóhatóság rendelkezésére bocsátott 10 darab adásvételi szerződést, mely szerint H.J.-től 2002-ben 68.300.000 forint értékben készpénzért összesen 452 darab régiséget vásárolt.

Az elsőfokú határozat alapjául szolgáló ellenőrzés megkezdésekor, 2016. október 17-én a felperes újabb 30 darab adásvételi szerződést adott át az adóhatóság részére, amelyek szerint H.J.-től 1998 és 2001 között további régiségeket vásárolt. A csatolt szerződésekből azonban nem volt megállapítható a tárgyak pontos megnevezése és egyedi értéke, mindössze annyi derült ki, hogy a felperes 1110 darab műtárgyat vásárolt 157.000.000 forint értékben.

Az adóhatóság továbbá ezen szerződésekre vonatkozóan azt a megállapítást tette, hogy azokon a névaláírások ránézésre nem egy személytől származnak, az egyik tanú minden esetben a felperes felesége Sz.-né B.J., a másik tanú pedig 18 különböző személy. Mivel a másik tanú aláírása mellett egy esetben sem szerepel elérhetőség az adóhatóság a felperest hívta fel a tanúk azonosítására, aki azonban csak a feleségét tudta e körben tanúként megnevezni. A felesége a szerződés szerinti ügyletekre vonatkozóan a felperes által előadottakat ismételte meg.

Az elsőfokú adóhatóság mindezen körülmények és az általa tapasztalt ellentmondások miatt 2016. október 17-én nyilatkozattételre és iratok becsatolására hívta fel a felperest, aki az adóhatósághoz 2016. október 26-án érkezett nyilatkozatában elmondta, hogy nem tud részletes nyilvántartást bemutatni a bevételeiről, azokat a kiadásaival nem tudja összepárosítani, az adásvételi szerződések szerinti régiségekről tételes jegyzék nem készült. Az elsőfokú adóhatóság a 2016. november 2-án postázott végzésével kötelezte a felperest, hogy figyelemmel arra, hogy az iratpótlásra történő felhívásnak nem tett eleget az ellenőrzési eljárás akadályozását haladéktalanul szüntesse meg és bocsássa az adóhatóság rendelkezésére az ügyre vonatkozó bizonylatait. A felperes ezt követően 2016. november 10-én azt közölte, hogy mivel az értékesítés a ....hu weboldalon történt, így az erre vonatkozó számlákat a weboldal elektronikusan küldte meg, ezen adatokat azonban a számítógépén tárolta és azok egy meghibásodás következtében elvesztek. Kérte ezért a ....hu adatainak a használatát. A felperes azonban a meghibásodás és az adatvesztés tényét nem igazolta. A későbbiekben az ellenőrzés során a fentiekben meghatározott tartalmú felhívások történtek az adóhatóság részéről 2017. január 10-én és 2017. február 10-én is, míg a felperes ezekre 2017. január 19-én és 2017. február 21-én válaszolt megismételve a korábbi nyilatkozatában foglaltakat.

Mindezekre tekintettel a felperesi bizonylatok hiányában az elsőfokú adóhatóság megkísérelte kideríteni az eladóként megjelölt H.J. személyét, valamint a felperesi értékesítések volumenét és konkrét adatait. E körben megkereste az ... piacot üzemeltető ... Önkormányzat Csarnok és Piac Igazgatóságát, amely szerv H.J.t nem tudta beazonosítani, valamint a ....hu portált üzemeltető társaságot. Ez utóbbi, a D. Kft. által adott adatszolgáltatás alapján megállapította, hogy a felperes a 2011. évben a ....hu internetes oldalon "sz." felhasználónév alatt összesen 292 alkalommal értékesített antik tárgyakat, aminek következtében 36.405.433 forint bevételre tett szert.

Mivel a felperes a korábbi adóellenőrzés során akként is nyilatkozott, hogy az interneten nem csak ő maga, hanem a családtagjai is végeztek értékesítéseket, így az adóhatóság a felperes feleségénél, Sz.-né B.J.-nál kapcsolódó vizsgálatot folytatott le 2017. március 27. és 2017. szeptember 7. között, melyről a felperest is értesítette. Sz.-né B.J. ezen vizsgálat során úgy nyilatkozott, hogy az értékesítésekről nyilvántartást nem vezetett, a bevétele nem érte el a bevallási kötelezettséget keletkeztető értékhatárt, nyilatkozatait azonban bizonylatokkal alátámasztani nem tudta.